Szelim Barlang Tatabánya – Index - Tudomány - Megtalálták A Trianoni Óriástérképet, Már Az Interneten Is Böngészhető
Turul emlékmű és szelim barlang, Tatabánya, Magyarország - YouTube
- MTVA Archívum | Természet - Tatabánya - Szelim-barlang
- Szelim-barlang | Tatabánya látnivalók
- Szelim-barlang, Tatabánya
- A vörös térkép különböző változatai 1. Az 1919. évi kiadások | blog.oszk.hu
- A Vörös térkép
Mtva Archívum | Természet - Tatabánya - Szelim-Barlang
Útközben kis geológiai bemutatót is láthatunk a környék hegységeit alkotó jellegzetes kőzettípusokról. Pár perc után egy elágazásnál a bal oldali utat válasszuk, ez jelzetlen, de nem lehet eltéveszteni, egyenesen a barlanghoz vezet. Rövidesen elérünk egy Y elágazáshoz, itt a jobb oldali ösvényt válasszuk, elmegyünk egy bekerített hatalmas gödör szája mellett, ez már a barlang egyik kürtője, majd egy lépcsősoron leereszkedünk a barlang egyik bejáratához. A barlangot az itt talált őskori leletek (ősembercsontok, szerszámok, tűzrakóhely) tették ismertté. Ma már a leletek múzeumokba kerültek, de a tágas, impozáns, világos barlang nagyszerű látványt nyújt. Két nagy kürtőjéből is kapja a fényt, ill. Szelim-barlang | Tatabánya látnivalók. egyik bejárata olyan hatalmas lyuk, hogy az autópályáról is látható. A barlang előtti részről káprázatos kilátás terül elénk. A barlang "teraszától" is visszamehetünk a Turulhoz vezető útra, egy meredek sziklapárkányon keresztül (nem veszélyes). A Szelim-barlang elnevezéséről több legenda is szól, az egyik szerint a török Szulejmán szultán seregének közeledtére a barlangba rejtőzött a környék lakossága.
Szelim-Barlang | Tatabánya Látnivalók
A kilátó egy 30 méter magas aknatoronyból lett átalakítva és egy bányász szerencsétlenségnek állít emléket. 2008-ban lett felújítva, azóta viseli Ranzinger Vince bányamérnök nevét. 7. Panoráma les és pihenés után folytathatjuk utunkat a hegyen, továbbra is a piros háromszögön maradva, nagyon lankásan lefelé sétálva egy erdei sétányon, egy kilométer megtétele után kissé jobbra kanyarodva és a piros barlang jelzésre térve érjük el a Szelim-barlangot. 8. A Szelim-barlang egy nagyon látványos, óriási üreg, melynek a két oldalsó bejáratán kívül 2 beszakadt plafon nyílása is van, igazi vadregény. MTVA Archívum | Természet - Tatabánya - Szelim-barlang. 45 méter hosszú és 27 méter széles, helyenként 10-12 méter magas terem. Nevének eredete vitatott, egyik lehetőség, hogy Szulejmán szultán itt jártakor keletkezett, más források szerint a szemre hasonlító nagy bejáratról kapta a nevét. Őslénytani, régészeti szempontból is igen fontos, védett hely. 9. Az elülső nagy nyíláson elhagyva a barlangot, egy kis perem ösvényen elérjük a lépcsőt, és ezen felmászva 2 forduló után megérkezünk a Turul szoborhoz.
Szelim-Barlang, Tatabánya
A legenda szerint a török hódoltság idején Szelim szultán a barlangba menekült hét környékbeli falu népét a bejártnál rakott máglya füstjével megfojtotta. Más feltételezések szerint ez a tatárok idején esett volna meg, a kutatások szerint is ez a valószínűbb: ezt igazolni látszik az is, hogy a hegy a alatt, Alsógalla mellett Berencse néven létezett egy falu, amelyet szintén a tatárok pusztítottak el és sohasem népesült újra. A barlang kulturális célú hasznosítására néhány éve színházi előadásokat, irodalmi esteket, fotótáborokat szerveznek a barlangban, illetve a barlang környékén. A közelmúltban filmforgatás helyszínéül szolgált; a helyreállításhoz különleges eljárást kellett alkalmazni. Szelim barlang tatabánya. Érdekesség: Bél Mátyás idejében még Vittlyuk hegyének nevezték a Szent Vit barlangjáról nevezetes hegyet, amely talán Szent Vitus remetéről kapta a nevét. (Szent Vid nevű hegy - és bronzkori erősség - található a Kőszegi hegységben, sőt, Gerecse-hegy és Gerecs-mezeje néven is jelöltek földrajzi helyeket: ezek jelentése határ, gyepű, mezsgye lehetett.
Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják. * A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, Szelim szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt. A barlang régi leírásai * "Vittlyuk-hegye, Szent Vit barlangjáról nevezetes hegy. Az előbbieknél alacsonyabb, s az aljában Bánhida falu ékesíti, ugyanis e faluhoz igen közel fekszik. Szelim-barlang, Tatabánya. (... ) Az a hír járja, hogy hajdan, amikor a barbár tatárok és törökök a magyar népet fogságba hajtották volna, s az a barlangba menekült, egy asszony vallomása folytán, - aki szopós gyermekének sírása miatt kijött, majd fogságba esett -, a barbárok/::/ felkutatván őket, mivel a barlangba máskép nem tudtak behatolni, felülről mindenkit, aki bent bújt, füstbe fojtottak. Láttuk két halomban összegyűjtve a legyilkoltak csontjait oly nagy sokaságban, hogy ilyen csonttömeg rájuk sütötte a vádat; és még hallgassunk arról, amit a régiek vétkesen elpusztítottak. "
Ezen a szép nyár végi napon a Gerecsébe látogattunk el. Először Tatabányán a Turul madarat kerestük fel, és ha már ott jártunk, megnéztük a közeli Szelim-barlangot is, amit nagy élmény volt végigjárni. A nap hátralévő részét Tatán töltöttük, ami a következő bejegyzésekben lesz látható, a vár az Öreg-tóval, és egyéb látványosságok. A felvételek 2016. augusztus végén készültek. A Turul-emlékmű A tatabányai Turul-emlékmű Európa legnagyobb madárábrázolása. A város felett magasodó Kő-hegy Tatabánya felé néző sziklaperemén áll. Autóval a város keleti részéről induló Panoráma úton juthatunk az emlékműhöz közeli parkolóba. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Atillától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye, és hogy Árpád vezér seregei a mai Tatabánya (akkor Bánhida) területén győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait 907-ben. Az 1896-os Millenniumi ünnepségek keretén belül bízták meg Donáth Gyula szobrászt a Turul-emlékmű elkészítésével, azonban pénzhiány miatt csak jóval később, 1907-ben avatták fel.
Magyar Külügyminisztérium. 82×58 cm, kivehető melléklet. Lelőhely: OSZK Térképtár, TA 3 160 Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján. 1920d változat. (OSZK Térképtár, TA 3 160) 1920e A térképlap megegyezik az előzővel. In: The Hungarian peace negotiations. an account of the work of the Hungarian peace delegation at Neully s/S, from January to March, 1920. Vol. III/B. IV. Budapest, Magyar Külügyminisztérium, 192?. Megjegyzések: 1:1 000 000. 82×58 cm, kivehető melléklet. kötet: 1922. IIIB kötet: nincs datálás. A térképgyűjtemény előszavának datálása 1920 július. Lelőhely: Österreichische Nationalbibliothek, 561834-C NEU MAG (Bécs) 1920f A térképlap megegyezik az előzőekkel. In: Les Négociations de la paix hongroise. Compte rendu sur les travaux de la délégation de paix de Hongrie à Neuilly s/S de Janvier à mars 1920. A Vörös térkép. Tome III/B. Budapest, Magyar Külügyminisztérium, 1922. Megjegyzések: 1:1 000 000. I. kötet: 1920 II. A térképgyűjtemény előszavának datálása 1920. július.
A Vörös Térkép Különböző Változatai 1. Az 1919. Évi Kiadások | Blog.Oszk.Hu
Apponyi Albert szerepében a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából készülő Carte Rouge című film forgatásán a pécsi Vasváry-villában 2020. május 23-án. A vörös térkép különböző változatai 1. Az 1919. évi kiadások | blog.oszk.hu. A filmet Varga Szabolcs forgatókönyve alapján Gerebics Sándor rendezi, a történetben két fiatal iskolai kutatómunkája során megelevenednek a magyar békedelegáció tagjai, felbukkan Teleki Pál nevezetes "vörös térképe" és hallható lesz Apponyi Albert megrendítő védőbeszéde Szalóczy Pál tolmácsolásában. MTI/Sóki Tamás Pécs, 2020. május 23. MTI/Sóki Tamás
A Vörös Térkép
Lelőhely: Universitätsbibliothek Erfurt. Forschungsbibliothek Gotha, PB 4° 2040. 01626 (03b) (Gotha) A sorozat további részei:
Időközben szerzett is egy példányt, amit hasonmás-kiadásként szeretne megjelentetni. Bár ez nem kapott nagy hírverést, a nagyfelbontású térkép ma már az Arcanum Mapire oldalán is fent van. A georeferálást végző Bartos-Elekes Zsombornak köszönhetően ez most szabadon böngészhető, és a lehető legpontosabban látszódnak benne az 1910-es, I. világháború előtti nemzetiségi viszonyok. Minden egyes falu, sőt, még a települések külterületeinek az etnikai arányai is pontosan kivehetők. A térkép ezt az úgynevezett pontmódszerrel vizualizálja: a nagyobb körök (az eredeti nyomtatott térképeken ezek 25 mm² -esek) ezer, a tizedakkora kisebbek 100 embert jelölnek, de mivel félkörök is vannak, a térkép 50 fős pontossággal jelenítette meg a Kárpát-medence népességét. Így néz ki például Kolozsvár és tágabb környéke, a piros körök a magyar, a lila a román, a narancs a német anyanyelvűeket jelöli: "Én valójában ezeknél a térképeknél azt a nemzetközi kontextust vizsgálom, amelyben a térképek keletkeztek. Arra vagyok kíváncsi, hogy mi volt a térképszerkesztők, illetve a megrendelők célja, és ez a térképeken miként köszön vissza" – mondja Segyevy Dániel.