Az Iszlám Megjelenése, Tanításai, Kulturális Hagyatéka - Youtube
Az iszlám megjelenése, tanításai, kulturális hagyatéka - YouTube
Arab Időszámítás Kezdete Ne
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom A tananyag feldolgozásához ismerned kell a zsidó és a keresztény vallás tanítását, az egyistenhit fogalmát. A tananyagból meg fogod ismerni a nagy világvallások közül a legfiatalabbat, az iszlámot. Megismerkedsz az arabok történetével, kultúrájával. A sivatag közepén luxusautóból kiszálló arab sejkek, isztambuli bazári árus, imaszőnyegre boruló afgán férfi, ebédelő iráni család, pakisztáni rendőrtiszt. Ezeket az egymástól távoli országokban élő embereket egy közös vallás és jogrend, Mohamed hite, az iszlám köti össze. Arab időszámítás kezdete 3. Tudtad-e, hogy a hogy manapság több mint másfél milliárd ember (a Föld lakosságának egynegyede) vallja magát muszlimnak Afrikától Irakig, Afganisztántól Indonéziáig? A történelem legfiatalabb világvallása alig 1400 éves. Vallásalapító prófétájuk, Mohamed csodálatos menekülésétől, 622-től kezdik időszámításukat. Az oázisokkal tarkított, nagyrészt sivatagos Arab-félszigetért Perzsia és a Bizánci Birodalom harcolt.
Arab Időszámítás Kezdete 3
Készítenek ilyen naptárakat, de ezeket csupán tervezési céllal. A naptárakban az újhold megjelenésének becsült dátuma található, és a tényleges hónap a fentebb leírtak alapján egy nappal később vagy korábban is kezdődhet a naptárban levő napnál. Az Öböl-államokban, és különösen Szaúd-Arábiában emiatt az Umm al-Qura naptárat használják (ez az újhold feltűnésének precíz megfigyelésén alapul, amit Rijádban végeznek). Hogyan dőlt el, ki és mikor döntötte el az időszámításunk kezdetét?. Ennek következménye, hogy a szent napok eszerint néhány nappal korábban kezdődnek, mint más muszlim országokban. Ennek feloldására néhány prominens muszlim kormányzat 1419 AH ( 1998–1999) óta az Umm al-Qura egy korszerűsített módszerét alkalmazza a szent napok meghatározására. Az iszlám naptár szerinti hét a zsidó hagyományokból ered. Az iszlám naptár szerinti hét napjai: jaum al-ahad ("az első nap") - hagyományosan ez vasárnapnak felel meg jaum al-ithnajn ("második nap") jaum ath-thulaathaa' ("harmadik nap") jaum al-arbia'aa' ("negyedik nap") jaum al-khamisz ("ötödik nap") jaum-al-dzsumu'a ("az összegyűlés napja") jaum asz-szabt - szombat Jaum-al-dzsumu'a napján (pénteken) délben a muszlimok összegyűlnek a mecsetekben és istentiszteleten vesznek részt.
II. Mai időszámítási rendszerünk – Napjainkban a keresztény időszámítás a legelterjedtebb: (1) Kezdőpontja (viszonyítási pontja) Jézus Krisztus születése. (2) Az azt megelőző eseményeket a "Kr. e. " (Krisztus előtt) vagy az "i. " (időszámításunk előtt) betűkkel jelöli. (3) Az azt követő eseményeket a "Kr. u. " (Krisztus után) vagy az "i. Muszlim naptár – Wikipédia. sz. " (időszámításunk szerint) betűkkel jelöli. – A különböző népek más kezdőpontokat használnak időszámítási rendszereikhez: (1) az ókori görögök: Kr. 776 (az első olimpiai játékok időpontja) (2) az ókori rómaiak: Kr. 753 (Róma városának legendabeli alapítási időpontja) (3) a zsidók: Kr. 3761 (a világ teremtésének időpontja hitük szerint) (4) a bizánciak: Kr. 5494 (a világ teremtésének időpontja hitük szerint) (5) a mohamedánok: Kr. 622 (Mohamed próféta "futásának" időpontja) III. Történeti korszakok – Szükség volt az évnél hosszabb egységekre: évtized, évszázad, évezred. – Régebben római, ma már általában arab számokkal jelölik ezeket. – Az emberiség történelmének korszakai: (1) őskor: az emberré válástól kb.