A B17-Vitamin: Csodaszer Vagy Méreganyag?: Gerébtokos Ablak Felújítása
"). Az Országos Gyógyszerészeti Intézet véleménye az amerikaival teljesen egybevág. [7] Mindezek ellenére sarlatánok jelenleg is alkalmazzák [8] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Természetgyógyász Magazin Dr. Kónya Judit: A B17-vitamin: csodaszer vagy méreganyag? Bokor József (szerk. ). amigdalin, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X The Rise and Fall of Laetrile Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Amygdalin című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez utóbbira az jellemző, hogy béta-glükozidáz enzimek hatására cukormolekulára, benzaldehidre és hidrogén-cianidra bomlanak. A hidrogén-cianid, mely több krimi főszereplője, az egyik legismertebb méreg. Az amigdalint más néven B17 vitaminnak is hívják, ez azonban helytelen elnevezés, mivel az amigdalin nem vitamin. A B17 "vitamin" története Az amigdalint eredetileg egy francia kémikus izolálta 1830-ban. 1892-től Németországban megkísérelték daganatellenes gyógyszerként használni, de elvetették, mivel hatástalannak és mérgezőnek találták. 1920-ban Ernest Krebs whisky ízesítés céljából kísérletezett vele, 1952-ben fia Dr. Ernest Krebs tisztított formáját laetrilnek nevezte el és az 1950-es évektől daganatos betegeket kezelt vele. Mindeközben tudósok több mint 20 állati és emberi daganat modellen vizsgálták önmagában és egyéb anyagokkal kombinálva, de nem sikerült igazolni, hogy bármely daganatban hatásos lenne. Ennek ellenére a kiváló marketingnek köszönhetően egyre több daganatos beteg kezdte el használni.
Később ismét rák kezelésére alkalmazták. Ernst T. Krebs vitaminnak nyilvánította abban a reményben, hogy élelmiszer-kiegészítővé nyilvánítva nem vonatkoznak rá a gyógyszerforgalmazási törvények. Rák ellen hatástalan [ szerkesztés] A szerrel állatkísérleteket végeztek, és kevés bizonyítékot találtak a rákellenes hatásra. Ellenőrzött körülmények közötti emberen végzett klinikai kísérlet nem volt. [3] A legnagyobb betegszámú vizsgálatot 1982-ben 175 betegen végezték. A kísérlet dokumentációja hiányos, ezért nem minősül ellenőrzöttnek. A betegek 21 napon át injekcióban, azután szájon át kapták az amigdalint vitaminokkal, enzimekkel és diétás előírásokkal. A kezelés végére a betegek felének nőtt a daganata. Néhányan a közérzetük javulásáról számoltak be, ez azonban a kezelés után megszűnt. Hét hónappal a kezelés befejezése után valamennyi betegnek nagyobb volt a daganata, mint a kezelés megkezdése előtt. [4] Több vizsgálat sem tudta bizonyítani a rák elleni hatását, ezért először nem fogadták el élelmiszer-kiegészítőnek, [5] majd az USA élelmiszer- és gyógyszerminisztériuma [6] 1980-ban rák ellen hatástalannak nyilvánította, sőt, börtönnel fenyegeti azokat, akik rák elleni szerként forgalmazzák ("Erősen mérgező, és semmiféle rák elleni hatást nem mutat.
Súlyosabb esetben látás- és halláskárosodás, görcsök vagy bénulás alakultak ki náluk. A kezelés abbahagyásával szerencsére a mellékhatások elmúltak. Azok a betegek, akik vénásan kapták a szert, kevesebb mellékhatásról panaszkodtak, mint azok, akik szájon át vették be. Kiderült, hogy ha beta-glucosidase tartalmú növénnyel együtt jut a szervezetbe cianiddá alakul és akár halálos mérgezést is okozhat. A tudományos irodalomban az amigdalin kezeléssel összefüggésben minimum négy cianidmérgezés okozta halálesetet közöltek, két gyermekét egy emlőrákos nőét és egy 17 éves lányét. A Mayo klinikán történt vizsgálatot követően a laetrilt az USA-ból kitiltották. (WEBBeteg - Dr. D., főorvos (belgyógyász, klinikai onkológus, klinikai farmakológus) Hozzászólások (34) Cikkajánló Bélflóra Ha egyensúlya felborul, alkalmazzunk pro- és pre- vagy szinbiotikumokat. Kábító fájdalomcsillapító... A kábító fájdalomcsillapító tapaszok felírása csak akkor javasolt, ha már másféle módon nem tudjuk csillapítani a beteg fájdalmát.
A tapaszok... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
A díszesebb ablakokon ( polgári lakásokban volt jellemző) nem ritka a mélybéléses szegély, és borítás sem. A kapcsolt gerébtokos ablakok hátránya: az üvegek között nagyon hamar felgyülemlik a pára, és nem tud befelé kiszellőzni. Ezt a hibát hivatott kijavítani a belső ablakszárnyba tett gumis zárás. Csak így tud a szárny és tok közötti hézagon a pára kiszellőzni. Ha lakásában a tomboló fűtés ellenére is gyér a hőmérsékletet, valószínűleg felújításra szorul a gerébtokos ablaka. Bizony a legtöbb hő az ablakokon keresztül távozik, ezért az alapoknál kell orvosolni a bajt. Gerébtokos és teschauer csavaros típusú ablakok felújítása. Ami a gerébtokos ablakokat illeti A tapasztalatok azt mutatják, hogy a régebbi építésű társasházak ablakai (melyek zömmel a téglafalba vannak süllyesztve) csak erős rombolás útján, roncsolással bonthatók. Ablakfelújítás felmérés Nem minden ablak fogadja be ugyanis a hőszigetelt üveget. Amikor óva intjük a fa nyílászárók javításától! Ha azt tapasztalja, hogy a faanyag elvetemedett, elkorhadt. Ekkor nincs mit tenni, a csere az egyetlen megoldás.
Gerébtokos És Teschauer Csavaros Típusú Ablakok Felújítása
Fa beltéri ajtó Fa ablak Műemlék jellegű nyílászárók Spaletta, zsalugáter Rusztikus bútorok Egyéb famunkák Bontásnélküli csere Akciók Nyílászáró javítás Hőszigetelt üvegcsere SOFA ablakok felújítása Wekerle telepi nyílászárók Parasztajtó, Parasztházak nyílászárói BEMUTATÓTEREM: Budapest, Dobozi utca 41, 8. kerület Időpont egyeztetés a 06-30 -218-6413-as telefonszámon! Minta ajtók, ablakok megtekeinthetőek 17. kerületi telephelyünkön A Kiskút utca 46. alatt. Mielőtt elindul kérem telefonáljon a 06-30-218-6413-as telefonszámra. Nem vagyunk mindig bent, de hétvégén, munkaidő után is szívesen kijövünk! Budapest 17. XVII. kerület Kiskút utca 46. Pecsenye Róbert 30-238-7265 Budapest belvárosi nyílászáróinak cseréje számos problémát jelent a lakók és a nyílászáró cserét végző szakemberek számára. A régebbi belvárosi ablakok szinte kivétel nélkül kapcsolt gerébtokos kivitelben készültek, vagyis két dupla ablakszárny van, az ablakszárnyak között pedig 10-15 cm távolság van. Számos esetbe az ablak szerkezetek belülről zárható spalettával rendelkeznek, és a fal belső síkjában további faburkolatok találhatóak, gyakran a padlószintig.
Tető cseréje, felújítása, szigetelése. Égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése. Klímaberendezés beépítése, cseréje. Napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje, A lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása. Kerítés építése. Gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása. Terasz, loggia, erkély, előtető építése. Térburkolat készítése, cseréje. Télikert kialakítása.