Időmértékes Verselés Feladatok
3. E kettőből következik, hogy irodalmunk főgyökerei közül az egyik, még pedig a legfőbbik, eredeti; ennélfogva irodalmunk is általában eredeti, nem pedig receptio, és ősi, azaz honfoglalóink ide költészetet hoztak magukkal, mely szerves tartozéka volt és maradt a nép-psychének és alapja lett [a] későbbi fejlődésnek. 4. Az őskori (honfoglalás előtti) költészetre nézve ugyanezek a megállapítások szükségképiek, mert tapasztalati tény, hogy minden népnek van költészete, s a népköltés a népléleknek biologiai függvénye; hogy pedig az a költészet nem valami egyébféle volt, hanem olyan, a melynek a mai folytatása, annak bizonyítéka egy másik szívós életű és a költészettel szervesen összenőtt szellemi birtokunknak, a nyelvnek azonossága és eredeti fejlődése. 5. Hozott anyag: Az időmértékes verselés. A költészet lényegileg olyan eredetű, mint a nemzet; a magyar költészet egyidős a magyar néplélekkel. Akár egy korábbi népegységből kiszakadva, akár két külön népből keveredve alakult meg a magyarság, mióta ethnikai folytonossága tart, azóta költészete is folytonosságot alkot.
Hozott Anyag: Az Időmértékes Verselés
Elöl álló arzisz és az azt követő tézisz esetében ereszkedő verslábról, ha fordított a sorrend, emelkedő verslábról beszélünk. Ezek szerint ereszkedő verslábak: ∪ ∪ (pirrichius), ∪ (trocheus), ∪ ∪ (daktilus), (spondeus). Emelkedő verslábak: ∪ (jambus), ∪ ∪ (anapesztus) Ereszkedő és emelkedő versláb nem szerepelhet egy soron belül. A verslábnál nagyobb, ismétlődő ritmikai egység a kólon (azonos, ismétlődő verslábakra nem osztható, de meghatározott szerkezetű szótagtömb). Magyarul is kedvelt időmértékes formaelem például az adóniszi kólon: ∪ ∪ ∪ (lásd: a szapphói strófa utolsó sora). Kólonokból alakult kötött sor- és szakaszmértékek építik fel az ókori görög költőkről elnevezett, szigorúan meghatározott szerkezetű klasszikus strófákat A magyar költészetbe is átkerült három legismertebb változat: a szapphói strófa, az alkaioszi strófa és az aszklepiadészi strófa. Az ókori költészetben kevésbé kötött, változó szerkezetű és szótagszámú sorfajok is kialakultak. Ilyen például a hexameter, amely hat, alapvetően daktilusi lejtésű verslábból áll Közeli rokona, gyakori versalkotó társa a pentameter, amelynek harmadik és hatodik verslába helyén csonka versláb marad (a sor közepén a csonka verslábat sormetszet vagy cezúra követi).
5/5 anonim válasza: 3! Szép magyarázat, én is hasonlót akartam írni. :) 2015. 21:41 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: