Boronka Melléki Tájvédelmi Körzet
Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Mesztegnyői kisvasút Ország Magyarország Elhelyezkedése Somogy megye Terület 85, 02 km² Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 27′ 29″, k. h. 17° 28′ 32″ Koordináták: é. 17° 28′ 32″ Fehér tündérrózsa, az egyik fokozottan védett növényfaj a Tájvédelmi Körzet területén A Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. A tájvédelmi körzet területe 7546 hektár, ebből szigorúan védett 965 hektár. Fekvése [ szerkesztés] A tájvédelmi körzet a Dunántúli -dombvidék nagy tájának a nyugati felében a Belső-Somogy középtájon helyezkedik el. A 68-as és a 61-es főút mentén közelíthető meg. A közelben található nagyobb települések: Marcali, Mesztegnyő, Somogyfajsz, Böhönye és Nagybajom. Jellemzői [ szerkesztés] A területen az első világháború után a Hunyadiak létrehozták a gazdasági kisvasutat, kialakították a halastórendszert és bevezették a tervszerű erdőgazdálkodást. Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet - Uniópédia. A nagyrészt erdők borította, vízfolyások szabdalta, halastavak tarkította tájvédelmi körzet háborítatlanságában az is közrejátszott, hogy a németek 1944 -ben háromszoros aknazárat telepítettek a területre melyet 1956 -ig folyamatosan szervezett aknaszedő alakulatok semlegesítettek.
Boronka-MellÉKi TÁJvÉDelmi KÖRzet - Uniópédia
Fehér tündérrózsa, az egyik fokozottan védett növényfaj a Tájvédelmi Körzet területén A Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzet a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. 36 kapcsolatok: Aranysakál, Barna ásóbéka, Békaliliom, Böhönye, Cigányréce, Duna, Duna–Dráva Nemzeti Park, Dunántúl, Faj, Fürge gyík, Fehér tündérrózsa, Fekete gólya, Haris, Hüllők, Kakasmandikó, Kétéltűek, Marcali, Mesztegnyő, Mocsári béka, Mocsári teknős, Nagybajom, Pettyes gőte, Rétisas, Rézsikló, Sásliliom, Somogyfajsz, Szárazföldi akna, Tavaszi tőzike, Tájvédelmi körzet, Törpe vízicsibe, Vízisikló, Vidraformák, 1944, 1956, 61-es főút (Magyarország), 68-as főút (Magyarország). Aranysakál Az aranysakál (Canis aureus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal. Új!! : Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és Aranysakál · Többet látni » Barna ásóbéka A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának, a békák (Anura) rendjébe és az ásóbékafélék (Pelobatidae) családjába tartozó faj.
Növény- és állatvilág [ szerkesztés] A tájvédelmi körzet területén a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások képviselve vannak. Mindez a homoktalajok sajátos vízgazdálkodási viszonyaival magyarázható. A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók. A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cseres-tölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek – elsősorban legelők – jöttek létre. A tájvédelmi körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek. Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki. Közülük a legfigyelemreméltóbbak az állóvizek hínárnövényei között a békaliliom és a fehér tündérrózsa. Az égerlápok aljnövényzetében helyenként tömeges a tavaszi tőzike, az üde gyertyános-tölgyesekben és a telepített erdei fenyvesekben a karéjos és díszes vesepáfrány, a mocsárrétek szélein a sárga sásliliom, a cseres tölgyesekben a kakasmandikó.