Kongói Vérzéses Láz Kullancs Ambulancia

Ezek a vérszívók egészen mások, mint amiket megszoktunk: kiváló a látásuk, nagyok, gyorsak, képesek üldözni áldozatukat, emellett pedig a krími-kongói vérzéses láz kórokozójának vektorai. A betegség egyes gócpontokon 30 százalékos halálozással jár. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) a lakosság bevonásával indított nagyszabású projektet Kullancsfigyelő néven, amelynek célja a Hyalommák hazai elterjedésének feltérképezése. Az inváziós szúnyogokra koncentráló Szúnyogmonitorhoz hasonlóan ez az alapja a potenciális veszélyt hordozó élősködők megfigyelésének, vizsgálatának azért, hogy egy lépéssel előttük járjunk, és alkalomadtán időben, hatékonyan tudjunk reagálni. Miért különlegesek ezek a kullancsok, és miért kell őket különös figyelemmel kísérni? Erről kérdeztük Dr. Földvári Gábor biológust, az ELKH ÖK Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársát, a Kullancsfigyelő projekt vezetőjét. Átkelnek a tengereken is A Hyalomma rendszertanilag a kullancsok családjának egy neme, amelybe közel 30 fajt sorol a tudomány.

1. Kongói vérzéses láz kullancs ambulancia
2. Kongói vérzéses láz kullancs kiszedes
3. Kongói vérzéses láz kullancs kiszedese

Kongói Vérzéses Láz Kullancs Ambulancia

A Hyalomma kullancs a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is terjesztheti. Két megyében már találtak egy-egy példányt. Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Hyalomma kullancs terjedése Magyarországon Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak.

Kongói Vérzéses Láz Kullancs Kiszedes

Felnőtt állapotukban azonban már méretesebb állatokat szemelnek ki maguknak, így válik célpontjukká az ember és nagytestű háziállatai is a kutyától a szarvasmarháig. Itt van már a kullancs és a vírus is A fertőzés mechanizmusában nincs semmi új. A lárva vagy nimfa felveszi a kórokozót, amely az évmilliók evolúciója során csiszolt módon rajthoz áll aztán a felnőtt kullancs nyálmirigyeiben. A vér nagy térfogatú táplálék, sok vizet tartalmaz, ezt pedig az élősködő egyetlen erre alkalmas testnyílásán, a szájszervén keresztül kénytelen időről időre visszaüríteni a gazdaszervezetbe. Ilyenkor jutnak be a kórokozók is. A krími-kongói vérzéses lázat (KKVL) számos faj hordozza tünetmentesen, megfertőződhetünk akár akkor is, ha fertőzött nyers hús feldolgozása közben megvágjuk a kezünket, és a vírus a véráramba jut. Legfontosabb vektorai azonban a Hyalomma kullancsok. MARIJAN MURAT / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP Hyalomma marginatum Embereken a panaszok 1-13 nappal a fertőzés után jelennek meg: ingerlékenység, magas láz (akár hetekig is fennállhat), hátfájás, ízületi fájdalom, gyomorfájás, gyengeség.

Kongói Vérzéses Láz Kullancs Kiszedese

Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is, ezért a krími-kongói vérzéses láz kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. A listán szerepel még a Nipah vírus, ami Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét, de egyelőre csak Dél- és Kelet-Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Ez a betegség az idegrendszert is érinti, a tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. A szintén a listán szereplő ebola ­- Jakab Ferenc szerint ­­- csak nagyon kis eséllyel okozhatna világjárványt. Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából.

A Margitszigeten is találtak olyan kullancsfajt, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. Megjelent hazánkban is az a kullancsfaj, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti - mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője. A WHO listáján potenciális világjárványként azonosítják a krími-kongói vérzéses lázat. A kutatók az 1960-as években találkoztak ezzel a megbetegedéssel Krímben és hasonlóval Kongóban. Egy ideig külön kezelték a kettőt, és a 90-es években derült ki, hogy ugyanazon kórokozóról van szó. A betegség magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja. A halálozási aránya rendkívül magas, 30 százalék. Fertőzött kullancs csípése útján terjed. A virológus elmondta, hogy a járvány kialakulásának három fázisa van. Az első fázisban csak az állatok fertőződnek meg. A második lesz az, amikor humán megbetegedések is előfordulnak, de csak kis területeken, közösségekben jellemzőek, és egy idő után eltűnnek.