Szentesi Vendégszeretet Egyesület, Felszentelték Az Evangélikus Urnatemetőt | Hiros.Hu
Idén is folytatódik a Szentesi Vendégszeretet Egyesület és a Koszta József Múzeum közös programsorozata. A hat előadásból álló rendezvény részleteit Matkócsik Pál, az Egyesület elnöke és Irsai Farkas László, a múzeum igazgatója ismertette március 1-jén a Koszta-teremben tartott sajtótájékoztatón. A cikket a Szentesi Élet 4 oldalán találják. #szentesielet #tajekozottnaklennijo #varosihetilap #szentes 9. szám Kultúra|39 Forrás… A Szentesi Szalon márciusi vendégei #szentesielet #tajekozottnaklennijo #var… Kultúra Gorbacsovról, személyesen… Kultúra, Társadalom
- Szentesi vendégszeretet egyesület nyilvántartás
- Szentesi vendégszeretet egyesület lekérdezése
- Szentesi vendégszeretet egyesület online
- Kecskemét
- Szent Miklós-templom (Kecskemét) - Wikiwand
- Szent Miklós plébániatemplom (Barátok temploma) - Hotel-Utazás-Program-SZállás
Szentesi Vendégszeretet Egyesület Nyilvántartás
Kézműves Ízek Fesztiválja Hamarosan újabb nagy rendezvénnyel gazdagszik a város. A Kézműves ízek fesztiváljával. A Szentesi Vendégszeretet Egyesület rendezi saját forrásból, a Művészetek Háza — úgy is mint az egyesület alapítókezdeményező tagja — infrastruktúráját, épületét, az udvart, az eszközöket és az anyagokat bocsátja a szervezők rendelkezésére. Ez nem vásár, hanem fesztivál! Akik eljönnek, mint kiállítók, vállalják azt, hogy bemutatják gasztronómiai tudásukat, a Művészetek Háza és az egyesület, amit csak tud, mindent ingyenesen rendelkezésre bocsát. Cserébe azt kérik, hozzanak magukkal receptet, amit csak lehet, a helyszínen készítsenek el, és aki szeretne bekapcsolódni, annak legyen lehetősége megtanulni az ételkészítés folyamatát. Annak sincs akadálya, hogy árusítsák is az ételeket. Azokat a kézműveseket várják, akik minőségi termékeket készítenek, olyat, ami illik a fesztiválhoz, annak jellegéhez. Húsvét hétfőn délelőtt 10 órától este 6 óráig várja az érdeklődőket a Kézműves Ízek Fesztiválja.
Szentesi Vendégszeretet Egyesület Lekérdezése
Főoldal Szentesi Vendégszeretet Egyesület Szentes és kistérsége turizmusának fellendítése, a turizmusban résztvevő tevékenységének összehangolása, információ-szolgáltatás. Adószám: 19561479-1-06 A nyomtatható 1%-os nyilatkozat letöltése Jelenleg a szervezetnek ezen az oldalon nincs aktív adománygyűjtése! Nézd meg a szervezet weboldalát vagy keress rá hasonló tevékenységű gyűjtésekre itt: Keresés Az alábbi adatok jelennek meg Országos Bírósági Hivatal (OBH) civil szervezeti nyilvántartásából: név, cím, adószám, célkitűzés, közhasznú jogállás. A szervezet célkitűzésének szövege a szervezet által bővíthető.
Szentesi Vendégszeretet Egyesület Online
Ha tehetik, hallgassák meg a kórusművet az interneten! DALTANÍTÁS _ MIKLÓS Mindezek után most 2 újabb szöveg változattal jelentkezünk! Jász Kende András felolvasásában: 1. / A Vidróczki manga nyája.. Jászné Ági: 2. / Nagy udvara van a holdnak 17. 00 Szűcs Miklós felnőtteknek mesél 17:20 Darabos Szilveszter (hegedű, Szentes), Nagy András (harmonika, Csongrád): Bordalok, csárdások muzsikálnak 17:30 A Fellépők és a Közönség: Örömzenélés és táncház. 18. 00 Zárszó: Matkócsik Pál Szentesi Vendégszeretet Egyesület elnök Szentes, 2018. 27. 22. 45 Hankó Györgyné
20 éve rendszeresen muzsikál Szentesen a Zöldág fellépéseken és más alkalmakkor is. Ezzel a szentesi tekerős népzenei múltunk "világszerte elismert Örökségünk" megismertetésében is jelentős szerepet vállalt és vállal. Köszönjük neki! További sok sikert kívánunk!
Hallgassuk Remeczki Klára énekét! 16:40 Hankóné Márta, Balla Tibor, Szűcs Miklós: NÉPDALTANÍTÁS / A Vidróczki híres nyája… Említettük már Vidróczki nevét… a Zöldág Hagyományőrző Szakkör Búzavirág csoportjának utolsó dala végén. Most hallgassák meg Borbás Miklós felolvasásában, ki is volt Vidróczki?! Tanuljuk meg a balladát, mely a palócok egyik kedvelt régi dallama. A segítőnk Szűcs Miklós lesz (ének) és Balla Tibor (citera) előadásában. Jászné: A ballada magában foglalja a siratóének és az ötfokú dallamok jellemző fordulatait. A kötött formájú, vokális formában előadott népballadák a 14-16. században folyamán kerültek hozzánk vélhetően francia nyelvterületekről. Az előző századok magyar történeti énekeivel szemben a magyar népballadákban az eseményeket, a szereplőket a balladaműfaj, már művészi általánosítások segítségével emeli a köznapiság fölé, a tiszta, mély és megtisztító tragikum hordozóivá avattatja ezeket. Kodály Zoltán 1931-ben alkotja meg a Mátrai képek c. kórusművét, mely ezzel a most tanulandó dallal kezdődik.
A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. Kecskemét ősi plébániatemploma volt 1772-ig. A kutatások szerint már a 14. sz. második felében állt a jelenleginél jóval kisebb gótikus építmény. A török hódoltság idején, 1644-től a ferences atyák voltak a lelkipásztorai. Többször átépítették, legutóbb a 18. végén nyerte el mai barokkos alakját. 2004-2005-ben kívül-belül restaurálták és urnatemetőt alakítottak ki a kriptájában. A templom a 13. Szent Miklós plébániatemplom (Barátok temploma) - Hotel-Utazás-Program-SZállás. század végén épült, gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a főoltárt. A templomot említő első írásos emlék 1475-ből maradt fenn. Érdekesség, hogy a reformáció kezdetén a helyi katolikusok és reformátusok felváltva tartottak istentiszteleteket a templomban. 1647-től a ferencesrendi szerzetesek használták, innen ered a "Barátok temploma" név.
Kecskemét
(Az ország jelentős részében elpusztult ekkor a szőlőállomány a filoxéliavész miatt, ám az itteni, homokos talajon a fertőzés veszélytelennek bizonyult. ) A fejlődésnek az 1929-33-as nagy gazdasági világválság szabott gátat, ám a szocializmus idején újra rohamos fejlődést figyelhetünk meg Kecskemét tekintetében. Érdekességek, látnivalók: • Kiemelkedő építmény a copf stílusú Öregtemplom, más néven Nagytemplom, vagy hivatalos nevén Urunk mennybemenetele társszékesegyház, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Ez Kecskemét város és a Kiskunság legnagyobb temploma. • A város legrégebbi, ma is álló épülete a 13. századi, eredetileg gótikus stílusú Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences temploma a katolikus hitközösség fontos színtere. Kecskemét. Az idő során számos bővítésre, újjáépítésre is sor került, jelenlegi formáját 1974-ben nyerte el. • A Városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült el 1893 és 1897 között, szecessziós stílusban. A stílussal kapcsolatban azonban nem egyeznek teljes mértékben a szakértői vélemények.
Szent Miklós-templom (Kecskemét) Vallás Keresztény Felekezet Katolikus Egyházmegye Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Építési adatok Építése 1290 körül Stílus gótikus, barokk, copf Elérhetőség Település Kecskemét, Belváros Hely 6000 Kecskemét, Kossuth tér 5. Elhelyezkedése Szent Miklós-templom (Kecskemét) Pozíció Kecskemét térképén é. sz. 46° 54′ 24″, k. h. Szent Miklós-templom (Kecskemét) - Wikiwand. 19° 41′ 34″ Koordináták: é. 19° 41′ 34″ A kecskeméti Szent Miklós-templom, más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. Története [ szerkesztés] A templom a 13. század végén épült, gótikus stílusban, később több ütemben bővítették. Középkori szokás alapján úgy építették, hogy a város védőszentje, Szent Miklós ünnepén a lemenő nap megvilágíthatta a fő oltárt. A templomot említő első írásos emlék 1475 -ből maradt fenn. Érdekesség, hogy a reformáció kezdetén a helyi katolikusok és reformátusok felváltva tartottak istentiszteleteket a templomban.
Szent Miklós-Templom (Kecskemét) - Wikiwand
Harangozási rend Hétköznap reggel 7. 00-7. 03 délben 12. 00-12. 03 este 20. 00-20. 03 között harangozik a Szent Miklós harang. Vasárnap 7. 15-7. 18, 9. 15-9. 18, 11. 15-11. 18, 17. 15-17. 18 között hívja a népet a templomba a Szent Antal harang. 7. 30-7. 33, 9. 30-9. 33, 11. 30-11. 33, 17. 30-17. 33 között a templomból mind a négy harang jelzi a Szentmise kezdetét. Reggel 7. 03 Délben 12. 03 Este 20. 03 között a Szent Miklós harang szól. Képek a templomról A templom udvara A romkert A templom lourdes-i kápolnája Az orgona (építette Mooser Lajos 1860-ban) Jegyzetek ↑ A. [2011. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30. ) ↑ A. [2009. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. )
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
Szent Miklós Plébániatemplom (Barátok Temploma) - Hotel-Utazás-Program-Szállás
Szentmisék Hétfőn igeliturgia: 07:30 Keddtől – szombatig: 07:30 Vasárnap: 08:00, 10:00 és 18:00 Szentgyónás A vasárnapi szentmisék előtt 30 perccel, vagy az atyával külön egyeztetett időpontban. Irodai ügyintézési idő Hétfő: 10:00 – 12:00 Szerda: 10:00 – 12:00 Csütörtök: 10:00 – 12:00 és 16:00 – 18:00 Urnatemetői ügyintézés Hétfő: 14:00-16:00 Szerda: 10:00-12:00 Urnatemető nyitva tartása Hétfő: 10:00 – 12:00 és 14:00 -16:00 Kedd: 10:00 – 12:00 Szerda: 10:00 – 12:00 és 14:00 – 16:00 Péntek: 14:00 – 18:00 Vasárnap: 09:00 – 11:00 és 17:30 – 19:00 A kert és játszótér az alábbiak szerint tart nyitva: Hétfőtől – péntekig 07:30 – 18:30-ig Szombaton a közösségi házban zajló programoktól függően változó! Vasárnap: 09:00-18 További szentmisék Kecskeméten Nagytemplom Hétköznapokon: 6. 30, 7. 00 és 8. 00 Vasárnap és ünnepnap: 7. 00, 9. 00, 10. 30 és 18. 00 Piarista Templom Hétköznap: 6. 15, 6. 45, 7. 15, 8. 00 és 18. 30 Vasár- és ünnepnap: 5. 45, 6. 30, 8. 30, 9. 45, 12. 30 (nyáron, ha nincs iskola, a 9.
Szentmisék Hétfő igeliturgia: 7:30 Kedd – szombatig: 7:30 Vasárnap: 08:00, 10:00 és 18:00 Szentgyónás A vasárnapi szentmisék előtt 30 perccel vagy az atyával külön egyeztetett időpontban. Urnatemetői ügyintézés Hétfő: 14:00-16:00 Szerda: 10:00-12:00 Irodai ügyintézés Hétfő: 10:00 – 12:00 Szerda: 10:00 – 12:00 Csütörtök: 10:00 – 12:00 és 16:00 – 18:00 Urnatemető nyitva tartás Hétfő: 10:00 – 12:00 és 14:00 -16:00 Kedd: 10:00 – 12:00 Szerda: 10:00 – 12:00 és 14:00 – 16:00 Péntek: 14:00 – 18:00 Vasárnap: 9:00 – 11:00 és 17:30 – 19:00 További szentmisék Kecskeméten és a környéken: Nagytemplom Hétköznapokon: 6. 30, 7. 00 és 8. 00 Vasár- és ünnepnap: 7. 00, 9. 00, 10. 30 és 18. 00 Piarista Templom Hétköznap: 6. 15, 6. 45, 7. 15, 8. 00 és 18. 30 Vasár- és ünnepnap: 5. 45, 6. 30, 8. 30, 9. 45, 12. 30 (nyáron, ha nincs iskola, a 9. 45-ös mise elmarad. ) Szent Miklós (Barátok) temploma Hétfőtől péntekig reggel 7. 30 Szombat 7. 30 Vasárnap: 7. 30, 11. 30, 18. 30 Téli időszakban (nov. 1-Húsvétig) az esti misék 17.