Német Egység Kialakulása - Román Kor Művészete

July 28, 2024

AZ OLASZ ÉS NÉMET EGYSÉG by Virág Németh

Az Olasz És Német Egység By Virág Németh

Ausztria vagy Poroszország: Az egykori Német-Római Birodalom széttagoltságát megpecsételte a vestfáliai béke. (1648) Az 1815-ben létrejött német szövetség 35 állam és 4 szabad város laza szervezete volt. A csekély jogkörrel bíró birodalmi gyűlésben az osztrák császár elnökölt. 1849 végén a 19 éves Ferenc József, ha formálisan is 65 millió embert kormányzott. A nagynémet egység megőrizte volna középkor (nemzetek fölötti egyetemesség) bizonyos elemeit. A német szövetség második legerősebb állama a Hohenzollernek Poroszországa, Ausztria egyre veszélyesebb vetélytársa lett. (kisnémet egység) A német egység végül Poroszország vezetésével, nemzetállamként valósult meg. Magyarország egy harmadik változatban volt érdekelt: abban, hogy Ausztria feloldódjék egy erős alkotmányos Németországban. Ez MO. Függetlenségét jelentette volna. Poroszország modernizálása: Poroszországban a jobbágyfelszabadítás érintetlenül hagyta a nagybirtokot. AZ OLASZ ÉS NÉMET EGYSÉG by Virág Németh. (A magyar jobbágyfelszabadítástól eltérően a porosz parasztok az úrbéres földek egy részének átadásával váltották meg magukat) A nagybirtok a mezőgazdaság modernizálásának élére állt.
a poroszok segítségek nyújt ottak a lengyel felkelés leverésé ben az oroszoknak, így lekötelezte Északnémet Szövetség jön létre V elence átkerül az olaszokhoz
Magyarország művészete az államalapítástól napjainkig A sárospataki vár: ősi lakótorony, reneszánsz lodzsa és barokk kastély együttese Építészet [ szerkesztés] Szent István király "tíz falu építsen egy templomot" programjának közismert és szép példáit találjuk meg a román kori templomokban, bár ezek többsége későbbi újjáépítés eredménye. Román kori templomaink szép művészettörténeti horizontot alkotnak a Kárpát-medencében. Csak példákkal illusztrálhatjuk gazdagságát. Székesfehérvár, Gyulafehérvár, Esztergom, Pannonhalma, a püspöki székhelyek templomai, kolostorok épületegyüttesei őrzik e gazdag emlékkincset, töredékekben, részletekben, az újjáépített épületek kőtáraiban ( Pécs, Veszprém, Eger). Fejedelmi építkezések kaukázusi kapcsolatú templomai is igen régiek: Tarnaszentmária, Feldebrő, ( Szekszárd régi templomának romjai). Nagyszabású újjáépítési hullám indult meg a tatárjárás után. A legtöbb ma ismert román stílusú templom ebből a korból való. Példaként említjük az Árpád-kori kerektemplomokat (rotundák, Szalonna, Kallósd, Nagytótlak), nyugati tornyos, faragott déli kapus templomokat: Nagybörzsöny, Csempeszkopács, Őriszentpéter, Magyarszecsőd, Litér, Velemér, Zalaháshágy.

* Román Kor (Művészet) - Meghatározás - Lexikon És Enciklopédia

A román kor A középkorban a művészeti alkotómunka színhelyei a kolostorok lettek. Központjai voltak az építészetnek, a szobrászatnak, a festészetnek és itt keletkeztek a középkori irodalom első alkotásai is. A művészet a keresztény hitet szolgálta, így fővédnöke a papság volt. A román kori művészet szülőhazája Franciaország volt. Jelentős építészeti alkotások készültek, elsősorban székesegyházak, kolostorok, várak. A templomok az ókeresztény bazilikákra emlékeztetnek, leggyakrabban három hajós elrendezésűek. Legfontosabb feladatuk az volt, hogy a szertartásokon résztvevő hívek minél többen elférhessenek a templomban és érintkezhessenek az égi hatalmakkal a szertartások alatt. Az építészet szoros egységet alkotott a szobrászattal és a festészettel. A korabeli szobrok többsége a templomokhoz kapcsolódó domborművek voltak, elhelyezkedésük a kapuk fölött lévő félköríves terület és az oszlopfők, párkányok. A festmények és mozaikok szintén a templomok falát díszítették. A román kor öltözéke A középkori emlékek azt tanúsítják, hogy a viseletben is antik, bizánci és helyi elemek olvadtak össze sajátos formává.

Marosi Ernő: A Román Kor Művészete (Corvina Könyvkiadó, 1976) - Antikvarium.Hu

Létezik-e az ember mint olyan, avagy csupán Szókratész, Platon stb. léteznek. A vita a Platon és Arisztotelész közötti nézetkülönbség felelevenítése volt. A vitában többen részt vettek, köztük Pierre Abelard (1079-1142). A 13. századra esett az úgynevezett nagy skolasztika. Ez az átfogó, építő összegzések kora, Bonaventura, Aquinói Tamás, Johannes Duns Scotus teremtették ekkor rendszereiket. Az arab közvetítéssel – Avicenna azaz Ibn Szinna (980-1037) és Averroes, azaz Ibn Rosd (1126-1198) - találkoztak a görög filozófusok műveivel, s ezeket újra vizsgálták. Aquinói Tamás (1225-1274) mélyreható fordulatot hozott, a földi világot egyre kevésbé a bűn puszta színtereként, ellenben egyre inkább az isteni terv szép rendjének elemeként fogta fel.

Művészettörténet 6.

A török időkben azonban erős várfalakat emeltek, sajátos, ötszöges bástyákkal. A legismertebb Eger vára, de Nagyvárad, Nagykanizsa, Érsekújvár várai is ekkor lettek korszerűen átépítve. A Habsburgok által visszahódított ország újjáépítésében a barokk stílus jelent meg, mint új formanyelv. Mai templomaink jelentős része, kastélyok és kúriák az új stílus alakjában épültek föl, vagy alakultak át. Székesegyházak ( Kalocsa) és kolostorok ( Zirc), városházák ( Szeged) és kastélyok ( Fertőd), főiskolák (Eger) és királyi paloták (Buda) mind megannyi látnivaló a mai országjárók számára is. A reformkor művészeti stílusa a klasszicizmus, az ókori görög-római építészeti hagyomány fölújítása jegyében alakult át. A Nemzeti Múzeum legismertebb központi emlékünk, de templomok és középületek is épültek, vagy megújultuk ekkor (az egri bazilika). A magyar szecesszió építészetének legnagyobb művésze Lechner Ödön. Az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Postatakarékpénztár épülete, valamint a kőbányai Szent László templom a legkiemelkedőbb alkotóművészek közé emelik a "magyar Gaudit ".

A lányok kibontott, középen elválasztott hajat hordtak. A nők fejfedője a homlokot és az arcot is körülfogta. A nők számára a főkötő vagy a fátyol viselete volt általános. A férfiak hosszú, vállig érő, vagy rövidre vágott hajat, szakállt és bajuszt viseltek, és kalapot vagy sapkát hordtak. A lábbelijük bokáig, vagy féllábszárig érő puha, hátul varrott cipő volt, de viseltek elöl fűzős cipőt, papucsszerű formát és bizánci szandált is. Egyszerre nem viseltek sok ékszert. A nyakláncokon a köveket félgömb, fél tojás alakúra csiszolták. Ebből a korból maradtak ránk hajhálók, csatok, láncok és rekeszzománc ékszerek.

2014 Október Érettségi