Húsvéti Nyúl Eredete - Pécsi Hírek Újság
A húsvéti nyúl leginkább a gyerekek számára kedves, hiszen a legtöbb helyen a "nyuszi hozza" a húsvéti ajándékokat. Az angol és német nyelvterületeken gyakran rendeznek különféle tojáskereső versenyeket a kisebbek számára, ez a hagyomány ráadásul hazánkban is egyre népszerűbbé válik. A színes húsvéti tojásokat a szabadban, madárfészekhez hasonló kis kosárkákban rejtik el, amelyeket a gyerekeknek kell megtalálniuk valamilyen ajándékért cserébe. A nyulak nem tojnak tojást… vagy mégis? A húsvéti nyúl története számos különböző változatban terjedt el. A húsvét eredete és ünnepköre. A legendák eltérőek, azonban a legtöbb esetben közös elemként szerepel bennük az a tény, hogy nyuszi színes tojásokat tojik és azokat húsvét reggelén a kertekben rejti el. Erre a kissé furcsa jelenségre többféle magyarázat is létezik, melyek gyökere a germán mitológiában rejlik. Az ősi germán népek a nyulat a tavasz keleti istennőjének, Eostra-nak hírnökeként tartották számon. A tavaszi napéjegyenlőség idején hatalmas ünnepségeket tartottak a tiszteletére.
- Húsvéti tojásfestés és a nyuszi eredete
- HÚSVÉT – Húsvéti Szokások, Szimbólumok | Namasta
- A húsvét eredete és ünnepköre
- Pécsi hírek újság lidl
- Pécsi hírek újság penny
Húsvéti Tojásfestés És A Nyuszi Eredete
Régen mindenféle alap élelmiszert pakoltak bele az ünnep ideje alatt, manapság elsősorban festett tojásokkal, csoki figurákkal rakják telei és rejtik el a kertben, hogy aztán a gyerekek izgatottan kereshessék meg a nyuszi által elrejtett finomságokat. Vajon hová rejtette el a nyuszi az ajándékokat? Itt az ideje, hogy szó essék a húsvéti nyúl legnagyobb titkáról! Ami nem más, mint az, hogy még senki sem látta! Mert igaz, hogy húsvétkor látunk csokinyuszit, valódi nyulakat, de hogy a húsvéti nyuszi hogy néz ki, nagyobb, vagy kisebb mint egy átlagos nyuszi, azt senki sem tudja. Húsvéti tojásfestés és a nyuszi eredete. Ha mégis látta valaki, esetleg le is fotózta, az kérem tegye közkincsé! Már nagyon kíváncsi vagyok rá! Röviden ennyi fért bele a húsvéti nyúl történetébe. Beszéltünk a német és az angolszász történetről, az átcsomagolt mikulásról és a húsvéti jelképekről is. És kiderült a titok! Ha tetszett az írásom, kérlek oszd meg a közösségi oldaladon, had ismerjék meg a barátaid is! Forrás: wikipedia. Fotók:,
Mások azt állítják, hogy az Easter az ősi germán eostarun, azaz hajnal szóból eredeztethető. Keresztény húsvét A keresztény vallás a húsvét ünnepén Jézus Krisztus feltámadására emlékezik. Nagyböjt alatt senki nem ehetett húst, csak vizet, zöldséget és gyümölcsöt. Húsvét vasárnappal befejeződik ez az időszak, amikor is a reggeli misén megszentelik a sonkát, kalácsot és tojást. Ételszentelés A húsvét megünnepléséről már a III. századból vannak írásos emlékeink, általánossá azonban csupán a VIII. századtól vált. Szertartásának a X. század óta szerves része az ételszentelés, amikor is sonkát, tojást, kalácsot és bort visznek az emberek a templomba. HÚSVÉT – Húsvéti Szokások, Szimbólumok | Namasta. A szentelt ételek maradéka sem veszett kárba: a sonka csontját a gyümölcsfára akasztották a bőséges termés érdekében, a kalács morzsáját pedig kiszórták a tyúkoknak, hogy sokat tojjanak. Gyermekfolklór része És hogy hogyan lett a tyúkból tojásrakó nyúl? A húsvéti nyúl a húsvét ünnepéhez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része.
Húsvét – Húsvéti Szokások, Szimbólumok | Namasta
Istárnak megfelelő isten több más mitológiában is megjelent: a kánaánitáknál ő volt Astarte, a görögöknél és a rómaiaknál pedig Aphrodité, illetve Vénusz. Az Istár-kapu a berlini Pergamon Múzeumban Forrás: Wikimedia Commons Talán véletlen egybeesés, talán nem, hogy amikor a 4. században a keresztények Jézus sírját keresték, egy olyan helyet választottak, ahol Aphrodité temploma állt. Ennek helyén épült a ma is álló Szent Sír Templom Jeruzsálemben. Hasonló meghaló és feltámadó istenek persze más vallásokban is megjelentek, amelyek szintén hatottak a kereszténységre. Ilyen volt például Mitrász, vagy az egyiptomi Hórusz is. Ami mindegyik mítosznál közös: a feltámadást a termékenységgel, a fénnyel, vagyis a tavasszal kapcsolták össze. A húsvét mai változatának kialakulására egy európai ünnep is hathatott: Eostre / Ostara, az angolszász tavaszistennő ünnepe (nem nehéz észrevenni a szó hasonlóságát az angol Easter, vagy a német Ostern szóhoz). Ezt a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották, és Jacob Grimm Német Mitológiája szerint ez is termékenységünnep volt.
A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. Húsvéti bárány: A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget. Locsolkodás: Húsvéthétfőn van a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.
A Húsvét Eredete És Ünnepköre
A vallástörténetileg ilyen értelemben "közösnek" tekinthető múltat a 325-ben tartott niceai zsinat választotta ketté azzal a rendelkezésével, hogy a bibliai naptártól függetlenítette a húsvét időpontját és annak kezdetét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnapra tette. Ez a most is használatos Gergely-naptár szerint március 22. közé eshet. Húsvét vasárnapján van a keresztény világ legnagyobb ünnepe, amely Jézus kereszthalálát követő feltámadását ünnepli. A húsvét nem csak a legrégibb keresztény ünnep, de egyúttal a legjelentősebb is az egyházi ünnepek sorában. Ünneplése a VIII. század körül már általánosan elterjedt, bár már jóval korábbi időkből is vannak megünneplésére utaló adatok A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyvennapos nagyböjttel kezdődik, amelynek fókusza a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére és a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. A negyvennapos böjt után az emberek élelemmel megrakva indultak el a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
E mese eredete is közös gyökereket feltételez. Az igazán ősi "kínai" tudás nagy része szkíta-hun eredetű, esetlegesen ujgur, avar, tehát egyben a magyarok öröksége is! A "locsolás" eredetije mindenképpen a vízrítushoz kapcsolódó, a vízzel szentelés hagyományából, a termékenység megszenteléséből ered. Egyfajta termékenység-áldás valójában A "Húsvéti tojás" eredete közös ázsiai jelkép az ősiségben, a tojás a legtöbb rítusban szerepel, jelentése szintén a termékenységhez és a szerencséhez köthető. A mai "Húsvét" tehát egyrészt egy el nem tüntethető, ezért keresztényesített pogány ünnepből kialakított ünnep, másrészt a kereszténység zsidó öröksége. Jelképei különböző ősi hagyományokból erednek tehát, mai jellegében MINDEN előző hagyomány lenyomatát őrzi a mai napig. Jézus alakja köré több, mint 300 évvel megfeszíttetését követően találták ki a "Megváltó-storyt". A tudó elődök őt Joshua ben Jusuf néven ismerték, nagy tanítónak, nagy prófétának tartották, külön tisztelték, amiért meghalt a hitéért, de szánták is, mert megölték és utólag egy vallást találtak ki a nevében!
A Pécsen alapított Határokon Túli Magyarságért Alapítvány a honvédő háború apropóján kezdte meg működését 1992-ben, de tevékenységét a háború után is folytatta. A Kárpát-medencében élő magyarság szervezetei, egyesületei, alkotó és kulturális közösségei számára jól bevált kultúra- és közösségszervező, valamint információközvetítő bázissá vált az elmúlt 30 év alatt. Az alapítvány jubileumi programsorozatának része volt egy gálaműsor is a Pécsi Nemzeti Színházban, melyre mi is meghívást kaptunk.
Pécsi Hírek Újság Lidl
Megjelent a megejtően ronda óriástojás Pécs főterén Hosszú évek óta hagyomány már Pécsett, hogy húsvét közeledtével felállítják a Városháza előtt ezt a hatalmas, kézzel festett hímes tojást. A felirat szerint ez a nagy húsvéti tojás - szívből jövő hímes tojás - a húsvéti barátságot, a szeretetet és az örömöt szimbolizálja. A tojást egyébként Kapronca-Körös Megye… 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
Pécsi Hírek Újság Penny
Képek: 1. ) Kecskeméti Színház és Sport Élet, 1929. november 25. 2. ) Színházi Élet, 1928. 6. 3. ) Magyar Színművészeti Lexikon, 1929. 4. ) Színházi Magazin, 1938. január 22