Rátonyi Hajnalka Lánya – Polgár Árpád Fiatalon
Huszonöt éve, 1992. október 8-án halt meg Rátonyi Róbert, a múlt század második felének egyik legkedveltebb operettszínésze, táncos-komikusa - írja az MTI. Reisz Róbert néven született egy pesti polgári családban 1923. február 18-án. Friss fotókon Rátonyi Hajni – Az Abigél sztárja 62 évesen is elbűvölően néz ki - Hazai sztár | Femina. Katolikus gimnáziumba íratták, az érettségi vizsga után tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta, hegedűtanári szakon végzett. Mivel egyre nagyobb érdeklődést tanúsított a színjátszás iránt, 1941-ben beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába. Első komolyabb lehetőségét már a következő évadban megkapta: ráosztották a főszerepet a Vígszínház Kata-Kiti-Katinka című operettjében. Ettől kezdve a színpad lett az élete: revüszínházakban, éjszakai zenés szórakozóhelyeken lépett fel. A második világháború után a főváros minden magánszínházában játszott, majd 1949-ben az Operettszínházhoz szerződött táncos-komikusi minőségben. A Rákosi-korszak kultúrpolitikusai többször is megpróbálták betiltani a giccsesnek és kispolgárinak minősített operettet, de aztán belátták, hogy a műfaj elpusztíthatatlan, ezért végül úgy döntöttek, áramvonalasítva, a szövegkönyveket leporolva mégis megmaradhat.
Rátonyi Hajnalka Lana Del Rey
Sokat szerepelt a televízióban, a rádiókabaréban és filmekben is, mint a Hattyúdal, a Meztelen diplomata, a Jeles András rendezte Álombrigád. Bár életútja sokfelé kanyargott, emlékét leginkább a zenés színházi műfaj egyik meghatározó személyiségeként őrzi a köztudat. Rátonyi hajnalka lana del rey. Mosolyára és kacsintására talán még az is emlékszik, aki csak egyszer láthatta. A magyar színjátszás történetének utolérhetetlen táncos-komikusát életének hatvankilencedik évében, 1992. október 8-án érte a halál, búcsúbeszédét a Farkasréti temetőben Gálvölgyi János mondta. (MTI)
Rátonyi Hajnalka Lánya 23
Rendszeresen publikált újságokban és hetilapokban, könyvei jelentek meg. Rátonyi Róbert (fotó: Fortepan) Bár életútja sokfelé kanyargott, emlékét leginkább a zenés színházi műfaj egyik meghatározó személyiségeként őrzi a köztudat. Mosolyára és kacsintására talán még az is emlékszik, aki csak egyszer láthatta. A magyar színjátszás történetének utolérhetetlen táncos-komikusát életének hatvankilencedik évében, 1992. október 8-án érte a halál, búcsúbeszédét a Farkasréti temetőben Gálvölgyi János mondta. "Tizennégy éves koromtól rendszeresen látogattam a főváros színházaiban színrekerülő operettprodukciókat, és az előadásokról saját szórakozásomra jegyzeteket készítettem. Ezek alapján készültek e könyv 1937 utáni operett-ismertetései, melyek a második kötetben egészen napjainkig kalauzolják el az olvasót, felhasználva hazai és külföldi kutatásaim forrásanyagát. Rátonyi hajnalka lánya 1 rész. 1942-től sorsom és jószerencsém úgy hozta, hogy hosszú időre eljegyeztem magam az operettel, és huszönöt évig tevékeny részese lehettem a magyar operett-színjátszásnak.
Emléktáblát állítanak Rátonyi Róbert tiszteletére Budapesten a színművész egykori, II. kerületi lakóhelye előtt pénteken. A kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, népszerű operett táncos-komikus tiszteletére az Alsó Törökvész út 9. számú háznál elhelyezett emléktáblát pénteken 12 óra 30 perckor avatják fel. Rátonyi hajnalka lana del. Az eseményen - a család, a barátok és az egykori kollegák társaságában - Sugár Róbert, a Volt egyszer egy Rátonyi című életrajz szerzője idézi fel a művész alakját - közölték a rendezvény szervezői az MTI-vel. Mint írják, a több mint huszonegy éve elhunyt Rátonyi Róbert (1923-1992) az idén lenne kilencven éves. Ezentúl a család és az önkormányzat közös akaratából állított emléktábla, Szabó Kornél Podmaniczky-díjas kőfaragóművész alkotása figyelmezteti majd az arra járót, hogy ebben a házban élt 1964-től 1992-ig, haláláig a budapesti Operettszínház örökös tagja. Rátonyi Róbert nevét a közönség összekapcsolta magával az operettel. A művész 1949-ben szerződött az Operettszínházhoz táncos-komikusi minőségben.
Ki ne hallott volna a három Polgár lányról? Édesapjuk, Polgár László Zsuzsát, aki április 19-én huszonhetedik életévét tölti be, az öt és fél évvel fiatalabb Zsófiát és a húszéves Juditot egyaránt pici korukban tanította meg sakkozni, és mindháromból zsenit nevelt. Szépkorú polgár köszöntése – Kemecse. Zsuzsa január-februárban, a spanyolországi Jaenben vívott páros mérkőzésen 8, 5:4, 5 arányban legyőzte a címvédő kínai Hszie Csünt, és ezzel megszerezte a női világbajnoki címet, a magyar sakk történetében az első világbajnokságot. Judit, aki kizárólag férfiversenyeken játszik, a FIDE (nemzetközi Sakkszövetség) közös férfi-női világranglistáján a tizedik, a PCA (Hivatásos Sakkozók Társasága) finomított módszeren alapuló számításai szerint jelenleg a nyolcadik helyen áll. Zsófia "csak" a hetedik hely körül foglal helyet a női ranglistán; Judit nem mondott le arról, hogy megcélozza a férfi világbajnoki címet. Az új világbajnoknő már serdülőként a világ legjobb női sakkozója volt, de akkor még kizárólag férfiversenyeken játszott és szerezte pontjait.
Szépkorú Polgár Köszöntése – Kemecse
Idén a Kossuth-, József Attila és Babérkoszorú díjas Farkas Árpád, költő, író, műfordító kapja meg Sepsiszentgyörgy városának elismeréseként a Pro Urbe díjat. A háromszéki megyeszékhely önkormányzata hétfői, rendkívüli ülésén döntött arról, hogy kik kapják a Pro Urbe díjat, amiért önzetlenül "taps nélkül" tesznek a városért és a közösségért. A képviselő testület öt jelölt közül egyöntetű szavazattal döntött arról, hogy a Szent György napok alkalmával Farkas Árpád költő, író, műfordítónak adják a Pro Urbe díjat. Farkas Árpád idén, március 15-én Kossuth-díjat vett át a magyar Parlamentben "az egyetemes magyar irodalmat autentikus erdélyi színezettel gazdagító, örökérvényű témákkal foglalkozó költői életműve elismeréseként". Farkas Árpád pályája viszonylag fiatalon indult, első verseskötete, a Másnapos ének 1968-ban jelent meg. Mint fogalmazott, második kötetével, az 1971-ben kiadott Jegenyekörrel találta meg saját hangját. A kilencvenes évektől úgy érezte, nincs tétje a versírásnak, ezért éveken át inkább ismét újságszerkesztéssel foglalkozott: 1992-től 2010-ig a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap főszerkesztője volt.
Terike néni részére Lipők Sándor polgármester úr átadta Orbán Viktor miniszterelnök úr által aláírt emléklapot, valamint egy csokor gyönyörű virággal köszöntötte az Ünnepeltet. További szép és boldog éveket kívánunk, melyet egészségben és szeretetben töltsön el rokonai, barátai körében!