Mi A Névszó
Tartalom / 4. Mondatrészek / 4. 3 Az állítmány 4. 3 Az állítmány Az állítmány az a mondatrész, amellyel a mondatban állítunk valamit. Az állítmány a szófaj alapján lehet: Igei állítmány: az igei állítmány kifejezhet cselekvést, történést, létezést, birtoklást és jelölheti az alany valamilyen állapotba való kerülését. Az igei állítmány ragozási rendszerével kifejezi az alany számát, személyét, a cselekvés módját, idejét és irányultságát. Néhány ige (pl. kell, lehet, szabad, illik) mellett az alanyt főnévi igenévvel fejezhetjük ki. Ekkor az állítmány helyett az alanyt ragozzuk ( Nem kell elmenned. ). Az igei állítmány összetett igealak a jövő idejű és múlt idejű feltételes módú cselekvés esetén ( meg fogom tanulni, megtanultam volna). Névszói állítmány: azonosítást vagy minősítést fejez ki, szófaja leggyakrabban főnév vagy melléknév ( István orvos. Kék az ég. A névszói állítmány csak harmadik személyű, kijelentő mód, jelen idejű alak esetén áll magában ( Ő ismert ember. ). Mi a névutós névszó. Összetett (névszói-igei) állítmány: a névszói állítmány csak harmadik személyű, kijelentő mód, jelen idejű alak esetén áll magában.
- Névszó - Lexikon ::
- Hogyan állapítom meg hogy valami: NÉVSZÓI, névszói IGEI, vagy csak simán IGEI állítmány?
- Képzők a magyar nyelvtanban
Névszó - Lexikon ::
Hogyan Állapítom Meg Hogy Valami: Névszói, Névszói Igei, Vagy Csak Simán Igei Állítmány?
Kézikönyvtár A magyar nyelv értelmező szótára N névszó Teljes szövegű keresés névszó főnév ( nyelvtudomány) 1. A főnév, a melléknév és a számnév együtt v. közülük vmelyik. || a. Ezek és a főnévi, melléknévi igenév együtt v. közülük vmelyik. 2. Ezek és a névmás együtt v. közülük vmelyik. 3. Névszó - Lexikon ::. Mindezek és a határozószó, határozói igenév együtt v. → Állítmányi névszó. Szóösszetétel(ek): névszóképzés; névszóképző; névszórag; névszóragozás.
Képzők A Magyar Nyelvtanban
London / New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-13287-4 (Hozzáférés: 2018. március 27) Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk. ) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 197–253. o. (Hozzáférés: 2018. március 27) (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (angolul) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2018. március 27) (angolul) Göksel, Aslı – Kerslake, Celia. Turkish: a Comprehensive Grammar (A török nyelv átfogó grammatikája). 2005. ISBN 0-203-34076-0 (Hozzáférés: 2018. március 27) (angolul) Rounds, Carol. Hungarian: an Essential Grammar Archiválva 2018. Hogyan állapítom meg hogy valami: NÉVSZÓI, névszói IGEI, vagy csak simán IGEI állítmány?. március 28-i dátummal a Wayback Machine -ben (Magyar alapvető grammatika). 2001. ISBN 0-203-46519-9 (Hozzáférés: 2018. március 27) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Elöljárószó Határozó Személyes névmás
Az igei személyragokat elvileg akkor is tudod, ha alaposan végiggondolod; ezért nem kell bemagolni, csak ha elbizonytalanodsz. Itt találsz egy táblázatot, rákattintással ki tudod nagyítani: [link] Nagyon fontos, hogy az úgynevezett ikes igéket CSAK egyféleképpen ragozzuk: a tárgyas ragozás igei személyragjait használjuk. Ikes ige az az ige, amelynek jelen idejű, kijelentő módú, E / 3 alakjában az igei személyragja -ik, pl. eszik, alszik, iszik, álmodik, úszik, gondolkodik, veszekszik stb. Ezeknél jelen idő, kijelentő mód, E / 1-ben az igei személyrag mindig -m. eszem, alszom, iszom, álmodom, úszom, gondolkodom, veszekszem stb. Képzők a magyar nyelvtanban. Úgy tudod bevésni, ha addig gyakorlod, amíg könnyen nem megy: 1. Alkoss kétféle jelen idejű mondatot szabadon választott igékkel úgy, hogy a cselekvést végző személy ugyanaz legyen: pl. rajzol(ni); én. --> Alanyi: Rajzolok egy házat és egy kutyát. Tárgyas: Lerajzolom a házunkat és a kutyánkat. A többi személyről se feledkezz meg (te, ő, mi, ti, ők). Válassz egy igét, és ragozd végig először az alanyi, majd a tárgyas ragozás szerint (kijelentő módban, először jelen időben, aztán múlt időben).