A Nagyhatású, Szenvedéllyel Komponáló Agustín Barrios És A Gitártechnika Forradalmasítója Francisco Tarrega | Karakzene
Francisco Tárrega Életrajzi adatok Születési név Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea Született 1852. november 21. Vila-real, Castellón Elhunyt 1909. december 15. (57 évesen) Barcelona Pályafutás Műfajok romantikus zene Aktív évek 1874–1909 Hangszer gitár Tevékenység gitárművész, zeneszerző Hangminta Hangminta? Francisco tárrega tango.fr. * A Wikimédia Commons tartalmaz Francisco Tárrega témájú médiaállományokat. Szobra Vila-realban, Casa de Polo Egy tanítványának szóló ajánlása Bizet Carmen -előjátékának általa készített átiratán Francisco Tárrega Eixea ( valenciaiul Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea) ( Vila-real, Castellón, 1852. – Barcelona, 1909. ) spanyolországi zeneszerző és gitárművész, a mai klasszikus gitárjáték technikájának megalapozója. Élete Apja pedellus volt, anyja kisegítőként dolgozott egy közeli apácazárdában. Egy csecsemőkori baleset miatt látása megsérült, ezért családja Castellónba költözött, hogy a fiú ott zenét tanuljon, és ezzel biztosítva legyen majd megélhetése akkor is, ha esetleg teljesen megvakul.
- Francisco Tárrega - Wikiwand
- Francisco Tárrega – Wikipédia
- A nagyhatású, szenvedéllyel komponáló Agustín Barrios és a gitártechnika forradalmasítója Francisco Tarrega | karakzene
Francisco Tárrega - Wikiwand
Eredeti gitárművei mellett Bach, Beethoven, Chopin, Schumann, Mendelssohn átiratokkal bővítette a hangszer repertoárját. Albéniz és Granados kortársaként és barátjaként gitárátiratokat készített az ő műveikből is. Sikeres európai koncertkörutakon népszerűsítette hangszerét, ezzel előkészítve a gitár 20. Francisco Tárrega - Wikiwand. századi reneszánszát. Művei [ szerkesztés] Több, mint hetven saját kompozíciója mellett kb. 120 átiratot is készített.
Francisco Tárrega – Wikipédia
Munkássága Abban az időben, mikor Tárrega a gitár felé fordult, a hangszer évszázadok óta tartó népszerűsége már lehanyatlott. A kor kultuszhangszerei a zongora és a hegedű voltak, a gitár hozzájuk képest sápadtnak, erőtlennek, az érett romantika szenvedélyes életérzésének kifejezésére alkalmatlannak tűnt. Tárregának be kellett bizonyítania, hogy ez a hangszer is meg tud felelni a kor zenei kihívásainak. Ehhez először is egy megfelelő akusztikai adottságokkal rendelkező hangszerre volt szüksége. A nagyhatású, szenvedéllyel komponáló Agustín Barrios és a gitártechnika forradalmasítója Francisco Tarrega | karakzene. Antonio de Torres sevillai hangszerész az 1850-es évek közepétől már készített olyan gitárokat, amelyek a célra alkalmasak voltak. Mecénása, Antonio Canesa segítségével Tárrega szert tett egy ilyen hangszerre, melyhez évtizedeken át hű is maradt. Nagy részben Tárrega és tanítványai révén vált ez a hangszerváltozat a koncertgitár 20. századi szabványává. Tökéletesítette a gitárjáték technikáját, sokféle pengetési móddal kísérletezett, hogy felszínre hozza a hangszerben rejlő kifejezőerőt. Eredeti gitárművei mellett Bach, Beethoven, Chopin, Schumann, Mendelssohn átiratokkal bővítette a hangszer repertoárját.
A Nagyhatású, Szenvedéllyel Komponáló Agustín Barrios És A Gitártechnika Forradalmasítója Francisco Tarrega | Karakzene
Már az 1870-es évek végétől rendszeresen gitárkoncerteket adott és gitárt tanított. Virtuóz gitáros volt, a gitár Sarasatéjának is nevezték. Számos sikeres koncertkörutat tett Nyugat-Európában, a kor híres művészeinek társaságában mozgott. Valenciában ismerkedett meg Conxa Martínez -zel, egy gazdag özvegyasszonnyal, aki gondozásába vette, és egy házat bocsátott Tárrega és családja rendelkezésére Barcelonában. Itt alkotta legismertebb műveinek többségét. Barcelonában halt meg 1909 -ben, hamvai ma a castellóni temetőben nyugszanak. Munkássága Abban az időben, mikor Tárrega a gitár felé fordult, a hangszer évszázadok óta tartó népszerűsége már lehanyatlott. Francisco Tárrega – Wikipédia. A kor kultuszhangszerei a zongora és a hegedű voltak, a gitár hozzájuk képest sápadtnak, erőtlennek, az érett romantika szenvedélyes életérzésének kifejezésére alkalmatlannak tűnt. Tárregának be kellett bizonyítania, hogy ez a hangszer is meg tud felelni a kor zenei kihívásainak. Ehhez először is egy megfelelő akusztikai adottságokkal rendelkező hangszerre volt szüksége.
Antonio de Torres sevillai hangszerész az 1850-es évek közepétől már készített olyan gitárokat, amelyek a célra alkalmasak voltak. Mecénása, Antonio Canesa segítségével Tárrega szert tett egy ilyen hangszerre, melyhez évtizedeken át hű is maradt. Nagy részben Tárrega és tanítványai révén vált ez a hangszerváltozat a koncertgitár 20. századi szabványává. Tökéletesítette a gitárjáték technikáját, sokféle pengetési móddal kísérletezett, hogy felszínre hozza a hangszerben rejlő kifejezőerőt. Eredeti gitárművei mellett Bach, Beethoven, Chopin, Schumann, Mendelssohn átiratokkal bővítette a hangszer repertoárját. Albéniz és Granados kortársaként és barátjaként gitárátiratokat készített az ő műveikből is. Sikeres európai koncertkörutakon népszerűsítette hangszerét, ezzel előkészítve a gitár 20. századi reneszánszát. Több, mint hetven saját kompozíciója mellett kb. 120 átiratot is készített.