Oly Szép Az Élet - Psota Irén Férjei

❯ Tantárgyak ❯ Irodalom ❯ Középszint ❯ A Nyugat folyóirat kulturális jelentő... ELŐZMÉNYEK: A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kis József (1843-1921) lapja, A Hét (1890-től) törte meg. 1900-ban alakult meg a Társadalomtudományi Társaság, s megindította a Huszadik Század című orgánumát (1900-1919). Ez maga köré gyűjtötte a független, radikális értelmiség tagjait. Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóiratok jelezték a "modern" fiatal írók jelentkezését. Ilyen volt a Magyar Géniusz (1892-1903), melynek felelős szerkesztője Osvát Ernő lett. Ugyancsak Osvát szerkesztette az 1905-ben alapított Figyelőt is. LÉTREJÖTTE, TÉNYEK: • 1908. jan. 1. és 1941. aug. között Budapesten jelenik meg (első szám 1907. dec. ) • főszerkesztő: Ignotus (veigelsberg Hugo) - maga is publiciszta, kritikus, költő • szerkesztők: Fenyő Miksa és Osváth Ernő (Osvát kritikus volt, így ítéleteiben nem volt részrehajlás vagy féltékenység. Halála után adták ki barátai Az elégedetlenség könyvéből című, 90 lapból álló aforizmagyűjteményét, Ignotus előszavával.

1. Kategória:A Nyugat folyóirat szerzői – Wikipédia
2. A Nyugat | Sulinet Hírmagazin
3. A Nyugat vége - Cultura.hu
4. Fiatalabb nőért hagyta el szerelme Psota Irént! Pedig gyermeket is szült volna neki - Hazai sztár | Femina

Kategória:a Nyugat Folyóirat Szerzői – Wikipédia

A Nyugat a XX. század első felének legjelentősebb magyar irodalmi folyóirata. Fő célja a magyar szellemi élet felpezsdítése és megújítása, a kultúra terjesztése és jeles magyar szerzőink munkásságának támogatása. A húszas évektől a folyóirat könyvek kiadását is lehetővé tette. A Nyugat egy 1908 és 1941 között működő irodalmi folyóiart volt, budapesti székhellyel. A legelső szám 1907 decemberében jelent meg, működése pedig Babits Mihály főszerkesztő halálával ért véget 1941-ben. A folyóirat címlapját Beck Ötövös Fülöp éremművész Mikes-emlékérme díszítette. A Nyugat kezdetben kéthetente megjelenő lap volt, ám előfordultak összevont lapszámok és különkiadások, például az elhunyt Kosztolányi Dezső emlékére. Néhány ezer példányszámban került kiadásra. Jelenleg mibnden egyes lapszám hozzáférhető, digitális formában. Az alapítótagok törekvései között szerepelt a magyar irodalom és nyelv megújítása, hátrahagyva az akadémikus, múltidéző stílust és egy új, a nyugati eszméket és irányzatokat követő irodalom meghonosítása a magyar szellemi életben.

"Az irodalom, úgy képzeltem, ott kezdődik, ahol több önmagánál: arkangyalok összeesküvése a világ feje fölött: ami a Nyugat volt. Ezek az óriások rendületlenül, tűzön-vízen át kitartottak egymás mellett, fölébe emelkedve nemcsak mindennek és mindenkinek, hanem az egymás közötti, civilek által fel sem fogható mértékű ellentéteiknek is. " Ottlik Géza, 1971. A 20. század eleji Magyarország pezsgő szellemi életében sorra alapították a lapokat, szinte minden évben új irodalmi folyóirat indult. A Nyugat közvetlen előzményeinek tekinthető lapokban összegyűlt, évről évre formálódott a Nyugat kezdő gárdája, Osvát Ernő, Ignotus, Fenyő Miksa, Ady Endre, Hatvany Lajos, Kaffka Margit, Gellért Oszkár. Hajnalba nyúló kávéházi beszélgetések során határozták el a Nyugat elindítását. A főszerkesztői posztra a progresszív nézeteiről ismert, már tapasztalt Ignotust kérték fel, bár a valódi szerkesztői munkát élete végéig Osvát végezte. "A Nyugatot ellenségei tették elterjedtté, érdekessé, figyelemreméltóvá" – emlékezett vissza az indulásra Krúdy Gyula 1926-ban.

A Nyugat | Sulinet HíRmagazin

Kritikus volt és nem író, így tárgyilagosabb lehetett, semmiféle részrehajlás nem jöhetett létre. Aforizma: Rövid egy-két mondatos életbölcsesség, élet konklúzió. A művek tiszta megítélésre adta a fejét alapvetően elfogulatlan ember volt, következetes. 1923-ban elhunyt, átvette Babits Mihály és Móricz Zsigmond. Első nemzedék 1910-es évek – Ady Endre – Móricz Zsigmond – Babits Mihály – Kosztolányi Dezső – Juhász Gyula – Tóth Árpád – Karinthy Frigyes – Füst Milán – Krúdy Gyula – Molnár Ferenc – Szabó Dezső A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, túlélte a háborút követő zűrzavarokat, az egymásnak ellentmondó politika ellenmondó rendszerét. Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits határozta meg Nyugat szellemét, arculatát, írányvonalát. 1929-1933-ig Móricz Zsigmond majd Gellért Oszkár szerkesztette. Babits haláláig 1941- ig. élt az újság, mivel névre adták ki az engedélyt ezért Illyés Gyula 1941-ben a Magyar Csillag néven folytatta a Nyugatot, a jelképet megőrizvén, míg a németek be nem törtek.

Egy ilyen szellemi atmoszféra megteremtésében látta a Nyugat főfeladatát. " A Nyugat 1908. január 1-je és 1941. augusztus 1-je közötti megjelenése a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb időszaka volt. A folyóiratot a költő, kritikus Ignotus, a politikai-közgazdasági cikkeket jegyző Fenyő Miksa és a biztos értékítéleteiről ismert kritikus, Osvát Ernő alapította. A főszerkesztő Ignotus lett, szerkesztőként Osvátot és Fenyőt jegyezték, de igazán meghatározó szerepe Osvátnak volt. Az első szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítólapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható, utalva a literátor hagyományokra. Az első számban jelent meg Ignotus programadó, irányt mutató írása, a Kelet népe, emellett olvasható Ady A magyar Pimodán című tanulmánya, a Figyelő rovatban pedig többek között Gellért Oszkár írt Szabolcska verseiről. A lap eleinte pár száz példányban jelent meg, jelentős anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott. Célja, amely címadásában is megjelent, a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, legfőbb szempontjának az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai, kulturális progressziót támogatta.

A Nyugat Vége - Cultura.Hu

). A Nyugat első száma a "Figyelő" új folyamaként jelent meg. A Nyugat már címével is jelezte a tájékozódás irányát, a világirodalmi mértéket. Létét olyan iparmágnások pénzügyi támogatásának köszönhette, mint báró Hatvany Lajos, aki Ady Endrét, József Attilát, Tóth Árpádot is támogatta anyagilag. 1929-ig a Nyugat főszerkesztője Ignotus (Veigelsberg Hugó) szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A lap legfőbb szerkesztői szempontja az érték, a líra forradalmasítása. Példaképpen Ady, de az ő politikai és társadalmi radikalizmusát csak óvatosan követte. Osvát legfontosabb szerkesztői elve a tehetség tisztelete. Véleménye szerint a tehetséget hagyni kell a saját törvényei szerint alkotni. A Nyugatban való megjelenés az íróvá, költővé avatás feltételévé vált hamarosan. A folyóirat emblémáját Beck Ő. Fülöp készítette, amely a bujdosó magyar irodalmat jelképezte Mikes Kelemen emlékérmével. (Talán az is szimbólumnak tekinthető, hogy a bujdosó megrajzolt alakja mellett a toll és a mécses megmaradt. )

A folyóiratot a német megszállás után betiltották. Nemzedékei: A 19 században született első nemzedék: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő, Juhász Gyula. Közülük Füst Milán és Tersánszky Józsi Jenő érte meg a második világháború végét. A 20-as években indulók az első nemzedék felfedezettjei: Németh László, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Sárközi György, Kuncz Aladár… A 30-as években pályára indulók: Radnóti Miklós, Szerb Antal, Bálint György, Jékely Zoltán, Weöres Sándor, Zelk Zoltán… Közülük többen a fasizmus áldozatai. A Nyugat szellemi utódja az 1946-1948 között működő, majd betiltott Újhold.

( A legfrissebb hírek itt) Apja 1934 nyarán részegen egy konyhakéssel támadt a nejére, akit meg is szúrt. Ezután elváltak, ám a féltékeny kidobott férj bosszút akart állni. Egy másik alkalommal háromszor is a fejbe próbálta lőni, de elvétette, a nő segítségére érkezők pedig leütötték a férfit, s a lincselést csak a kiérkező rendőrség akadályozta meg. Az asszony súlyos sérülésekkel került kórházba, ám csodával határos módon túlélte ezt a támadást is, ugyanis a golyók csak súrolták a koponyáját. Érthető, hogy kislányként ez megrázta a művészt. Ebben a házban lakott gyerekkorában Psota Irén / Fotó: Pozsonyi Zita "Emlékszem, amint anyám csodálatosan hosszú haját apám az öklére csavarja, és úgy hurcolja végig a telepen. Gyűlöltem apámat a durvasága és brutalitása miatt, ahogy anyámmal bánt" – írta önéletrajzi könyvében Psota, aki azt is bevallotta, brutálisan kegyetlen apja őt is sokszor bántalmazta. "Egy ötször ötméteres szobában laktunk. Apám, anyám, két bátyám, nővérem, én és a kanári tenyészet.

Fiatalabb Nőért Hagyta El Szerelme Psota Irént! Pedig Gyermeket Is Szült Volna Neki - Hazai Sztár | Femina

A 86 éves színésznő az elmúlt években több időt töltött a kórházban, mint saját otthonában, ami nemcsak testileg, de lelkileg is megviselte. Psota Irén tavaly decemberben combnyaktörést szenvedett, majd a kórházban szívinfarktust kapott, legutóbb pedig fulladásos rohamai miatt hívtak hozzá mentőt. Akkor így nyilatkozott róla házvezetőnője: "Irén szépen gyógyul. Persze még fekszik, gyengécske, de próbálkozik a járással is. Nem is ezzel van a baj, inkább a kedélyállapotával. " Most azonban már úgy tűnik, hogy a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő jobb állapotban van. "Három hete újra bekerült a kórházba. De van egy remek hírem is: Irén leküzdötte a tüdőgyulladást, a hangulata pedig egyre jobb! Márpedig ez fél gyógyulás! Hosszú folyamat lesz, de javul az állapota. Irén szívós, a szervezete nagyon erős. Alig várta, hogy végre tavasz legyen. Lassan itt a jó idő, remélem, addigra megerősödve újra otthon lesz" – mesélte a Borsnak a barát. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.

Hosszas betegség után, 86 éves korában elhunyt Psota Irén, a Nemzet Színésze. A Madách Színház művésze, a Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja hosszas betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el. Psota Irént a Madách Színház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés. Psota Irén utolsó születésnapja: Hang, életöröm, tehetség: Psota Irén 1929. március 28-án született Budapesten, és már gyerekkorától színésznőnek készült. A Színművészeti Főiskola elvégzése után rögtön a Madách Színházhoz szerződött, ahol olyan legendákkal játszott együtt, mint Tolnay Klári, Mensáros László vagy Almási Éva. Játszott a Népszínházban és a Nemzeti Színházban is, 1990-től visszavonulásáig a Madách művésze - írja róla a Madách Színház. Csaknem 127 darabban szerepelt, de filmen és a televízióban is gyakran láthatta a közönség.