Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye
Terdik Sebestyén kifejtette, hogy az önálló egyházmegyei státus megszerzését a 19. századi magyar politika akadályozta, mert a görögkatolikusok a magyar liturgiai nyelvet használták, holott a hatalom kisebbségként kezelte őket. Az olasz nyelvű nemzetközi konferencián az előadók azt vizsgálják, hogy milyen politikai és kulturális erőviszonyok indították 1912-ben I. Ferenc József császárt, az Osztrák-Magyar Monarchia fejét és X. Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye. Piusz pápát az első magyar bizánci rítusú egyházmegye megalapítására - mondta a kulturális referens az MTI-nek. Előadást tart Andreas Gottsmann neves vallástörténész Bécsből, a magyar gyökerű Spannenberg Norbert, a monarchia népeinek kutatója Lipcséből, Véghseő Tamás vallástörténész, a nyíregyházi Görögkeleti Teológiai Főiskola rektora, Ovidiu Horea Pop történész, nagyváradi pap és Terdik Szilveszter művészettörténész a budapesti Iparművészeti Múzeumból. Este Liturgia és művészet – Mai magyar ikonok címmel kiállítás nyílik az akadémián mintegy 100 ikonból és liturgikus tárgyból.
Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia
Ezen vidék keleti szertartású hívei a Munkácson, majd Ungváron székelő munkácsi püspök, illetve 1818-tól az eperjesi püspök fennhatósága alá tartoztak. 1912-ben – a Munkácsi és Eperjesi (valamint a Gherlai, Nagyváradi, Fogarasi és Esztergomi) Egyházmegyék kifejezetten magyar ajkú görögkatolikusai számára – megalakult a Hajdúdorogi Egyházmegye. Főpásztora a Sátoraljaújhelyért rengeteget fáradozó ottani parókus, Miklósy István lett. A mai Miskolci Egyházmegye vidékéből Dél-Borsod és Zemplén megye területe tartozott ide. A Trianon utáni Magyarországon a Hajdúdorogi Egyházmegyén kívül húsz eperjesi, illetve egy munkácsi egyházmegyés görögkatolikus parókia maradt. Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia. június 4-én adta ki azt a dekrétumot, melyben XI. Piusz pápa ezen Magyarországon maradt parókiák számára Apostoli Adminisztratúrát (görögül Exarchátust, magyarul Kormányzóságot) létesített. Az új Exarchátus élére 1924. július 1-jei hatállyal Papp Antal – címzetes küzikei érseket – volt munkácsi püspököt állította apostoli kormányzóként.
A tárgyak nagy része a Hajdúdorogi Egyházmegye templomaiból származik és az utolsó 30-40 évben készült, az ikonokat fatáblára festették és magyar vonatkozású ábrázolások is vannak köztük, mint például a boldoggá avatott Romzsa Tódor görögkeleti püspök. A tárlat kurátora Terdik Szilveszter. A nap zárásaként Musica Sacra Bizantina címmel a Szent Efrém Férfikar ad koncertet Bubnó Tamás vezényletével a Római Magyar Akadémián. A férfikar egy nappal később, péntek este a római Szent Atanáz-templomban lép fel - tette hozzá a kulturális referens. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre