Katar Nők Helyzete
A hagyományok visszatartó ereje A kulturális és intézményi akadályok ellenére mindkét nem jelentős arányban helyesli, hogy a nők beléphessenek a munkaerőpiacra, igaz, a férfiak kisebb arányban támogatják a kérdést. Összességében a 23-29 év közötti férfiak 70, a nők 82 százaléka véli úgy, hogy a nők az otthonukon kívül elvégezhessenek olyan munkát, amelyre képesítésük van. A Gallup szakértői szerint a két nem munkaerő-piaci helyzete közötti különbséget a kulturális, társadalmi szokások mellett, amelyek a nőknek alapvetően háztartási szerepet szánnak egyéb faktorok is magyarázzák. Ilyen például, hogy a jelentős munkahelyhiánnyal és munkanélküliséggel küzdő országokban a nőknek kisebb esélyük van arra, hogy álláshoz jussanak. Felkészülés: Uzuni-gól Barcelonában – ám spanyol siker Albánia elle. Hasonló módon, a társadalmi értékekből fakadóan, a munkaadókon jelentős a nyomás, hogy inkább a fiatal férfiakat alkalmazzák, annak érdekében, hogy meg tudjanak házasodni és családot alapíthassanak. A Gallup vizsgálata során több mint 7600, 23 és 29 év közötti fiatalt kérdezett meg Algéria, Bahrein, a Comore-szigetek, Dzsibuti, Egyiptom, Irak, Jordánia, Kuvait, Libanon, Líbia, Mauritánia, Marokkó, Omán, a Palesztin területek, Katar, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán, Szíria, Tunézia, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen térségében.
Felkészülés: Uzuni-Gól Barcelonában – Ám Spanyol Siker Albánia Elle
És ezt már a politika is sajátos előnyként értelmezte. Ennek megvolt a sajátos – politikai – magyarázata is: a norvég nők munkavállalási kedve nem tette szükségessé a nagyarányú bevándorlást az országba. Így nem éleződtek ki annyira az etnikai problémák sem a skandináv államban. Rendkívüli módon nőtt a női foglalkoztatás 1960 és 1990 között A norvég modell című könyv egyik tanulmányában Gunn Elisabeth Birkelund és Trond Petersen arról ír, hogy "az 1960-tól 1990-ig tartó időszakban huszonegy országból csak Kanada, Ausztrália, Izrael és Új-Zéland előzte meg Norvégiát a női foglalkoztatás növekedésében. " A tanulmány születésének időpontjában (2003-ban) az északi országban a női és a férfi foglalkoztatottság gyakorlatilag azonos szinte mozgott: a férfiak 89, a nők 82 százaléka dolgozott. A világ leggazdagabb országai Egy főre eső GDP (USD) 1. Katar 88 232 2. Luxemburg 80 304 3. Szingapúr 57 238 4. Norvégia 52 238 5. Brunei 47 200 Forrás, IMF, Wikipedia, 2010. A norvég nőknél magas ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatottság, és sokan a szolgáltató szektorban, a hagyományos női foglalkozásokban aktívak.
2022. február 24-én hajnalban Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy Magyarországgal szomszédos ország háborús övezetté változott, erre a kilencvenes évek eleje, a délszláv háború óta nem volt példa. Naponta láthatjuk a helyszíni tudósítások fotóit, sokan személyesen is találkozhattak a hazánkba érkezett menekültekkel, akik jelentős része nő és gyerek. Mit élnek át ezekben az embertelen napokban az Ukrajnában tartózkodó nők? Milyen egyedi helyzetekkel, nehézségekkel kell szembenézniük a háborús időkben? Keveházi Kata, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza segít minket eligazodni ezekben a kérdésekben. Nők és gyermekek tömegei menekültek el ukrán területről, sok esetben két bőrönddel a kezükben. Fel lehet dolgozni egy ilyen élményt? Várhatóan hogyan hat ez a trauma a későbbi életükre? Ahhoz nem kell pszichológusnak lenni, hogy értsük: nagyon más tudni, hogy mi az, ami folyik körülöttünk, és megint más a saját szemünkkel látni és megélni az erőszakot, a pusztulást, a kiszolgáltatottságot, a káoszt, a kétségbeesést.