Dsida Jenő Temetőben

June 1, 2024
Versein kívül egyetlen kisebb könyve jelent meg életében: Magyar karaván Itálián keresztül. Útirajz, amely az Erdélyi Lapok által szervezett római szentévi zarándoklatról számolt be. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat szerkesztője lett, 1928 októberétől következő év nyaráig a báró Huszár családnál vállalt házitanítóskodást Abafáján, majd az Erdélyi Helikon belső munkatársa, az Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítója lett. 1930-ban részt vállalt az Erdélyi Fiatalok című folyóirat alapításában. Verseivel szerepelt az Új Arcvonal és Új erdélyi antológia című gyűjteményes kötetekben. 1934-től a Keleti Újságot szerkesztette, ahol Anyanyelvünk címmel állandó rovata volt. A fiatal költő szerepet vállalt a nemzetiségi irodalom mozgalmaiban: tagja volt a helikoni íróközösségnek, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, titkára az Erdélyi Katolikus Akadémiának, a PEN Club romániai magyar tagozatának és az Erdélyi Szépmíves Céh lektora volt. A híres marosvécsi összejövetelek Kemény János báró kastélyában 1926-tól szerveződtek, melyhez Dsida Jenő is csatlakozott.
  1. A hét verse – Dsida Jenő: Temetőben - Cultura.hu
  2. Dsida Jenő: Összetartás, szeretet | Szentkereszti Polgári Kör Egyesület
  3. Dsida Jenő: Temetőben | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár

A Hét Verse – Dsida Jenő: Temetőben - Cultura.Hu

Vannak költők, akikről nem beszélni kell, hanem olvasni. Dsida Jenő túl fiatalon hunyt el, műveiben azonban megtaláljuk az öröklétet, mert tudja: "álmodik a temető". Ezen a héten Dsida Jenő Temetőben című versét ajánljuk. Dsida Jenő 1907. május 5-én született Szatmárnémetiben. Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárott Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet, mely betegágyán írt utolsó verseit is tartalmazza. Dsida egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak. Fiatalon, alig 30 évesen, 1938. június 7-én Kolozsvárott hunyt el. Dsida Jenő olyan lírai világot teremtett, amelyet egyszerre határoz meg a földi dolgok szépségére és sokféleségére nyitott szemlélet, a rácsodálkozás képessége, másfelől pedig a transzcendencia felé való emelkedés kiolthatatlan igénye. Október vége és november eleje a halottakról a halottakért szól. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik az angolszász eredetű halloween, mely a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája, majd jön a mindenszentek ünnepét követő halottak napja, november 2-án, mely fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává.

Dsida Jenő Köröttem csend - és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! - Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok - Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: 1924. augusztus 31. Írd meg a véleményed Dsida Jenő Temetőben című verséről!

Dsida Jenő: Összetartás, Szeretet | Szentkereszti Polgári Kör Egyesület

Különös csendes és ironikus nyugtalanság hajtotta helyről helyre. Mindig jókedvű volt, és egy percig nem volt egyedül. Egy évvel ezelőtt úgy látszott, hogy felhagy nomád életével. Jó állást kapott, meg is nősült, boldog volt. Debrecenben láttam utoljára, nászúton volt, komoly és nyugodt volt. Azt hallom, azután nagyon sokat szenvedett. " Dsida Jenő korának jelentős, nagy formaműveltségű fordítója is volt, több mint száz verset ültetett át magyarra francia, latin, német, olasz és román nyelvből. Sírverse a kolozsvári Házsongárdi temetőben olvasható: "Megtettem mindent, amit megtehettem, / Kinek tartoztam, mindent megfizettem, / Elengedem mindenki tartozását. / Felejtsd el arcom romló földi mását". 2011-ben Kaposváron avatták fel első magyarországi szobrát, Balvin Nándor alkotását.

Dsida Jenő: Temetőben Köröttem csend – és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! – Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok – Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: (1924. augusztus 31)

Dsida Jenő: Temetőben | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár

A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Köröttem csend - és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! - Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok - Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: és álmodik a temető.

Köröttem csend – és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! – Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok – Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: és álmodik a temető.

Meggyes Mascarponés Máktorta