Vizsgálják Az Astrazeneca Vakcinát Ausztriában - Blikk / 2021 Hyundai Tucson
A koronavírus-oltásokkal szembeni idegenkedés, s ezzel a beoltási hajlandóság romlott az Európai Unióban azt követően, hogy az AstraZeneca Plc gyógyszergyártó vakcináját több uniós tagország nem használja, miután ritka mellékhatásként vérrögképződést okozhat - írja a Bloomberg. Az oltás iránti bizalmat aláásó ügy még márciusban indult, ám az újabb káros "mellékhatásra" csak az Eurofound, az Európai Unió információs szolgáltatója friss közvélemény-kutatása derített fényt. Astrazeneca oltás mellekhatas . Az online felmérés szerint az európaiak 34 százaléka jelezte, hezitál, hogy beoltassa-e magát. Az AstraZencával kapcsolatos helyzet előtt csak 25 százalék volt azok aránya, akik azt válaszolták a kérdezőbiztosoknak, hogy eléggé valószínűtlen vagy nagyon valószínűtlen, hogy beoltatják magukat. Ezek a kutatási eredmények azt mutatják, hogy kudarcot vallott az a kommunikáció, amelynek célja az emberek meggyőzése lett volna az oltások biztonságosságáról és hatásosságáról - magyarázta felmérésük tapasztalatait Daphne Ahrendt, az Eurofound kutatási igazgatója.
Tech: Újabb, Ritka Mellékhatást Kötöttek Az Astrazeneca Koronavírus Elleni Védőoltásához | Hvg.Hu
szívizomgyulladás Figyelem: ez a két súlyos mellékhatás akár 12 hónappal a koronavírus-fertőzés után is megjelenhet 2021. 12, 18:50 Újabb két mellékhatásra hívja fel a figyelmet egy kutatás a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. poszt-Covid Figyelem! Ezt a súlyos mellékhatást okozhatja az AstraZeneca oltóanyaga 2021. 09. Astrazeneca oltás mellékhatások. 12, 14:48 Az Európai gyógyszerügynökség csütörtökön bejelentette, hogy az AstraZeneca cég koronavírus elleni oltóanyaga a Vaxzevria, igen ritka mellékhatásként Guillain-Barré szindrómaként (GBS) ismert idegrendszeri rendellenességet okozhat. oltóanyag idegrendszeri rendellenesség Az AstraZeneca vakcina újabb, ritka mellékhatására derült fény: ezt a betegséget okozhatja 2021. 09, 15:38 Az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökön bejelentette, hogy az AstraZeneca cég koronavírus elleni oltóanyaga, a Vaxzevria igen ritka mellékhatásként Guillain-Barré szindrómaként (GBS) ismert idegrendszeri rendellenességet okozhat. Címkefelhő »
Arról nem is beszélve, hogy ilyen megbetegedést ritka esetben a koronavírus-fertőzés is okozhat: 2021 áprilisában az amerikai Houstoni Metodista Kórház tudósai publikáltak egy kutatási eredményt, ami azt mutatja, a fent említett gerincvelő-gyulladás szintén előfordulhat, ha valakit megfertőz a Covid–19. Az Európai Gyógyszerügynökség azt nem közölte, hogy összességében hány ilyen megbetegedést jelentettek a védőoltások beadása után, azt viszont igen, hogy a transzverzális myelitis mint ismeretlen gyakoriságú mellékhatás szerepel az AstraZeneca betegtájékoztatójában. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A Magyar Közút útfoltozásra ebben az évben mintegy 90 ezer tonna aszfalt felhasználását tervezi, csaknem 9 milliárd forint értékben. "Ezen kívül alvállalkozóikon keresztül végzett lokális burkolatjavítási munkákra közel 3 milliárd forintot fordítanak majd" - jelezték. A Magyar falu útfelújítási program keretében 2021-hez képest 5, 5 milliárd forinttal többet, 16, 5 milliárd forintot használhatnak fel az idén burkolatfelújtásra - olvasható a közleményben. MTI Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
A 2015-ben kezdődött, úgynevezett dízelbotrányra reagálva, amely feltárta, hogy a valós vezetési feltételek melletti kibocsátások egyes esetekben messze meghaladták a jogszabályi tanúsítási vizsgálat során mért értékeket, az Európai Unió 2018 májusában fogadta el a gépjárművek uniós jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló rendeletet. A rendelet szigorította a korábbi típusjóváhagyási rendszert, fokozta a típusjóváhagyások és vizsgálatok minőségét és függetlenségét, az uniós piacon már forgalomban lévő gépkocsik ellenőrzését, és megerősítette a teljes európai felügyeleti rendszert. A rendelet lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy járműveket hívjon vissza, illetve a jogszabályok megsértése és a tagállamok mulasztása esetén autónként akár 30 ezer eurós bírságot szabjon ki. A botrány azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások.
A legnagyobb európai autógyártó vállalat elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érintett, ezek közül 8, 5 milliót az Európai Unióban adtak el. Hasonló visszaélés gyanújába került a Daimler is, amely július közepén bejelentette, hogy önként módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú dízelautónál. MTI Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!