Januári Jeles Napok, A Királyi Család
A "hirtelen halál" régen főként a járványokat jelentette, a pestist, a döghalált, ezt egy másik, dél-somogyi eredetű rigmusból is láthatjuk: "Pál fordulása, ha tiszta, bőven terem mező, puszta. Pál fordul köddel, ember hull döggel. " A Kapolyról származó mondást is Pál napjához kapcsolják, bár általánosabb tartalmú: "Januári meleg esső | okoz néköd szük esztendőt. " Pogányszentpéteren a pálforduláshoz a "fele kenyér, fele széna, fele fa" fogalmak is hozzákapcsolódnak: ha a télire eltett élelemnek megvan még a fele, akkor a család és a jószág már kitelel. Január jeles napok. Balatonendréden ezt rigmusban is kifejezték: "Pál fordulása | fél tél elmulása. " Pálfordulókor Lábodon, Göllében rostát fordítottak: ollót dugtak belé, két asszony fogta a fogantyúját, közben ezt mondták: "Szent Péter és Szent Pál, mondd meg, férjhez megy-e ez a lány a télen! " Ha a rosta megmozdult, akkor a család eladó lánya számíthatott a férjhez menésre. Buzsákon úgy tudják, hogy a hagymát ezen a napon kell a tarisznyába tenni, és a tarisznyát megfordítva kell felakasztani, az így megvarázsolt dughagyma nem magzik fel.
- JANUÁRI JELES NAPOK | Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknek
- Januári jeles napok - GYŐRI HÍREK
- Januári jeles napok, népszokások
- A brit kiralyi csalad
- Királyi család
- Spanyol királyi család
- Királyi családok
Januári Jeles Napok | Utazz Topival - Tippek Kis És Nagy Felfedezőknek
De ha ezen a napon köd borította a tájat, akkor az a jószág pusztulását jelentette. Most már nyugodtan felébresztheted a nagypapát és elmesélheted neki, mennyi mindent megtudtál, ráadásul együtt megtippelhetitek, idén mennyi ideig fog még lustálkodni a nagy barnamedve. Forrás:
Januári Jeles Napok - Győri Hírek
Mondják, ha jó idő van, jó termést várható, a köd a jószág pusztulását, a szél háborút jövendöl. A medvéhez kötődő jóslást a Dél-vidéken ugyancsak Pál-napjához kötik, akár csak Gyertyaszentelőkor. Vagyis, ha kisüt a nap és kicsalogatja a medvét a barlangjából, akkor bizony még negyven napig hideg lesz. A Pálfordulás népi értelmezésével függ össze az is, hogy a hagymadugványozó tarisznyát fordítva kell visszaakasztani a kamrában a szegre, hogy jó legyen majd a hagymatermés. Mivel pedig Pál napja farsang idejére esik, kívánjuk a bálozóknak Csokonai köszöntőjét: " Éljen azért Pál úr! S azok is éljenek, kik Pál fordulóján fordulót ejtenek! JANUÁRI JELES NAPOK | Utazz Topival - Tippek kis és nagy felfedezőknek. ", vagyis perdülnek, táncolnak egy-kettőt szívük hölgyével. Szerző: Szigethy Emma Forrás:
Januári Jeles Napok, Népszokások
A népi gyógyászatban elsősorban az orbáncot, a sertés-orbáncot nevezték Szent Antal tüzének, aminek távoltartására, valamint kígyómarás ellen viselték a középkorban az un. Antal- vagy egyiptomi keresztet. A Csepel-szigeti Tököl-rác eredetű lakosainál ekkor divatozott a "marhaszentelés", ami abból állt, hogy Antal napján kocsi vagy szánkó állt meg a templom előtt, és a pap két ministráns gyermek kíséretében körbe járta a falut, s megáldotta a kis asztalkákra, égő gyertyák közé kitett sót, almát, fokhagymát. Januári jeles napok - GYŐRI HÍREK. Ilosfay Selymes Péter névmagyarázatában, majd Baranyai Decsi Jánosnak 1598-ban megjelent görög-latin magyar közmondás gyűjteményében jámbor együgyűséggel illetik az Antalokhoz társult képzeteket, pl. "Megjött Antal Budáról, zöld ágat hozott orrában", vagyis a latin értelmezés szerint "elindult nagy készülődéssel és dolga végezetlenül tért vissza". De mondták azt is: "Antal a fejed" – vagyis "szerencsétlen flótás vagy". Az évszázadok alatt azonban a lekicsinylő mellékzöngék eltűntek, s már csak az andalog, elandalodik választékos beszédben fordult elő az Antalok hangzója, mára pedig a szentek egyikét tiszteljük benne.
fűződik ehhez az időszakhoz. A leglátványosabb farsangi alakoskodás Magyarországon a Mohácson lakó délszlávok busójárása. E busók fából faragott álarcokban jelennek meg, mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A busó álarcot azonban eredetileg csak a felnőtt sokác férfiaknak volt szabad felölteni, a legények másfajta álarcot viseltek. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is. A Karancs-hegység környékén élő palócok a farsangvasárnap előtti vasárnapon tartották meg a "lányok vasárnapját". Januári jeles napok népszokások. Vasárnap, ebéd után, kezükben nyárssal jártak a lányok köszönteni; énekük részben vallásos, részben adománykérő részből állt. Este táncmulatság követte a köszöntést. Az asszonyok külön farsangolásáról a XV. századtól vannak emlékek, elszórtan még a nyolcvanas években is találkozhattunk vele. Például Mátraalmáson maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal "megborotválták", este "macskabált" tartottak, ahová a férfi nem tehette be a lábát.
Január – Boldogasszony hava – Télhó – Fergeteg hava Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak, márciustól decemberig Romulus király adott nevet elsőként. Az első római naptár valószínűleg a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt, azaz a bak és a vízöntő havát az i. e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene, neki tulajdonítják azt, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak már január 1-jén kezdték az évet. Januári népszokások A januári hónaphoz számos esemény: születés, halálozás, nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok kapcsolódnak. De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év első hónapjához? Januári jeles napok 2002. Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a januári népszokásokról. De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év első hónapjához?
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikipédiának van ilyen témájú szócikke: Alma (keresztnév) Tartalomjegyzék 1 Magyar 1. 1 Kiejtés 1. 2 Tulajdonnév 1. Királyi család. 2. 1 Fordítások Magyar Kiejtés IPA: [ ˈɒlmɒ] Tulajdonnév Alma Alma az Amal- kezdetű germán nevek (Amalberga, Amalgund) önállósult német becézője. Ez a névelem valószínűleg az Amal gót királyi család nevéből való. Az alma ezenkívül latin szó is, aminek jelentése kegyes, tápláló. Fordítások Tartalom angol: Alma dán: Alma finn: Alma (fi) héber: עַלְמָה ( 'álma) szerbhorvát: Alma lett: Alma német: Alma (de) norvég: Alma (no) spanyol: Alma (es) svéd: Alma (sv) A lap eredeti címe: " " Kategória: magyar szótár magyar tulajdonnevek hu:Latin eredetű szavak magyar-angol szótár magyar-szerbhorvát szótár magyar-német szótár magyar-spanyol szótár Rejtett kategóriák: magyar-magyar szótár magyar-dán szótár magyar-finn szótár magyar-héber szótár magyar-lett szótár magyar-norvég szótár magyar-svéd szótár
A Brit Kiralyi Csalad
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. A Szulyói-völgy sziklái A Szulyovszky család Magyarország régi, történelmi, nemesi családjainak egyike. A teljes név eredetileg: Szulyói és Karomi Szulyovszky (Syrmiensis) család. Időrendben a ulyovszky család, mivel az I. Szulyovszky család a felvidéken már korábban kihalt. A család története egészen a XVI. századig (1555) nyúlik vissza. A család első ilyen nevet viselő tagja a karomi Szerémi (Syrmiensis) Abstemius Sebestyén volt, aki a török hódoltságban uralkodó Stephanus Abstemius bolgár alkirály fiaként részt vett a bécsi csatában, az ún. török gályások tirannusaként. A brit királyi család. A vezetése alatt álló könnyű, kiskaliberű lövegekkel is rendelkező folyami hadihajókból álló flotta a bécsi csatában az ostromló Szulejmán mellett harcolt, majd látva a magyar és osztrák seregek nehéz helyzetét az ekkor már inkább magyar érzelmű hajós főtiszt lelkiismereti okokból átállt a védők oldalára, akik a csatát végül megnyerték. Ferdinánd király érdemei elismerése mellett a korábban kihalt ulyovszky család felvidéki birtokait, valamint Szulyó várát Sz.
Királyi Család
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Jean Nicolas Arthur Rimbaud (1854. október 20. – 1891. november 10. ) francia költő. Műveiből [ szerkesztés] Versek [ szerkesztés] (1869-1871) Kóborlásaim Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben. A köpeny vállamon már eszmévé szakadt. Szolgáltalak, Múzsám, menvén az ég alatt, s nem álmodott még hejh! szerelmet senki szebben! (81. Az ország – Wikiforrás. oldal; ford. : Radnóti Miklós) A hétéves költők M. P. Demenynek S az anya, betevén a tankönyvet, nagyon büszkén eltávozott, s a ráncos homlokon s kék szempárban nem is vette észre, fiának lelkéből hogy lobog a lázadó utálat. (…) Hétévesen regényt szőtt a nagy pusztaságról, ahol a lelkesült Szabadság tüze lángol, erdők, partok, napok, szavannák!... S hogy lángolt, többnyire bár azon, ami bús csak, szobájában, ahol minden zsalút behúztak, fönn, kék homályban, a nyirkos falak között, regényt falt, egyre csak abban gyönyörködött, csodálta elmerült erdőit, és a pállott égboltot, ősvadont, nyílt húsevő virágot – ó, örvény, szédület, ó, téboly, irgalom!
Spanyol Királyi Család
23-án. Aláírta Rákóczi György, Kovatzioci István kancellár és Pathai Sámuel titkár. 1632. 12-én hirdették ki Erdély és Magyarország csatolt részei három nemzetének országgyűlésén. Erről pontos másolatot adott ki a káptalan Váradi Jánosnak 1651-ben a Szentháromságutáni 14. vasárnap előtti kedden (aug. 29. ). 2. A másik így szól: a gyulafehérvári káptalan levélkeresői közlik, hogy a nemes fiú, György, mihályfalvai Eperjesi István és a néhai nemes Kis Borbála fia, aki a néhai marosujvári Kis Bálint és Miske Anna lánya, aki oláhszilvási Miske Tamás lánya, azt vallotta előttünk, hogy ő kiskorúsága miatt birtokosi jogait, javait, ingóságait egyedül nem tudja védeni és az eltulajdonítottakat visszaszerezni, ezért apjában bízik, hogy ezeket megteszi, ezért teljes körű meghatalmazást ad neki javai, ügyei és anyai birtokrésze kezelésére. Alma – Wikiszótár. Kiadva 1652-ben hamvazószerda utáni napon (febr. ). Tehát a megtalált iratokat belefoglaltuk jelen okiratunkba és káptalanunk pecsétjével kiadjuk az átiratot. 1770.
Királyi Családok
23-án adta ki a fejedelem, az átiratot pedig Eperjesi György készíttette a gyulafehérvári káptalan előtt apja, István számára 1652-ben a hamvazószerda utáni napon (febr. 15. ). Mi, a gyulafehérvári káptalan tudatjuk, hogy nemes gyulafehérvári Eperjesi József, a kolozsvári egyház gondnoka bemutatta nekünk Mária Terézia kerestető levelét, amely így szól: nemes gyulafehérvári Eperjesi József előadta, hogy jogai védelme érdekében szüksége van az őrá vonatkozó minden okiratra, amelyet a káptalannál őriznek, ezért Mária Terézia megparancsolja, hogy azonnal keressék elő ezeket és adjanak ki róluk pontos átiratot. Kiadva Aranylábútuson birtokon 1770. okt. 25-én. Az angol királyi család. A káptalan megkereste a szükséges iratokat, amelyek így szólnak: 1. a káptalan levélkeresője megtalálta a gyulafehérvári Váradi János számára kiadott kerestető levelet, amelyben Rákóczi György parancsolja a levélkeresőknek, hogy mivel gyulafehérvári Váradi Jánosnak, Anna gyámjának, aki a néhai thasnádi Farkas György és nemes Demjén Anna törvényes lánya, jogai védelmében szüksége van az említett néhai Farkas Gergely nemeslevelének másolatára, amely egyben más katonák nemeslevele is, ezért megparancsolja, hogy keressék meg és adjanak ki róla átiratot.
Szt. Márton püspök ünnepe előtti csütörtök (nov. 8. ). A káptalanátirata papírral befedett fehér méhviasz pecséttel volt ellátva és egyszerű papírból füzet formában fekete és aranyszínű selyemfonalakkal összefűzve. Mindezt beleírtuk a konvent hiteles jegyzőkönyvébe is és átiratot adtunk ki róla. Kiadva 1770. Szentháromság ünnepe utáni 24. vasárnap utáni kedden (nov. 20. ).