Az Idő Teljes Film: Vörösiszap Katasztrófa Devecser Piac
A Megáll az idő mégsem romantikus nosztalgiával közelít a régmúlthoz, hanem a pusztító erkölcsi kompromisszumokat listázza. Nem véletlen, hogy a történetet történelmi fordulópontok közé ágyazza: két forradalom, az '56-os és a '68-as között játszódik, amikor felmerült, majd szertefoszlott a változás reménye. Egy emlékezetes jelenet A szerelmi bánatos Köves Dinit karon ragadja a pótapja, és a kocsmában meghívja egy felesre. De nem atyai jótanácsot oszt neki a csajozásról, hanem arra készíti fel, hogyan kell lesunyt fejjel meghúznia magát a szocializmusban. "Ne ugrálj, ne feltűnősködj! Az idő teljes film sur. ", mondja neki, majd hozzáfűzi a besúgórendszer egyik alapigazságát: "Aki kérdez, az faggat, mert őt is faggatják". Ez a jelenet a Megáll az idő hangulatát is esszenciálisan sűríti össze: a kocsmában félhomály, rajta éles neonfények ütnek át, a vendégek mozdulatlanul, kővé dermedve állnak az italuk fölött, mert itt tényleg megállt az idő – és benne megfagytak az emberek is. Tudtad? • A film elején látható '56-os archív felvételeket – mások mellett – Zsigmond Vilmos, Kovács László, Badal János, Otto Pammer és Mikó József készítették.
Az Idő Teljes Film Sur
Bereményi Géza életrajzi regényt akart írni, de néhány fejezet után inkább forgatókönyvvé formálta a kamaszkorát. A Megáll az idő felejthetetlen aranyköpéseit szinte egy az egyben az életéből vette ("Jó, hát akkor itt fogunk élni"). Gothár Péter rendező és Koltai Lajos operatőr nem realisztikusan akarták filmre vinni a sztorit, hanem egy elemelt, ábrándos világot teremtettek. Roncsolták a filmnegatívot, hogy karcosnak, régiesnek tűnjön a kép, a levegőbe krétaport szórták, hogy fátyolos hatást keltsen a környezet, és erős, koncentrált neonfényeket használtak, amik nyomott hangulatot kölcsönöztek a jeleneteknek. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Megáll az idő a nemzedéki közérzetfilmek egyik legfontosabb darabja, amit Cannes-ban is díjaztak, és a mai napig hat a fiatal rendezőkre (Török Ferenc: Moszkva tér). Idő (2021) | Mozipremierek.hu. A 80-as években feltámadt a 60-as évek iránti nosztalgia: újjáéledt az akkori szellemiség, csak beat helyett punk és alternatív zenével. A fiatal szereplők között felbukkantak a korabeli underground zenészek, Pauer Henrik, a Neurotic alapító tagja (Köves Gábor), vagy Sőth Sándor, a Spenót basszusgitárosa (Pierre).
Bemutató dátuma: 2021. július 29. Forgalmazó: UIP-Duna Film Stáblista:
Kovács Zoltán (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy a katasztrófát követően a kormány nagyon gyorsan cselekedett, 30 milliárd forintot költve a helyreállításra, amelyből megújulhatott a tárgyi és a természeti környezet. Minden igyekezet ellenére az érintettek lelki békéjét a legnehezebb helyreállítani, hiszen tudni akarják, hogy kik a felelősek a történtekért, akik a mai napig sincsenek megnevezve – fogalmazott az államtitkár. Tíz ember meghalt, 286-an megsérültek, 4 ezer hektárt elöntött a vörösiszap, amelyből ezer hektáron mezőgazdasági termelés folyt – emlékeztetett Kovács Zoltán. Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára beszédet mond a vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján tartott megemlékezésen Kolontáron október 4-én. ORIGO CÍMKÉK - vörösiszap-katasztrófa. Jobbra Tili Károly polgármester. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Kiemelte, hogy nagyon erős országos és nemzetközi összefogás jött létre a katasztrófát követően, új házak épültek, a mezőgazdasági károkat megtérítette az állam, új utakat, csatornát, sportpályát, orvosi rendelőt kapott a település – sorolta az államtitkár, rámutatva arra is: az emberi életeket, a régi emlékeket, fényképeket azonban már nem lehet visszahozni.
Origo CÍMkÉK - VÖRÖSiszap-KatasztrÓFa
"Fel kell tudni emelni a közösséget, méltóságos terekre van szükség, ahová az emberek egyenesen tudnak bemenni, ahol nyíltan lehet beszélni, ahol az egyéniség próbája a nyílt beszéd és a tekintet" Makovecz Imre (Osskó Judit interjúja, 1985) 10 évvel a beköltözés után mentünk vissza Devecserbe és Kolontárra. A vörösziszap-katasztrófa után épült házakban látogattuk meg az egykori károsultakat, új lakókat. Pillanatképeket készítettünk, amelyek remélhetőleg arról tanúskodnak, hogy meg tudtuk valósítani szándékunkat és olyan otthonokat építettünk, amelyekben az emberek egyenes gerinccel tudnak élni.
Március 29-én került sor a Bocskai utcai társasházak, valamint az újjáépített Pék köz és Kinizsi utca ünnepélyes átadására. Ferenczi Gábor polgármester elmondta, hogy a város fejlődése szempontjából jelentős lépésnek tartja a két egymáshoz kapcsolódó beruházást, hiszen a Vörösiszap-katasztrófa következményeként megszűntek az emlékparkban az utcák, így a Bocskai utca is elnéptelenedett és közel 12 év elteltével ismét arról lehet beszámolni, hogy újra élet költözik az utcába. A polgármester számok tükrében is ismertette a projektet, mely szerint a két társasház építési költsége egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium által biztosított 200 millió forintos támogatásból, egy további közel 27 millió forintos költség ráemelésből, valamint 70 millió forint önkormányzati önerő vállalásából valósult meg. A Magyar Falu Programban pedig sikeresen pályázott az önkormányzat 35 millió forintos támogatásra, négy devecseri közterület rendbetételére (Virágzó utca, Somogyi Béla utca, Pék köz, Kinizsi utca).