Origo CÍMkÉK - Az Utolsó Tangó Párizsban – Szilvafa Metszése Korona Alakitása
S a két központi szereplő köré odacsoportosítható az élő-lélegző párizsi nép: ezek "mi" vagyunk. Jeanne tekintélyes nagyvárosi polgárcsaládja, Paulnak a külsőségekre adó, álszemérmes anyósa, a feleség örökifjú szeretője, a kivénhedt utcanő és meglógó kuncsaftja, az idétlenül vihogó, leszbikus portásnő – valamennyien groteszk jellemek, akiknek szemetét – aberrációit, kicsinyes disznóságait – Bertolucci elénk hengeríti. A bemutatott család- és viselkedésmodellek a modern városkultúrában dagonyázó, egymásról elfelejtkező, pornográf életörömökre ácsingózó, birkaképű honpolgárok asszociációi lennének? Ugyanolyan kíméletlen társadalomkritika eszközei, mint a négy dúsgazdag agglegény Ferreri Nagy zabálásá ban, akik degeszre tömik magukat, mielőtt kínhalált halnak? Nem lényeges. Ami lényeges, s amit a ma emberének is érdemes lenne a koponyájába szippantania, az a kopottas, málladozó lakásban történik, két szomjas lélekben. Az utolsó tangó Párizsban végkövetkeztetése ugyanis az, hogy nem futamodhatunk meg egymás elől, éljünk akár egy hangos metropoliszban, vagy egy vidéki farmon: a testi szerelemnek egy azt fedélként óvó szeretetközösségbe kell tagozódnia – máskülönben nincs létjogosultsága az értelmes életnek, s semmiféle ismertetőjegy nem különböztet meg bennünket az állatoktól.
- Index - Kultúr - A vajas megerőszakolás nem volt benne a forgatókönyvben
- FilmVilág
- Bernardo Bertolucci: Az utolsó tangó Párizsban (Magvető Könyvkiadó, 1989) - antikvarium.hu
- Az utolsó tangó Párizsban - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét
- ✔️ Szilvafa metszése - Szilva Info
Index - Kultúr - A Vajas Megerőszakolás Nem Volt Benne A Forgatókönyvben
Hiába, a kulturális ellenforradalom mindig is kiváló hírverés volt egy film számára. Jelenséggé duzzasztotta, avagy olcsó bulvártémává sekélyesítette, ámde mindenképpen felkeltette iránta az átlagemberek érdeklődését, akik ilyenkor rendszerint egymást taposva vágtattak be a filmszínházakba. Az utolsó tangó Párizsban azonban nem azért vált a mozimitológia részévé, mert robbanásszerű megjelenéséből a korabeli média is részesedett, hanem mert tabudöntögetően merész, mindenféle prüdériát félresöprő képanyaga mögött erőteljes érzelmi töltete behálózza a tudatalattinkat. Mestermű? Talán néhányan felszisszennek a fenti definíciómat olvasva. Hát, ők vagy nem látták még a filmet, vagy egyszerűen azért nézték meg, hogy feloldódva csámcsogjanak annak trágárságán, illetve a kendőzetlen pornográfia határát súroló ágyjelenetein. Hiszen sajnos az azóta felnevelkedett generációk sem képesek megfelelően értékelni mondjuk Ferreri Nagy zabálás át, vagy Pasolini Saló ját. Mintha ezek elfogadása és megértése napjainkban is egy szűk kultúrkör privilégiuma lenne.
Filmvilág
E kérdésekre keres válaszokat Bertolucci, és meg is találja őket, csakhogy ez a válaszadás cseppet sem kellemes. Az utolsó tangó Párizsban semmilyen tekintetben sem szemérmes alkotás. Vittorio Storaro képei lemeztelenítik a szereplőket, de még a környezetüket is, Marlon Brando és Maria Schneider pedig úgy játszanak, hogy egyetlen percig se tudunk kételkedni abban: mindaz, amit látunk, valóság – épp ezért tudja időről időre felkavarni a kedélyeket a film ominózus "vajas" jelenete. A nyomasztó atmoszféra nézőt körbeölelő hatását Gato Barbieri zenéje is erősíti, így valóban semmi másra nem tudunk figyelni, csak Paul és Jeanne útkeresésére, valamint arra, hogy mi is megtaláljuk a választ: lehetséges elbújni a világ elől? Miért kötelező megnézni? Mert a filmtörténet egyik legtöbbet emlegetett alkotása, mely sokkal inkább hírhedt, mint híres, értéke azonban kétségbevonhatatlan. A szexualitás ábrázolása természetesen a XXI. században már nem olyan meghökkentő, ez azonban előny: így jobban kitűnik a lélektani dráma, mely tényleg a húsunkba vág.
Bernardo Bertolucci: Az Utolsó Tangó Párizsban (Magvető Könyvkiadó, 1989) - Antikvarium.Hu
Barna Imre "A vén X… n!!... Hogy kr... nának a z... jébe!!... "– káromkodik Karinthy Zola-paródiájában a részeg "Caboche". Esetleg ő jut eszébe annak a szerencsés pesti nézőnek, akinek jó tíz év, plusz még néhány félórányi sorbaállás után sikerül beverekednie magát a Filmmúzeumba, Bertolucci nagy, és egykor még nagyobb hírű, sőt, hírhedett Tangó jának valamelyik előadására. "Fucking family! " – hörgi a film egyik, nagykorúaknak való jelenetében Marlon Brando. Hogy mit csinál épp, azt most ne részletezzük. A nyomdafesték nem bírná a jelenet leírását. Az a festék legalábbis, amely a filmfeliratok készítésénél használatos, nagyon kényes az effélére. A szóban forgó pillanatban ugyanis ezt olvassa szerencsés nézőnk: " család! " Karinthy egy lábjegyzetben így kommentálja a kipontozás szokását: "A… pontozott kifejezések reprodukálhatatlanok: a t. közönség hívatik, hogy képzeljen a pontok helyébe olyan undorító szavakat, amilyenek csak jólesnek. " Sajnos, a Filmmúzeumban, 1983-ban, ez már nem megy.
Az Utolsó Tangó Párizsban - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét
Paul kitámolyog az erkélyre, kiveszi szájából a rágógumit, gyermeki gesztussal az erkély korlátjához ragasztja, s a földre rogyva összekuporodik: úgy hal meg, embrióvá gömbölyödve… Ésatöbbi. A sémák is beszédesek, ámbár tagolatlan a beszédük. De mit mond Bertolucci? Nyilatkozatai enyhén szólva félrevezetőek: vajon mit kezdjünk egy 1973-as interjúnak azzal a kijelentésével, hogy a filmbeli ifjú rendező, Tom szerepeltetése merőben "funkcionális", azaz szó sincs a "film a filmben" jól ismert játékáról; s hogy a Jean Vigóra, Buster Keatonra és egyebekre utaló, sok filmtörténeti idézetet (mint például az Atalante feliratú, elsüllyedő mentőövet) sem neki, Bertoluccinak, hanem Tom figurájának köszönhetjük? Hát ki találta ki ezt a Tomot, ha nem ő? A Tom szerepét játszó Jean-Pierre Léaud szerepeltetése ráadásul oly szorosan asszociálódik a francia új hullám filmjeivel, hogy megjelenése már magában is olyan, mint egy idézet, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Marlon Brando idézet-mivolta egy percig sem kétséges: Bertolucci az említett interjúban nyomatékosan hangsúlyozza is, hogy milyen fontos a film szempontjából mindaz, amit Brando mint jelenség, mint színész és mint ember köztudottan megtestesít.
Olyasfajta tapasztalt világjáró, aki képes órákat tölteni egy sötét sarokban, aztán dühös káromkodásokba bugyolált bölcseleteket lihegni alkalmi ketrectársa fülébe, végül pedig csüggeteg kisfiúként sírva fakadni. A legendás Marlon Brando hihetetlen érzékletességgel és lelkierővel formálja remekbe ezt a melankolikus magányában is dühöngő zsarnokként viselkedő, bomlott figurát. A Paul elgyötört arcára kiülő világfájdalmat a jeles színész sajátjaként élte meg, s erről így vallott: "Mindig, amikor olyan szerepet játszottam, amelyben szenvedni kellett, nekem muszáj volt átélnem a szenvedést. Ezt nem lehet szimulálni. Keresned kell valamit önmagadban, ami kínoz, aztán egész nap életben kell tartanod ezt a gyötrelmes érzést. " A szürke lakás kicsiny termeiben bolyongó kamera legtöbbször félalakos beállításokban és közelképekben, általában üres sötétségben láttatja Brando szörnyűséges végvonaglását. Számára már az sem hozhat enyhítést, ha találkozik levert anyósával, vagy felesége pedáns szeretőjével, aki az ő életének negatív ellenpontja, tükörképe.
Bár a szilva nem egy nagy gondozást igénylő növény, a szilvafa metszése néhány folyamatnál elengedhetetlen. A szilva hazánk egyik közismert gyümölcse, úton, útfélen, a hűvösebb és melegebb hőmérsékletű területeken egyaránt terem. Ha van olyan gyümölcs, ami igénytelennek mondható, akkor az a szilva. Sem talajban, sem a termőhely fekvésében nincsenek különösebb igényei, bárhol képes jól teremni. Magyarországon a szilvatermesztés tradicionálisnak mondható, gondoljunk csak a szilvapálinkára, ami hungarikumok listáján is szerepel és nemcsak a Békési, de a Szatmári Szilvapálinka is. A szilvafa metszése Fája közép nagy, feltörő, kúp alakú koronát nevel. ✔️ Szilvafa metszése - Szilva Info. Későn nyíló virágai nagymértékben öntermékenyülők. Későn fordul termőre. Bőtermő, de szakaszosságra hajlamos. A szilvafák kevés gondozás mellett is szépen fejlődnek, de alkalmanként meg kell metszeni őket. A szilvafa metszésének szakaszai: Ha beszereztük a szilvafa csemetéket és az ültetőgödör is készen áll, akkor következhet először az ültetéskori metszés; ugyanúgy, mint az alma -, vagy a körte csemeték esetén.
✔️ Szilvafa Metszése - Szilva Info
Szilva metszés: Vissza a kategória cikkeihez