Hungarikumok - Magyar Nemzeti Értékek És Hungarikumok Szövetsége | Rákóczi Ferenc Könyvtár

A töltöttkáposzta vajon hungarikum? Hát a gulyásleves vagy a slambuc? Decemberi hír, hogy a magyar Hungarikum Bizottság a gulyáslevest is a hungarikumok közé választotta. Indoklásukban kiemelték, hogy az étel világszerte ismert, és jelentős hatást gyakorol a turizmusra és a vendéglátásra. Ezzel a gulyásleves egy impozáns listára került, ahol számos jellegzetesen magyar fogás és élelmiszer szerepel. De vajon melyek ezek? Gulasch, lecsó, Puskás, paprika - talán ez a négy leggyakoribb magyar márka (vagy Puskás esetében márkaértékkel bíró személyiség), ami egy külföldinek eszébe jut Magyarországról. Jellemző, hogy a 4-ből 3 az élelmiszeriparhoz kötődik, hiszen hazánkat sokáig (ma már talán kevésbé) agrárnemzetként tartották számon. Viszont a fenti négyesből szintén csak 3 dolog hungarikum: a gulyás, a paprika és Puskás Ferenc sportolói életműve, illetve munkássága, és még ezek közül is a gulyás csak néhány hete került fel a listára. Hungarikum - étel. Ebből is kitűnik, mennyire nem egyértelmű, hogy mi kaphat hungarikum minősítést.

1. Magyar gulyás - Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége
2. Tudja, mely ételeink hungarikumok?
3. Hungarikum - étel
4. BOON - A könyvtár híd múlt és jelen között
5. Napközis táborok a könyvtárban | Csillagpont Rádió Miskolc - Egészség- és sportrádió
6. Ismét gyarapodott a könyvtár

Magyar Gulyás - Magyar Nemzeti Értékek És Hungarikumok Szövetsége

Ezeken a területeken kimondottan ünnepi éteknek számított. Ez a folyamat a fő elterjedési területén, az Alföldön, ahol a gulyást, a pörköltöt és a paprikást pásztorételként ismerték, lassabban ment végbe, csak a XIX. század közepe körül kezdődött, s egyes részein (pl. Debrecen környékén) egészen a XX. század elejéig tartott. Igazán csak a pörkölt/paprikás emelkedett az ünnepi ételek rangjára. Viszont a hétköznapi paraszti étkezések rendjébe igen hamar beépült, hiszen egykorú leírás szerint a szárnyasból készült tyúkpaprikás már 1846-ban hétközi ételnek számított. A paprikás ételek elterjedése az ország területén nem volt egységes. Míg az Alföldön igen gyakran készítették őket hétköz- és ünnepnapokon is, addig a Dunántúlon csak az Alföldhöz közel eső területeken voltak igen korán ismert és fogyasztott ételek. Tudja, mely ételeink hungarikumok?. Belső-Somogyban és Észak-Magyarországon csak az 1920-as években jelentek meg, s először csak ünnepi alkalmakra készítették a pörköltöt és a paprikást. Borsodban egészen az 1950-es évekig nem szerepelt a lakodalmi menüsorban egyik ételtípus sem.

Tudja, Mely Ételeink Hungarikumok?

Ezt támasztják alá bolgár-török jövevényszavaink is. Ugyanígy a bogrács szavunk is oszmán-török eredetű (bakraç – rézüst) igaz ez az elnevezés csak az 1700-as években fordul elő. A fémbogrács is a késő középkorban jelenik meg, amikor a gazdaság, társadalom- és településszerkezet is az európai feudalizmus normái szerint alakulnak át. 1420-ból vannak írásos adatok, hogy a vasüst a jobbágyház tartozéka. Az öntöttvas bográcsok a 18. század közepétől terjedtek el kiszorítva az addig használt rézüstöket. Magyar gulyás - Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége. Az árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szűkülő fal azt a célt szolgálta, hogy a tűz ne égesse el a bográcsot tartó kötelet. Formájukat tekintve a későbbi főzőedények is eltérést mutatnak. Az Alföldön és a Dunántúlon a kihajló szélű, mély tál formájú ételfőző üstök terjedtek el, kivéve a Dunántúl déli részét, ahol a körte alakú -valószínűleg balkáni eredetű- rézből kalapált vasfazék volt a jellemző. Az erdélyi bográcsok majdnem félgömb alakúak. A manapság használt ipari zománcozott vasbográcsok mellett kezdenek újra feltünedezni a hungarikumnak számító rekonstruált cserépüstök is.

Hungarikum - Étel

Ezután 5 dkg olvasztott vajat keverünk hozzá és addig dagasztjuk, amíg a tészta összeáll és leválik a kezünkről. Szobahőmérsékleten kétszeresére kelesztjük. Mikor megkelt, egy széles nyújtódeszkán kinyújtjuk, majd a réteshez hasonlóan kihúzzuk, vékonyítjuk (ezért sikerül a somodi csak jó minőségű lisztből), olvasztott vajjal megkenjük, és fahajas cukorral meghintjük. A lapot hajtogatjuk (fentről, illetve lentről), erre újból olvasztott vaj és fahajas cukor kerül. Ezek után ismét összehajtogatjuk a lapot (jobbról, balról) és harmadszorra is rászórjuk a tölteléket és az olvasztott vajat. Végül csiga formában feltekerjük, jól kivajazott tál alakú agyagedénybe (városi körülmények között kerek tortaformába, vagy vastagabb falú lábosba) helyezzük. Egy órányi kelés után megkenjük tojássárgájával. Így tesszük oda sülni. A kész kalácsot kiborítjuk a formából és cikkekre vágjuk. A somodi frissen jó, ezért lefedett edényben tároljuk, hogy másnapra ki ne száradjon. () Forrás: Wikipédia

A gulyás új belépő a listán (forrás:) Agrár- és Élelmiszergazdaság kategóriába jóval több élelmiszer helyet kapott, így számos hústermék és -márka bekerült (a Csabai kolbász, a Debreceni páros kolbász, a Gyulai kolbász, a HERZ Classic téliszalámi, a PICK téliszalámi), itt találjuk továbbá a libamájat, a kürtős kalácsot, a paprikát, a Piros aranyat és az Erős pistát is, de a magyar akácméz és a makaói hagyma is felfért. De hiába keressük például a minőségéről híres vecsési savanyúságot. Italok közül a szikvíz, a fröccs, az Egri Bikavér, a Tokaji Aszú, a pálinka, a Törley pezsgő és az Unicum kerültek be, viszont lemaradt számos fontos borvidék bora (pl. : a balatonfelvidéki és villányi borok) vagy az alkoholmentesek közül a Sió, esetleg a Traubisoda, illetve az ásványvizek sem kaptak minősítést (vélhetően a szikvíz ellenében). Így áll jelenleg a hungarikumgyűjtemény élelmiszer-részlege, de a lista folyamatosan bűvül, hiszen a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és beküldésével bárki kezdeményezheti magyar ételek és fogások hungarikummá nyilvánítását.

Gvadányi Józsefpeleskei nótáriusa 1790-ben hortobágyi utazása alatt ismerte meg a gulyáshúst, amelyet egy gulyás készített számára. Innen származik a gulyás készítésének első, igen szemléletes leírása. Érdekessége, hogy Gvadányi nem említi az étel nevét, valamint az hozzávalók között nem szerepel a paprika, amelyet a költő versének más helyén viszont megemlít törökbors néven. Az ételnév elmaradásának oka lehetett az is, hogy a pásztorok ételüket mindössze csak "hús" néven említették: húst főznek. Általában a gulyás elnevezést az irodalmi köznyelvben használták, a nép nyelvén a paprikás ételeket pörkölt vagy paprikás névvel illették. "Jobb ízűt éltemben én ennél nem ettem, Sokat evén abból majd meg betegedtem, Azért a' kulatsot kápáról le vettem, Ezen jó szakátstsal kiüresítettem. " (Részlet Gvadányi József (1725-1801) Peleskei nótárius-ának hortobágyi jelenetéből) A gulyás (pörkölt, paprikás) a paraszti konyhában is hamar feltűnt, erről már 1792-ből van írott adat. A paprikás húst 1786-ben említi először a szegedi piarista rendház rektora számadáskönyvében.

Napközis táborok a könyvtárban Beküldte Németh Csaba - 2021, július 13 - 20:37 A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár ebben az évben is várja napközis táborába az érdeklődő gyerekeket. A központi épületben zajló egy hétig tartó esemény ugyan pénteken véget ért, de három fiókkönyvtár augusztusban ismét várja a jelentkezőket. A napokban ért véget a II. Napközis táborok a könyvtárban | Csillagpont Rádió Miskolc - Egészség- és sportrádió. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében zajló Szünidei mozaik elnevezésű napközis tábor. Az öt napig tartó eseményen 25 általános iskolás alsó tagozatos kisdiák vett részt. A programban nemcsak különböző foglalkozások, hanem kirándulások is szerepeltek. A fiatalok megismerkedhettek a könyvtárral, betekintést nyerhettek annak mindennapjaiba. Kézműves foglalkozásokon vehettek részt, valamint a játékok és a mesék sem maradhattak el. Az egy hét során Csorba Piroska költővel is megismerkedhettek, valamint a Miskolci Szimfonikus Zenekar munkájába is bepillanthattak, ahol a hangszerek világa valósággal elbűvölte a gyerekeket.

Boon - A Könyvtár Híd Múlt És Jelen Között

Meghirdeti a "szokásos" költészet napi rajzpályázatát a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Ezúttal azonban az intézmény alapításának és épülete átadásának évfordulója miatt különleges apropót kap a kiírás. Emellett játékos csapatversennyel népszerűsítené az olvasást a könyvtár. Az én könyvem, az én könyvtáram címmel megyei rajzpályázatot hirdet 1–8. osztályos tanulók számára a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtára. Különleges év elé néz 2022-ben az intézmény, ugyanis alapítása 70., központi épülete átadásának pedig 50. évfordulója erre az esztendőre esik. Így adott volt, hogy az egyébként hagyományosan a költészet napja alkalmából meghirdetett rajzpályázat témája ezúttal a könyvhöz vagy a könyvtárhoz kapcsolódó olvasmányélmény legyen. BOON - A könyvtár híd múlt és jelen között. A szervezők hozzáteszik, hogy a kép bármilyen technikával elkészülhet, A/3-as méretűnek kell lennie, valamint a hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó nevét, osztályát, iskoláját, elérhetőségét, a rajz címét, a kategóriát (I. kategória: 1–4.

Napközis Táborok A Könyvtárban | Csillagpont Rádió Miskolc - Egészség- És Sportrádió

Ünnepelt a könyvtár A József Attila Könyvtár 50 éves jubileumát ünnepelte 2022. március 2-án. A rendezvényről a képre kattintva olvashat. Adománygyűjtés A háború sújtotta ukrajnai lakosság megsegítésére adománygyűjtést szervez a II. Ismét gyarapodott a könyvtár. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve. Részletekért kattintson a képre! FACEBOOK OLDALUNK Adatbázisok Digitális Könyvtár Gyermekkönyvtár Megyei Portál Bookbon – a könyvdesszert Könyvtári mappa Fenntartónk Támogatóink, partnereink

IsméT Gyarapodott A KöNyvtáR

Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre

A nyílt ütközetek szinte kizárólag császári győzelemmel zárultak. Az 1710. január 22-én megvívott romhányi csata végkimenetelét azonban mindkét fél győzelemként hirdette a maga részéről. A csata kiemelkedő példája a lengyel–magyar barátságnak is a kurucok oldalán nagy számban harcoló lengyelek révén. Minderre tekintettel Romhány település lakossága aktívan ápolja Rákóczi emlékezetét. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? Rákóczi ferenc könyvtár miskolc. kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft

2022. március 28. 12:50 MTI A történelmi emlékhelyet jelölő különleges emlékoszlopot avattak fel szombaton Romhányban, a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős csatájának helyszínén – közölte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az MTI-vel. Sztélé emlékezik meg a Rákóczi-szabadságharc utolsó csatájáról (MTI / Komka Péter) Mint a NÖRI közleményében felidézték, a romhányi csatamező a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, a kormány döntése alapján 2021-ben lett történelmi emlékhely. A történelmi és nemzeti emlékhelyek a magyar történelem sorsfordító eseményeihez kapcsolódó szimbolikus vagy valóságos terek. Jelenleg 21 nemzeti és 55 történelmi emlékhely van Magyarországon, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek – mondta el az eseményen a közlemény szerint Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. Balla Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az avatóünnepségen kiemelte: a szabadság, a haza olyan fogalmak a magyar történelemben, amelyek mindig igazodási pontot jelentettek.