Alien Filmek Sorban 2 | Rutherford Atommodell - Koncepció éS KíSéRlet - Kémia - 2022
Az első Alien filmet 1979-ben mutatták be Alien néven. Magyarországon a Nyolcadik utas: a Halál című nevet adták a filmnek. Ezután 1986-ban mutatták be az Alien tetralógia második részét A bolygó neve: Halál (eredeti címén Aliens), 1992-ben az Alien 3, teljes nevén A végső megoldás: Halál, majd 1997-ben a negyedik részét: a Feltámad a Halál című filmet mutatták be. Mindegyik nagy sikert aratott és a kritikusoktól is igen pozitív visszajelzést is kapott. Alien filmek sorban 2017. Az egyik főszereplőt – Ellen Ripleyt – Sigourney Weaver játszotta, ez pedig fontos mérföldkő volt a filmsorozatban, ugyanis az első Alien film volt az a film történelmében, amiben a főhős szerepét egy nő játszotta. Emiatt Weaver Oscar-díjra lett jelölve a Legjobb Női Főszereplő kategóriában. Évekkel később Ridley Scott bejelentette, hogy megcsinálja az Alien filmek előzményeit, bemutatva, hogy mi történt a Nyolcadik utas: a Halál című film előtt. 2012 -ben került mozivászonra a Prométheusz, 2017-ben pedig az Alien: Covenant című filmet mutatták be a mozikban.
Alien Filmek Sorban 2017
Alien: Covenant 2104 2017. május 18. Eredeti széria [ szerkesztés] A nyolcadik utas: a Halál (eredeti cím: Alien) 2122 1979. május 25. A bolygó neve: halál (eredeti cím: Aliens) 2179 James Cameron 1986 július 18. A végső megoldás: Halál (eredeti cím: Alien³) David Fincher 1992. május 22. Alien 4. - Feltámad a Halál (eredeti cím: Alien 4 Resurrection) 2379 Jean-Pierre Jeunet 1997. november 26. Az Alien filmek és rangsorolásuk [31.] - Filmtress. Források [ szerkesztés] Alien IMdb Alien Anthology Xenopedia Weylan Corporation További információ [ szerkesztés] IMdb Xenopedia (angolul) Képek az interneten Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] m v sz Alien (franchise) Mozifilmek A nyolcadik utas: a Halál (1979) A bolygó neve: Halál (1986) A végső megoldás: Halál (1992) Alien 4. – Feltámad a Halál (1997) Prometheus (2012) Alien: Covenant (2017) Média Filmzene Alien Aliens Alien 3 Alien 4. - Feltámad a Halál Prometheus Képregények Alien: The Illustrated Story Dark Horse Comics Superman/Aliens Batman/Aliens WildC.
Én magam továbbra is sokáig vártam az Alien ötödik részét, feleslegesen. Mert hiába készült két Alien vs. Predator film, az mégsem az igazi Alien-filmek folytatása volt, és így nagy hiányérzet maradt bennem. Nagyon megörültem annak, hogy Ridley Scott amolyan előzményfilmet forgat a témában. Hogy jönnek sorban az Alien filmek?. Bár a Prometheusban engem kifejezetten csalódás ért, hiszen nem láthattunk alieneket, remélem, a további részekben, folytatásokban eljutunk odáig, hogy találkozhatunk még minden idők egyik leghíresebb és legkegyetlenebb szörnyével. Szerintem: 7/10
Figyelt kérdés Tudtommal ez a modell azért bizonyult hibásnak, mert a következő meggondolással nem kaptunk egyező eredményt. Ha elektron kering egy atommag körül, akkor mivel körpályán mozog sugároz az elektrodinamika törvényeinek értelmében. Ha sugároz, akkor energiát ad le, így csökken a pályájának a sugara egészen addig, amíg bele nem esik az atommagba. Kísérletekből tudjuk, hogy az atom nem esik szét és még csak nem is folytonos a színképe a sugárzásoknak, amiknek annak kéne lenniük folytonos energiaspektrummal. Ebből mindent értek egyet kivéve. Ez pedig az, hogy miért sugároz az elektron? Erre még tudok találni egy olyan magyarázatot, hogy gyorsul és mozog is, így van munkavégzés, ebből pedig a munkatétel értelmében energiát kell leadnia vagy felvennie, de ebben a magyarázatban nincs elektrodinamika, fentebb pedig, amit egy nem rég olvasott könyvből jegyeztem meg lennie kéne. Letisztítaná ezt valaki? Sulinet Tudásbázis. 1/2 A kérdező kommentje: Lenne ide még egy kérdésem. Nagy Károly: Kvantummechanika könyvében, ahol számolni kezdi az elektron pályáját ott az erőnek az 2Ze^2/r^2-et írja fel.
Sulinet TudáSbáZis
első Bohr-sugár, az n= 1, 2, 3, … egész szám pedig a főkvantumszám Az n-edik pályán keringő elektron teljes energiája: Ahol E 1 = -2, 18 aJ a hidrogénatom legbelső pályájához (az ún. alapállapothoz) tartozó legkisebb energiaérték. Ha az atom nagyobb sugarú pályára kerül, akkor gerjesztett állapotban van. Az ehhez szükséges külső energiaközlés a gerjesztés A Bohr-modell segítségével sikerült a hidrogénatom vonalas spektrumára vonatkozó matematikai összefüggést levezetni, illetve az atomi rendszer stabilitását értelmezni, mindez a Bohr-modell jelentős sikerét eredményezte 3. Kvantummechanikai atommodell (Heisenberg, Schrödinger) Ezen leírás szerint az elektronok helyét az atomban a ψ (r, t) függvénnyel lehet jellemezni. Ez a függvény azt mutatja meg, hogy mekkora valószínűséggel tartózkodik az elektron a tér egy adott kicsiny részében. Rutherford-féle atommodell? (5935148. kérdés). A legnagyobb valószínűséggel () az atommagtól a Bohr-modellben szereplő pályasugarának megfelelő távolságra található. Atomi elektronpálya: a tér azon tartománya az atommag körül, ahol az elektron 90%-os eséllyel megtalálható.
Rutherford-Féle Atommodell? (5935148. Kérdés)
Tehát az elektronok a térben mindenféle irányban álló pályákon keringhetnek. Ha különféle síkban álló körpályákat próbálunk ábrázolni, akkor mi ezeknek a köröknek a vetületeit fogjuk látjuk, amik általában ellipszisek: A modell azt sem tudja leírni, hogy vajon egy keringési pályán csupán egy elektron keringhet magányosan, vagy esetleg "ráfér" több elektron is: A Rutherdord-modell atomját így lehet egyszerűen (de korrekten) ábrázolni: Az Rutherford-modell azon információját, hogy az atommag kb. százezerszer kisebb az atomnál, ezt méretarányos ábrán megjelenÍteni lehetetlen, hiszen még egy hatalmas, \(1\ \mathrm{m}\)-esre ábrázolt atom esetén is csak századmilliméteres pici pont lenne az atommag. A Rutherford-modell problémái A Rutherford-féle atommodellel már a megszületése pillanatában két óriási probléma adódott: 1. Ha az elektron az atommag köröl körpályán kering, akkor folyamatosan \[a_{\mathrm{cp}}=\frac{\ v^2}{r}=r{\omega}^2\] centripetális gyorsulása van. Ezért, mint minden gyorsuló töltés, állandóan elektromágneses sugárzást (elektromágneses hullámokat) kellene kibocsásson.
Démokritosz elképzelése az anyag oszthatatlannak gondolt építőköveiről, az atomokról sokáig tartotta magát. Dalton munkája, Mengyelejev periódusos rendszere, a különböző atomok vonalas színképe viszont igényt tartott egy modern atommodell megalkotására, amely megmagyarázza ezeket a tulajdonságokat. Thomson atommodellje Az elektron 1897-ben történő felfedezése után J. J. Thomson 1904-ben publikálta atommodelljét. Úgy képzelte, hogy a pozitív töltésű anyaggal kitöltött atomban negatív töltésű elektronok vannak szétszórva, mint "pudingban a mazsolák". Modellje megfelelt a kinetikus gázelmélet atomképének (golyók), de nem magyarázta a hidrogénatom vonalas színképét. Atommodellje a mai tudásunk alapján igen kezdetlegesnek számít, de már akkoriban is érezték a fizikusok, hogy a hiányosságok rövidesen kiegészülnek magyarázatokkal. Rutherford kísérlete Rutherford atommodellje 1911-ben Rutherford jelentős kísérletet hajtott végre. Miután felfedezte a radioaktív bomlás során keletkező alfa-részecskéket, úgy döntött, hogy alfa-részecskékkel bombáz atomokat.