Natascha Kampusch Története
"Addig a pillanatig mindig szemmel tartott, de akkor történt valami. Óvatosan a kapu felé lopakodtam, alig kaptam levegőt, a végtagjaim teljesen lebénultak. A kapu mindig zárva volt, vagy el volt torlaszolva, de aznap nem" – mesélt a meneküléséről Natascha. Legyőzve rettegését, a lány kilépett az utcára és rohanni kezdett. Kétszáz méterrel később látta meg az első embereket, ordítani kezdett, hogy hívják a rendőrséget, de senki sem figyelt rá. Natascha kerítéseken ugrált át, kerteken vágott keresztül, végül bekopogott egy ablakon. Egy 71 éves asszony ajtót nyitott, a lány pedig csak annyit bírt mondani: "én vagyok Natascha Kampusch". A nő értesítette a rendőrséget. Nem sokkal később Wolfgang Priklopil egy vonat elé vetette magát. Vagyis ez a legvalószínűbb, de sok a homályos pont még a történetben. Például, hogy miért lankadt el aznap a férfi addig feszes figyelme, és – bár Natascha többször elmondta, hogy a bántalmazója mindvégig egyedül volt – a nyomozók a mai napig nincsenek meggyőzve arról, hogy Priklopilnak nem volt segítőtársa.
Az A Legizgalmasabb, Amit Natascha Kampusch Elhallgat
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2016. máj 7. 11:59 Natascha Kampusch 8 éven keresztül volt egy pincébe zárva/Fotó:Europress-Getty Images Natascha Kampusch lassan tíz éve került elő, viszont még ilyen hosszú idő után is derülnek ki új és meglepő információk elrablásával kapcsolatban. 1998. március 23-án Natascha Kampuscht egy fehér furgonba tuszkolták be, miközben az iskola felé tartott Ausztriában. Ezután elnyelte a föld és sehol nem találták a rendőrök, még Magyarországon is keresték. Családi házuktól 8 kilométerre egy pincébe zárva élt 8 éven keresztül, ahol megverték, megerőszakolták és úgy bántak vele, mint egy rabszolgával. 2006 augusztusában sikerült kiszabadulnia, amikor fogvatartója, a 41 éves Wolfgang Priklopil éppen egy telefonhívást intézett, így nem tudott rá figyelni. Natascha kerteken keresztül rohant, amikor az egyik szomszéd végül a segítségére lett, és hívta a rendőröket. Wolfgang a lány szökése után kifeküdt a sínekre, ahol egy gyorsvonat hajtott át rajta.
A társadalom az enyémhez hasonló látványos eseteket arra használja, hogy megszabaduljon a mindennapos bűnözés sok névtelen áldozatáért való felelősségtől. " (158. o. ) Folyosók, ajtók labirintusa, egy szűk alagút, amin csak négykézláb lehet közlekedni, egy páncélszekrény, amely a lyukat takarja el, egy lépcsőfeljáró, egy csapóajtó, takarólécek - és végül a garázs. Mint írja, a zárakkal együtt egyórás út vezetett az odújához. A könyv megírásában két szellemíró, Heike Gronemeier és Corinna Milborn segédkezett, mégsem az ő munkájuk szúr szemet azonnal - hanem a háttérben dolgozó pszichológusoké. A 22 éves Natascha Kampusch olyan elemzéseket vezet le, és olyan érett (társadalomkritikai, pszichológiai, orvosi stb. ) meglátásai vannak, amelyeket nem néznél ki egy sérült lelkű, alig felnőtt lányból. Történetét külső nézőpontból is értelmezi, és ezekből a magyarázatokból elég erősen kihallani a pszichológusok tudományos elemzését. Például amikor magától értetődően mondja, hogy édesanyja azért volt olyan vékony (ellentétben a duciságával egész gyermekkorában küzdő Natascha Kampusch-sal), mert pajzsmirigy-túlműködése volt, vagy amikor elmeséli, hogy a fogság első időszakában "belsőleg regrediált", vagyis védekezésképpen egy korábbi gyermeki szellemi szintre menekült.