Máriapócs Nemzeti Kegyhely
Máriapócs Nemzeti Kegyhely egy görögkatolikus búcsújáróhely, amelyet elsőként nyilvánítottak Nemzeti Kegyhelynek Magyarországon, 2005-ben. Földrajzi fekvése [ szerkesztés] Máriapócs városa az Északkelet-Magyarország régióban található. Vonattal a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon érhető el, míg közúton a legfontosabb megközelítési útvonala a Nyíregyháza - Nagykálló - Nyírbátor közti 4911-es út; a környező kisebb települések közül Ófehértó felől a 4927-es, Pócspetri felől a 4928-as, Nyírbogát felől pedig a 4929-es úton érhető el. Lokális elhelyezkedése [ szerkesztés] A város és a központjában fekvő kegyhely aránylag távol esik a vasútállomástól. A kegytemplom körül beépítetlen területek vannak, így népesebb zarándoktömegeket is tud fogadni. Könnyező Istenszülő ikonok [ szerkesztés] Templomi ereklye, felirata: "E kendőcskére hullottak a pócsi Sz. Mária könnyei 1905. Máriapócs - Trianon-programok - Magyar Cserkészszövetség. évben. " A zentai csata 1697-ben és a máriapócsi kegykép (Pötscher Madonna). I. Lipót a településnek küldött bullájában elismerte, hogy a török kiűzése szempontjából kulcsfontosságú zentai győzelem Szűz Mária közbenjárásának volt köszönhető A Nemzeti Kegyhely annak a példa nélküli eseményeknek köszönheti zarándoklatait, hogy Máriapócson két ikon három különböző időpontban könnyezett.
Máriapócs - Trianon-Programok - Magyar Cserkészszövetség
Máriapócs az 1950-es évekig jelentős vallási központ volt, azonban az utóbbi években fejlődött ugrásszerűen, 1993-ban pedig visszanyerte városi rangját. E Mária-kegyhely templomaival, a Szent Bazil rendi szerzetesek és nővérek rendházaival, az Egyháztörténeti Múzeummal, valamint a Zarándokházzal olyan sajátossá- gokkal, környezettel bír, amelyek a nyugodt, elmélyült ájtatosságnak, a hit gyakorlásának kedveznek. Emlékezetes napja a településnek 1991. augusztus 18-a, II. János Pál pápa máriapócsi zarándoklata. Máriapócs nemzeti kegyhely. A százezreknek megtartott és az egész keresztény világnak közvetített pápai mise messze elvitte a búcsújáróhely hírét. 2005. december 3-án Dr. Erdő Péter bíboros kihírdette: Máriapócs a Nemzet szentélye címet kapta.
A bilincs leesett róla, amikor belépett oda, ennek hatására felmentették és megmenekült a kivégzéstől. Zarándokház közel van a templomhoz, több mint száz főt tudnak elszállásolni. Fatemplom. Az eredeti régi, 17. századi fatemplomhoz feltételezhetően hasonlót építettek fel 2011-re. Alapkövét 2010. Máriapócs nemzeti kegyhely élő. október elsején, az Istenszülő oltalmának emléknapján tették le. Búcsúk, zarándokok [ szerkesztés] A kegyhelynek három fő búcsúja van: Szent Illés napja július 20. Nagyboldogasszony napja augusztus 15. Kisboldogasszony napja szeptember 8. Az ünnepek búcsújárásain kívül a többi búcsút társadalmi rétegek szerint osztották be. Így az óvodások és özvegyek; motorosok és anyák; ifjúsági és házastársi búcsúkat is tartanak, melyet az évenként meghirdetett csoportos búcsúnaptár szabályoz. A csoportos zarándokok, egyeztetés alapján látogatják a kegyhelyt. A közösségek között megtalálhatók iskolák és tantestületük, lelkigyakorlatos csoportok, házas hétvégék, ifjúsági búcsúk, művelődési konferenciák, külföldről érkező zarándokcsoportok is.