A Nagy Földi Légkörzés Rendszere - Földrajz Érettségi - Érettségi Tételek
A nagy földi légkörzés 1 foglalkozás 1 tesztfeladatsor nyugatias szelek A mérsékelt övi éghajlat uralkodó széliránya, a nagy földi légkörzés része, a 30. és 60. szélességi kör között a felszín közelben és a magasabb légrétegekben is a nyugatias szelek a dominánsak Tananyag ehhez a fogalomhoz: Mit tanulhatok még a fogalom alapján? délkeleti passzát A Baktérítő felől az Egyenlítő felé fújó állandó szél. Nagy foldi légkörzés. A térítői magas nyomású terület felől az egyenlítői alacsony nyomású terület felé fújó szelet a déli féltekén a Coriolis erő balra téríti el, így alakul ki dél délkeleti iránya. sarki szelek A sarkvidékek magasnyomású területeiről a hosszúsági körök mentén kifelé áramló hideg szelek, amelyek a Coriolis-erő hatására az északi féltekén északkeleti, a déli féltekén pedig délkeleti irányúak lesznek. áramlási cella Az egyenlítő illetve a sarkkörök alacsony légnyomású területein fölemelkedő levegő a magasban a légáramlású területek felé halad, ahol leereszkedik, és a felszín közelében az alacsony nyomású területek felé áramlik, ahol újra felemelkedik és ismét a leszálló légáramlású területek felé áramlik.
- A nagy földi légkörzés - Földrajz kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
- Légkörzés - Havassy
- A tengervíz mozgásai, okai, következményei - Földrajz érettségi - Érettségi tételek
- A nagy földi légkörzés - Érettségid.hu
A Nagy Földi Légkörzés - Földrajz Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com
A Földet körülvevő légrétegek állandó mozgásban vannak, és ezek a mozgások szabályszerűséget mutatnak. A légtömegek mozgásának rendszerét általános légkörzésnek, vagy nagy földi légkörzésnek nevezzük (ábrát lásd atlaszban). A geoid alakú Földön a felmelegedés az Egyenlítőnél a legerősebb és a sarkokon a leggyengébb. Ezért az Egyenlítőnél (0 fok) alacsony, a sarkvidéken (90 fok) magas légnyomás jellemző. Légkörzés - Havassy. A 30. szélességi körnél szintén magas a légnyomás, mert ott van a passzát szélrendszer leszálló ága, és ott kapcsolódnak össze az anticiklonok A 60. szélességi körnél pedig azért alacsony a légnyomás, mert ott kapcsolódnak össze a ciklonok. A levegő a magas légnyomású hely felől az alacsony légnyomású hely felé áramlik. A Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) eltéríti a légtömegeket, az északi félgömbön jobb kéz felé, a déli félgömbön pedig bal kéz felé. A szélirányok kialakulásában a súrlódási erő is szerepet játszik. A felszín közeli légrétegekben három szélrendszer alakul ki.
Légkörzés - Havassy
Jegyzetek [ szerkesztés] Szakirodalom [ szerkesztés] Tél Tamás. A Coriolis-erő és a modern környezetfizika: a lefolyótól a ciklonokig, 2006/8, Fizikai Szemle, Fizikai Szemle honlap, 263. o. (2006). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 19. tehetetlenségi erő, Matematikai Kislexikon, Kempelen Farkas digitális tankönyvtár. Tankönyvtár. szeptember 19. Sárfalvi-Tóth, Nemerkényi. Ciklon, anticiklon, a nagy földi légkörzés és légrendszerei, sulinet, Földrajz (2001). szeptember 19. Fizikai Szemle 2005/2. - Ujfaludi László: Időjárás, éghajlatváltozás A Föld forgásából nyernek energiát Fizikai kísérletek gyűjteménye I. (szerk. Juhász A) Arkhimédész Bt., Bp. 2006 >> A Coriolis-gyorsulás meghatározása Mizera F. A nagy földi légkörzés - Érettségid.hu. & Horváth G. (2000) Dobósportok a forgó Földön. Hogyan befolyásolja a dobótávot a centrifugális és a Coriolis-erő? I., II. Természet Világa 131: 402-405, 457-461 UCLA Department of Atmospheric and Oceanic Sciences (angol nyelven). [2010. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 19. )
A Tengervíz Mozgásai, Okai, Következményei - Földrajz Érettségi - Érettségi Tételek
Ezért elméletben a földfelszín felett a sarkvidékektől az Egyenlítő felé, a magasban pedig fordítva kellene áramlania a levegőnek. A valós helyzet Az erős egyenlítői felmelegedés miatt a levegő felszáll és a magasban észak ill. dél felé mozog. A magasban a sarkok felé induló levegő a Föld alakja miatt egyre szűkebb térfogatú területekre érve összeszorul, így még nagyobb nyomásúvá válik. Egy idő után nehézsége miatt leereszkedik a földfelszínre és ott magas nyomású területet hoz létre. A tengervíz mozgásai, okai, következményei - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. E magasnyomású terület a térítők környékén található. Innét a szél az Egyenlítő alacsony nyomású területei felé áramlik. Ez a passzátnak nevezett szél többé–kevésbé állandóan fúj, ezért a hajósok már régóta kihasználják. A passzát keleties irányú szél, aminek az eltérítő erő az oka. (A magasban ezzel ellentétesen fújó szelet antipasszátként emlegetik. ) Az Egyenlítő környékén felszálló légmozgást a passzát felszálló ágának, a térítők környékén leszálló légmozgást pedig a passzát leszálló ágának nevezzük. A felszálló ág környezetében bőséges csapadék hull, hiszen a felemelkedő levegő lehűl és felhők képződnek.
A Nagy Földi Légkörzés - Érettségid.Hu
Passzát szélrendszer: az Egyenlítő és a 30. szélességi kör között jellemző, ott a légtömegek az Egyenlítő felé áramlanak. – Az északi féltekén északkeleti, a délin délkeleti irányúak. – A passzátszél iránya és sebessége az év folyamán alig változik. – Az Egyenlítőnél a felmelegedés és a passzátszelek összeáramlása miatt a levegő felemelkedik, a magasban szétáramlik, majd a 30. szélességi kör mentén leszáll. Az Egyenlítő mentén szélcsend van, gyakori a felhőképződés, a zápor és a zivatar. szélességi kör mentén szintén szélcsend van, de ott a derült, száraz idő a jellemző. Nyugatias szelek: a 30. és 60. szélességi kör között jellemző. Irányuk az északi féltekén délnyugati, a déli féltekén északnyugati. Az év folyamán sebességük és irányuk is változik. A nyugatias szelek ciklonokat, anticiklonokat szállítanak kelet felé. A szelek az óceánok felett vízgőzzel telítődnek, így a ciklonok csapadékot szállítanak kelet felé. A szállított csapadék mennyisége nyugatról kelet felé csökken. Sarki szelek: a sarkok környékén a hideg levegő felhalmozódása miatt magas a légnyomás.
Figyelembe kell venni a Coriolis-erőt a ballisztikában (lövedékek pályája), illetve űrhajók felbocsátásakor. Ha a Rossby-szám jóval nagyobb, mint 1, a Coriolis-hatás elhanyagolható, amikor viszont a Rossby-szám kisebb 1-nél, a Coriolis-hatás jelentőssé válik az áramlás befolyásolásában. [3] Hiedelmek [ szerkesztés] Közkeletű hiedelem, hogy az északi féltekén a lefolyóban áramló víz iránya mindig az óramutató irányával ellentétes, ez azonban nem mindig van így, mivel a lefolyó geometriája és a dugó kihúzásának pillanatában okozott zavar erősebben befolyásolja a víz örvénylésének forgásirányát, mint a Coriolis-erő, ami ezekhez a hatásokhoz képest parányi (statisztikusan igaz lehet az állítás, ha a lefolyónyílás elég kicsi, és a víz áramlása zavartalan). [4] Igen megtévesztő csalás a turistáknak az Egyenlítő közelében tartott bemutató, amiben az "északi" féltekén a lefolyó víz az egyik irányban folyik, a "déli" féltekén (az "északi"-tól néhány méternyire) pedig vele ellenkező irányban. A Coriolis-erők különbsége ilyen kis távolság esetén gyakorlatilag elhanyagolható, a forgásirányt a demonstrációt végzők csalással hozzák létre.
A két zárt cella között jön létre a harmadik keringési rendszer, melynek főbb mozzanatai a következők: A térítők környékén leszálló levegő nem csak az Egyenlítő, hanem a sarkkörök felé is áramlik, hiszen ott is alacsony légnyomású területek vannak. Ez is elősegíti a nyugatias szelek övezetének kialakulását, bár ez csak az egyik ok. (A nyugatias szelek kialakulása nagyon összetett folyamat és minden vonatkozásában még ma sem tisztázott. ) A nyugatias irány megint csak az eltérítő erőnek köszönhető. A nyugatias szelek és a sarki szelek összeáramlásának zónájában (a sarkköri szélességek környékén) gyakori a ciklonképződés, amely a magasabb szélességek felől érkező hideg és az alacsonyabb szélességek felől érkező meleg légtömegek hőkicserélődésében játszik fontos szerepet. A troposzféra legfelső rétegeiben megvalósul az ideális állapot, azaz a szél az Egyenlítő felől a sarkok felé áramlik, létrehozva a futóáramlásnak nevezett nyugatias irányú szeleket. A nyugatias irány itt is az eltérítő erő miatt lép fel.