Fellini La Dolce Vita: Balázs Fecó Dalok
A film, aminek legismertebb jelenete a római Trevi-kútnál játszódik, az 1960-as cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma díjat és a jelmezeiért Oscar-díjat is nyert. Meghalt az Édes élet legendás színésznője, Anita Ekberg Elhunyt Anita Ekberg világhírű svéd színésznő olasz sajtójelentések szerint. Az egykori sztárt életének 84. évében érte a halál egy Róma környéki klinikán. Olvasd el a cikkét!
Fellini eleget tett a kérésnek, majd részt vett Rossellini következő filmje, a Pais? elkészítésében is. Ekkor állt először rendezőként a kamera mögött, amikor egy rövid snittet forgatott le Rossellini távollétében. Színészként is kipróbálta magát, ám megmaradt a forgatókönyvírásnál, majd szaporodó szakmai tapasztalatainak köszönhetően hamarosan társrendezői feladatokat is kapott előbb Rossellini Ferenc, Isten lantosa című művében, majd Alberto Lattuada A varieté fényei című alkotásában. Fellini első filmje, A fehér sejk sajnálatos módon megbukott, és úgy tűnt, az épphogy elindult filmrendezői pályafutásnak máris befellegzett, A bikaborjak című alkotás azonban megmentette a fiatal alkotót. A kisvárosi, polgári származású aranyifjakról szóló művet meghívták az 1953-as velencei filmfesztiválra, ahol elnyerte az Ezüst Oroszlánt. A bikaborjak Fellini a siker után egy szkeccsfilmet készített, majd egy nagyjátékfilmmel is megbízták, ám annyira aggódott évek óta kallódó filmterve, az Országúton miatt, hogy semmit nem volt hajlandó megrendezni addig, amíg azt el nem készítheti.
A La Dolce Vita (olaszul: "Az édes élet") 1960-ban megjelent olasz film, amelyet széles körben az egyik legfontosabb és a rendező között elismert együttmûködés elsõként tartanak számon. Federico Fellini és színész Marcello Mastroianni, aki a rendező alteregójának képviseletében jött. A La Dolce Vitában Mastroianni egy kiábrándult újságírót és pletykaírót ábrázolt, szégyellte hivatása sekélyességét, de túl gyenge ahhoz, hogy eltávolítsa magát az általa kínált éjszakai kísértésektől: pia, könnyű nők és egzotikus mulatság. Bővelkedik irónia és szürreális képi melynek jelentését csak már ismert, hogy maga a rendező, a film egy kényszerítő vádirat a dekadencia, a modern élet, a tömeges fogyasztói, és mi megy a nagy kultúrát. A film nyitójelenete - egy helikopter, amely Krisztus szobrával Rómába repül, mellé egy bikini ruhás nő lövedéke kerül -, csak egy a sok közül, amely keveri a szentet és a sekélyt. Az ilyen szekvenciák vitát váltottak ki, és néhány országot - és a Vatikánt is - elítélték vagy egyenesen betiltották a filmet.
A bikaborjak velencei sikere után Carlo Ponti producer elvállalta a film finanszírozását, Giulietta Masina szerepeltetését azonban csak úgy hagyta jóvá, ha a két férfi főszerepet amerikai színészek kapják. Fellini nem tiltakozott, mivel Anthony Quinn és Richard Basehart megfeleltek a figurákról alkotott elképzeléseinek. A kész film Velencében került először a közönség elé, 1954-ben: a siker óriási volt. Federico Fellini világhírű rendezővé vált, és 1957-ben ő vehette át az első idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A már elismert alkotó 1957-ben elkészítette a Cabiria éjszakái című filmet Pier Paolo Pasolini közreműködésével. A katartikus hatású filmdráma az Országúton hoz mérhető világsikernek bizonyult, és szintén elnyerte az Oscar-díjat. Fellini ezután Az édes élet elkészítésébe fogott, mely követte a siker útján addigi alkotásait. Országúton Az édes élet után Fellini egészsége megromlott, orvosai javaslatára szanatóriumba vonult. Ott kezdett el körvonalazódni benne egy újabb film terve, amelybe a korábbiaknál is több személyes élményt és kínzó problémát dolgozott bele.
Ahogy az Oxford Filmenciklopédiában is olvashatjuk,? Fellini több, mint individuális filmek rendezője, életműve egységes egészként áll előttünk. A megjelenítés módja és a hangnem változik az évek során, ahogyan változik a társadalom és a világ is, de Fellini, filmjeiben ugyanazokkal a lényeges témákkal és ideákkal foglalkozik.? Forrás: Wikipédia, Oxford Filmenciklopédia Fotó: Wikipédia
A díszletek furcsaak és egzotikusak, a jelmezek kidolgozottak, és a film számos jelenete a filmtörténelem leghíresebbjei közé tartozik, például a szőke, zaftig Anita Ekberg a Trevi- kútban mulatozik. A La Dolce Vita nevéhez fűződik a szó közreműködése paparazzi az angol nyelvre (a film fotósának Paparazzo nevéből származik), és a "Felliniesque" jelzővel egészíti ki, részben utalva a rendező szürreális ölelésére, a filmkritikus lexikonjára. Termelési jegyzetek és kreditek Stúdió: Astor Pictures Corporation Rendező: Federico Fellini Író: Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio Pinelli és Brunello Rondi Futási idő: 174 perc Öntvény Marcello Mastroianni (Marcello Rubino) Anita Ekberg (Sylvia) Annibale Ninchi (Marcello apja) Walter Santesso (Paparazzo) Oscar-jelölések (* a győzelmet jelöli) Legjobb rendező Írás Jelmezterv (fekete-fehér) * Művészeti irány (fekete-fehér)
Ezeknek köszönhetően vált a 8 és? a filmtörténet első önvallomásává. A cselekmény felszínén elvileg csupán arról van szó, hogy egy filmrendező válságba kerül, és nem képes arra, hogy új alkotását elkészítse. Valójában azonban a filmbeli rendező, Guido történetén keresztül Fellini egyrészt az olasz értelmiség válságáról tudósít, másrészt önvizsgálatra buzdítja a nézőt. Azt sugallja, hogy a külső tényezők helyett sorsunk jobbra fordulását belső tartalékainkból, önmagunkra támaszkodva kell megvalósítanunk. Fellini 1993-ban Oscar-díjat kapott az életművéért, melynek átvétele után nem sokkal kórházba került. Reumája is kínozta, de az igazi ok sürgős bypass-műtétje volt, melyet Svájcban végeztek el. Noha orvosai szerint hosszabb utókezelésre lett volna szüksége, Fellini szülővárosába, Riminibe utazott, felesége pedig Rómába ment néhány sürgős ügyet elintézni. Fellini a szállodai szobában agyvérzést kapott, és nem tudott segítséget hívni, így 1993. október 31-én elhunyt. Giulietta Masina mindössze néhány hónappal élte túl szeretett férjét.
2020. júl 20. 3:00 Balázs Fecó nehezen viseli a koncertek és a közönség hiányát. /Fotó: RAS-archívum Drámai fordulatot vett a lírai dalok királyának kényszerpihenője. ( A legfrissebb hírek itt) – Egyre nehezebben viselem a közönség és a koncertek hiányát, és ha ez így marad, lassan depressziós leszek – fakadt ki Balázs Fecó (69), aki életkora és krónikus betegsége miatt a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése óta visszahúzódott budai házába, ahol neje és felnőtt fia ügyelnek rá. – Ötvenéves pályafutásom alatt összesen nem voltam ennyit otthon, mint ebben az öt hónapban, és egyre rosszabbul tűröm, hogy el vagyok tiltva a színpadtól. Olyan izgatottan várom a szombati koncertemet, mintha az első fellépésemre készülnék, de közben a szívem miatt arra is vigyáznom kell, nehogy túlzottan felizgassam magam – tette hozzá a Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas legenda, aki szombat este a szlovákiai Zalabán ül a zongora mögé. – Szerencsére, az előadóestem nem kapott "táncos rendezvény" besorolást, így bizakodhatok, hogy megtartják.
A Legszebb Lírai Dalok És Egy Eddig Kiadatlan Duett Cserháti Zsuzsával! - Balázs Fecó - Zenei Hírek, Érdekességek - Magyar Zenei Portál :: Music.Hu
Egy szomorú apropójú – ámde felemelő és tartalmas tripla albumban idéződik meg most Balázs Fecó alakja és egykori zenekara a Korál. Az énekes és a zenekar legszebb dalait új, gazdagabb hangszerelésben nem sokkal halála előtt rögzítették. A Korál a 40 éves fennállásának jubileumára egy különleges albummal készült, mely a hetekben jelent meg a Tom Tom Records kiadásában. Ennek előhangja volt a 2018. évi hatalmas sikerű Aréna koncert, ami méltó megünneplése a hosszú, addigi pályafutásuknak, melynek során a Korál a klasszikussá vált felállásban játszott – és amelynek teljes felvétele ugyancsak napvilágot látott korábban a kiadó gondozásában. E felállás tagjai a zenekarba érkezésük sorrendjében: az alapító Balázs Fecó, Fischer László, Dorozsmai Péter és Fekete Tibor "Samu". Hozzájuk jön még az örökös "ötödik tag" Horváth Attila, akinek szövegei, versei hiteles mondanivalót hordoznak. A mostani lemezükön legszebb dalaikat készítették el új hangszerelésben, így a közönség ismert és kevésbé ikonikussá vált, de mégis ismerős dalokat hallhat újra.
Balázs Fecót akkor is a lemez sorsa érdekelte a legjobban, amikor a halálos ágyán feküdt:,, Amikor kérdeztem, hogy tudok-e bármiben is segíteni, akár a családjának is, csak annyit üzent, hogy ne törődjek semmivel, csináljam meg az élete lemezét… " – mesélte Dorozsmai. Majd kitért arra is, hogy 2 évvel ezelőtt, egy Arénában tartott koncert után döntötték el, hogy felveszik a legszebb Korál- és Balázs Fecó-dalokat. Az elhunyt zenésznek szívügye volt a lemez – mely a sors kiszámíthatatlansága folytán egyben szép mementó is lett az emlékére… De a dalok, amiket énekével, fantasztikus Hammond orgona és billentyűs virtuozitásával jellegzetessé tett, a dalok, amelyeket a zenekarral közösen együtt teljesítettek ki, komponáltak egésszé, megmaradnak. Azt a néhány dalt, amit már nem tudott Fecó befejezni, előtte tisztelegve, gyönyörűen énekelte fel Veres Mónika "Nika", Heincz Gábor "Biga", és Kontor Tamás. Ebben az új feldolgozásban most minden összesűrűsödik: emlékek, hangulatok, mondanivalók, a lendület, a vágyak, a közös ritmus, és az a különös felhang és méltóság, amit a szimfonikus zenekar hozzáad a Korál hamisítatlan hangzásához.