Az Ókori Olimpia – Az Élsport
Letöltve: 2009-08-02. ^ Gardiner, Norman. Atlétika az ókori világban. Mineola, New York: Dove Publications INC. ↑ Jegyzetek az Olimpiai Múzeum 1920-as korongos bélyegein. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Letöltve: 2009-08-03. ^ Waldo E. Sweet, Erich Segal (1987). Sport és kikapcsolódás az ókori Görögországban. Oxford University Press. (37. o. ). Letöltve: 2009-08-03. ^ Ókori olimpiai események; Öttusa. Perseus digitális könyvtár. Letöltve: 2009-08-03. ^ "Olimpiai játékok érmek, eredmények, sportok, sportolók | Medailles, Resultats, Sports et Athletes des Jeux Olympiques".. Letöltve: 2015-12-14. ^ "Ősi sportok: öttusa".. Letöltve: 2015-12-14. vteÓkori olimpiai sportok Boksz Szekérverseny Diaulos Dolichos Hoplitodromos Pankration Öttusa Stadion Birkózás Olimpiai játékok portálja
Ókori Görög Olimpia Képek
Körülbelül 3000 évvel ezelőtt egy kis szentély épült, és olyan hely lett, ahol az emberek bronz és terrakotta figurák kínálatát adták. Valavanēs megjegyzi, hogy magukban foglalják a "bikák, lovak, kosok, szarvasok és madarak" ábrázolását, ami azt jelzi, hogy "az imádók maguk és tulajdonuk (vagyis vadászó állataik és állományaik) az isten védelmében". Később ezek az ajánlatok egyre több fegyvert tartalmaznak, ami arra utal, hogy a hadsereg egyre nagyobb jelentőséggel bír az ókori görög városi államok között. Bár a hagyomány szerint az első olimpiai játékok 776-ban tartottak, a régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy ez nem történhetett meg a 700-as évek előtt, miután építettek stadiont és hippodromot. Az ősi olimpia Ki alapította a játékokat és miért rejtély. Az ókori görögöknek számos mítoszuk volt, amelyek leírják, hogyan kezdtek. "Az alapítvány legkorábbi említése Pindar [2500 évvel ezelőtt élt] írásaiban található" - írja Kristine Toohey és Anthony James Veal a könyvükben Az olimpiai játékok: a társadalomtudományi perspektíva (Cab International, 2007).
Az előbbit tartották a legsokoldalúbbnak, az utóbbiról pedig az adott olümpiádot nevezték el. A római hódítás sem vetett véget az olümpiai játékoknak. Eleinte még arra is törekedtek, hogy a játékokat áthelyezzék Rómába, ez azonban nem valósult meg. A római társadalom hedonista volt, az élvezetek voltak fontosak számukra. A sport viszont fárasztó, ezért csak nézni szerették, így az olümpiákon is jellemzően katonák vettek részt. Viszont olyan jelentős esemény volt az olümpia, hogy a Római Birodalom idején is fennmaradt, a császárság korára viszont erősen korrumpálódott. Legjellemzőbb példa erre az az olümpia, amelyen Néró császár minden versenyszámot megnyert. Mellékes körülménynek számított, hogy más nem indulhatott rajta kívül. Nem tudni, mikor volt pontosan az utolsó olümpia, de a ránk maradt emlékek alapján a Kr. u. III. század végére, a IV. század elejére teszik a történészek. Akárhogyan is, megközelítőleg 1200 éven keresztül folyamatosan zajlottak a versenyek. A hellén társadalom ilyen módon adózott a testkultúra és az ember fizikai teljesítőképessége előtt.