Vásárhelyi Bréda Kastély: Búsuló Juhász Szobor

Építési tevékenységek A beruházói szándék szerint az épület múzeumnak, kiállítóhelynek adna otthont, mely jellegénél fogva feltétlen illeszkedik a kastély műemléki nívójához. A parkolóból már látható a Vásárhelyi–Breda-kastély emblematikus épülete, amely Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan kastélya, amely Andrea Palladio iskolateremtő olasz építész híres itáliai reneszánsz villái – egészen pontosan a Vicenza melletti Villa Capra Rotonda – mintájára épült. (Az épület más szempontból is unikum, ez Kelet-Közép-Európa egyetlen 4 portikuszos kastélya, és ez Magyarország egyetlen centrális elrendezésű, belső kupolával rendelkező kastélya. Vásárhelyi-Bréda Kastély: Egy kastély felújításának anatómiája. ) 43/71 Kocsifelhajtó Az építészeti kereteket a legutóbbi bizonyíthatóan egységes egész XX. század eleji állapotra történő visszatérés és az északnyugati terem földszintjének elbontásával kialakult épülettömeg jelenti. A program szerint ajándékbolt-kávézó-pénztár, kiállítótermi, valamint üzemeltetési funkcióknak kell helységeket biztosítani a földszinten. Ezen túl a DNy-i sarokhelyiség alapvetően iroda-tárgyaló használatú, amely mellett találhatók a kiszolgáló helységek és szükséges nyilvános vizesblokkok, amelyek a kisebb, alig néhány négyzetméteres helységekbe kerülnek.

1. Vásárhelyi-Bréda Kastély: Egy kastély felújításának anatómiája
2. Vásárhelyi-Bréda kastély bemutatkozása - Alföld Slow
3. Bussola juhasz szobor es

Vásárhelyi-Bréda Kastély: Egy Kastély Felújításának Anatómiája

Az állomás közúti elérését a 4444-es útból kiágazó 44 344-es számú mellékút biztosítja. Korábban legközelebbi szomszédjával, Kevermessel is összekötötte egy keskeny nyomközű vasút, amit azonban már rég megszüntettek. Vásárhelyi-Bréda kastély bemutatkozása - Alföld Slow. Története [ szerkesztés] A középkorban már falu állt a környéken (pontos helye nem ismert), melyet 1418 -ban említenek először. Ekkor a gyulai uradalomhoz tartozott. Neve a Lőrinc névből származik. 1949 -ig Elek külterülete volt, ekkor vált önálló községgé.

Vásárhelyi-Bréda Kastély Bemutatkozása - Alföld Slow

lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója Bréda Viktor, aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a Szent Annak kápolna, amelyben 1942. július 16-án nagykállói Kállay Miklós fia Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika esküdött örök hűséget egymásnak. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták. A kastély utolsó örököse Kovács Sebestyén Miklós volt. 1944 őszén a kastélyt kifosztották, könyvtárát széthordták. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. A kastélyt 1945 óta folyamatosan átépítik. 1953-ban a Lőkösházi Állami Gazdaság tulajdonába került.

Aki Gyuláról délnyugati irányba, Eleken át Lökösháza felé autózik, hamar felfigyel a sík tájból kiemelkedő erdőcskére, mely nem más, mint a Bréda-kastélyt övező őspark. A mintegy 8 ha-on elterülő park históriája szorosan összekapcsolódott a lökösházi puszta, majd a mintegy 200 évvel ezelőtt épített kastély történetével. A kastélyparkot az itt található őshonos és más földrészekről betelepített, elsősorban erdőspusztai növénytársulásra alapozták megálmodói. A máig megmaradt, tökéletes egészségben pompázó kocsányos tölgy matuzsálemek, a szürke nyár, mezei juhar idős egyedei a legszebb díszei a parknak. A kertben díszlik több olyan faj is, mely nem honos, de a korabeli kastélyparkokban közkedveltségük okán kivétel nélkül megtalálhatók. Méteres törzsű platánok, eperfák, nyugati ostorfák és vadgesztenyék díszlenek meglepő méretű fehér akácok és feketefenyők társaságában. A parkban a korabeli utakat cserjeszegély kísérte, mely még nyomokban ma is megtalálható. A cserjék a kert színpompáját voltak hivatottak biztosítani.

1875-ben ezen a napon halt meg Izsó Miklós (1831–1875), a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Rövid életpálya adatott neki, e néhány alkotó év alatt készült számos remek portrészobra, illetve olyan alkotásai, mint a debreceni Csokonai-szobor vagy a "Búsuló juhász" mégis 19. századi szobrászatunk egyedülálló remekművei. "Búsuló juhász"-nak ismerjük, pedig Izsó csak egyszerűen "Magyar pásztor"-nak tartotta. De akkor miért "búsul"? Izsó Miklós: Búsuló juhász, 1862, fehér márvány, 95 cm, Magyar Nemzeti Galéria Izsó Miklós a Borsod megyei Disznóshorváton (ma Izsófalvának hívják) született. Melyik egy Izsó Miklós szobor címe?. Tanulmányait Sárospatakon végezte, de 1848 nyarán beállt a honvédseregbe. Tizennyolc csatában vett részt, egészen a világosi fegyverletételig szolgált, s 1875-ös gyászjelentésében mint honvédhadnagyról emlékeznek meg róla. Világos után, hatheti bujdosást követően hazamenekült szülőfalujába, ahol szüleit éjjeli imádság közben találta: halottnak hitt fiukért imádkoztak – aki épp akkor tért haza. Hamarosan gróf Pallavicinál kapott erdészsegédi állást, ám a gróf kérdőre vonta őt honvédmúltja miatt.

Bussola Juhasz Szobor Es

Izsó Miklós művészetében a magyar nemzeti jellegzetességeket igyekezett ötvözni a szobrászat klasszikus, nemzetközi formanyelvével, amely akkoriban a 19. század közepén még mindig az ókori görög és római szobrászaton alapult. Izsó első jelentős műve a Münchenből hazaküldött Búsuló juhász volt, amely a magyar paraszt az irodalomban is gyakran előforduló nyugodt alakját örökítette meg, amely az antik szobrászat jól ismert figuráihoz hasonlóan időtlen. A bal könyökével botjára támaszkodó juhász az antik szobrok jellegzetes tartásához igazodva, úgynevezett kontraposztban áll, azaz a testsúlyát az egyik lábára helyezi. Ennyiben tehát a figura antikos – a részletek azonban a magyar nép tárgyi kultúrájából származnak. Búsuló juhász faragott fa szobor - Szobor | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. A juhász alakját Izsó, aki a Kecskemét környéki pusztákon tanulmányozta a pásztoréletet, eredeti népviseletbe öltözött, élő modell után mintázta. A mívesen faragott apró részletek, így a ruha redőzete, a jobb oldalon lévő dohányzacskó, a növényzet megjelenítése a szobrász magas szintű technikai tudásáról tanúskodnak.

Terméktípus: figurális, szobor Készítő, márka: herendi Kor: 1970-1989 Jelzett: jelzett Állapot: hibátlan Eredetiség: eredeti Eredeti hibátlan állapotú kézzel festett Herendi porcelán figura. 5427 formaszám. Eladó juhasz porcelan - Magyarország - Jófogás. Méret (kb): 30*13 cm Szegeden előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Fizetési opciók Banki előre utalás Készpénz Szállítási opciók Szállítás innen: Magyarország Feldolgozási idő: 1 munkanap Személyes átvétel Szeged Postázás törékenyként 3500 HUF Külföldi szállítás Az eladó ezt a terméket nem szállítja külföldre.