Japán Rántott Hús - Múzeum - Janus Pannonius Múzeum - Amerigo Tot Múzeum - Museum.Hu
(Túlvizesedett és szárazra sülő karajjal nem érdemes próbálkozni. ) Készülhet tarjából vagy szűzpecsenyéből is. Kiválóan alkalmas a célra a pókhús (nevezett "denevér" avagy fledermaus: amikor a fledermaus se nem túl kicsi, se nem túl nagy, akkor sokak szerint az összes többi húsrészt lekörözi). A húsdarabot parírozzuk, körülbelül 1 cm vastag zsírfedőt hagyunk rajta. Ezután 1, 5-2 cm vastag szeletekre vágjuk. Másik lehetséges megoldás: 3-4 cm vastag "pillangót" vágunk (úgy, hogy körbefusson a zsírkarima). Ezután éles kés hegyével beirdaljuk a széleket. Ehhez metszéseket ejtünk a hús szélén – kicsit belevágva a zsírkarimába is. Japán Rántott Hús: Tonkatsu - YouTube. A szeleteket enyhén klopfoljuk, formázzuk, majd panírozzuk. Klopfolás/húslazítás Jó megoldás a klopfolásra a következő: sima felületű, nehéz klopfolóval (vagy nehéz edény aljával) enyhén ellapítjuk-nyújtjuk a húst (vagyis nem szaggatjuk meg a szövetét). Ezután kézzel visszaformázzuk eredeti vastagságra (másfél-két centire). Másik megoldás: beszerzünk egy jacquard -t [zsákár] nevű célszerszámot.
Japán Rántott Hui Min
Be is lehet előtte csomagolni például műanyga fóliába vagy zsírpapírba, és ezzel együtt felvágni egy éles késsel, ekkor a falatok sokkal jobban egyben maradnak. Katsu sando jelentése A katsu sando japán szó nagyon érdekes. Szó szerint is rántott húsos szendvicset jelent, de egyáltalán nem valami ősi japán kifejezésről van szó. A katsu az angol cutlet szó átvétele, és lényegében szeletben sütött húst jelent (lásd a magyar kotlett szavunk). A sando pedig, igen, nem véletlenül hangzik szinte ugyanúgy, mint a szendvicsre itthon is használt szendó. Ez egyszerűen az angol sandwich szó átvétele, ami japánul szendvicset jelent. Japán rántott husky. Néhány gondolat a hozzávalókról Kenyér: Japánban tejjel készült, vastag szeletre vágott, kalácsszerű szendicskenyérrel, úgynevezett shokupannal készítik. Természetesen az eredeti verzió beszerezhetetlen itthon, helyette érdemes minél fehérebb, minél puhább, minél vastagabb szeletekre vágott toast kenyeret használni. Mustár: eredetiben japán mustárt (karashi) használnak, ami nagyon erős, és sajnos Magyarországon az én tapasztalatom szerint a kenyérhez hasonlóan nem beszerezhető.
A csirke a magyar hétköznapokból való, a pankómorzsa a japán ünnepnapokból, logikus lenne, hogy sose találkozzanak. Ám mégis összefutnak, mi több, egyre gyakrabban randevúznak. Valamire való étterem konyháján mindenképpen. Mi itt, a rántott húsok országában különben is minden morzsafajtát szívesen látunk. A portugálok keringtek egy ideig Japán körül, s noha a gyarmatosításra nem mertek vállalkozni – még a náluk nagymenőbb britek sem –, kulináris kéznyomukat rajta hagyták a szigetországon, ahogy megtalálhatók ujjlenyomataik Indián is, Goa tudna erről mesélni. Ezek a portugálok hajózgattak szerteszét az ázsiai partok mentén, s mindenhol megihlették a helyi szakácsművészetet. Japánnak ők adták a rántott hús receptjét, ezt az osztrákok féltékenyen figyelhetik, de hát a Habsburgok csak házasodtak, nem hajóztak, így a Wiener Schnitzel csak Pestig úszott le a Dunán. Japán rántott hús. A japánok azonban gyanakvással tekintettek mindenre, ami nem japán, s noha a kóstolt ételt minden bizonnyal ízletesnek találták, nem hagyták annyiban a receptet.
Amerigo Tot Múzeum A múzeum adatai Elhelyezkedés Pécs Magyarország Cím 7621 Káptalan u. 4. Alapítva 1984 Megszűnt 2006 (elköltözött) Fenntartó Janus Pannonius Múzeum Elhelyezkedése Amerigo Tot Múzeum Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 30″ Koordináták: é. 18° 13′ 30″ Az Amerigo Tot Múzeum weboldala Az Amerigo Tot Múzeum Pécsett, a Káptalan utca 4. alatt található. Amerigo Tot sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-585/586. Melocco Miklós alkotása Az állandó kiállítás [ szerkesztés] A múzeum megnyitása előtt, 1978 -ban Amerigo Tot 13 művet adományozott Pécsnek. Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984 -ben nyílt meg, amikor újabb 12 darabbal gazdagodott a városi gyűjtemény. [1] A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz ( magyarul: újjászületés) igézetében született Keresztelés ( 1938) című domborműtől, a termékenységet szimbolizáló ősanya -típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig ( 1980), amely a római Szent Péter-bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
Amerigo Tot Múzeum Kiállítások
Amerigo Tot múzeum - Pécs Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. 1984-ben nyílt meg a kiállítás Amerigo Tot (1909-1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalon Itáliába költözött mester itt elhelyezett művei a teljes életpályát átfogják. Tóth Imre Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, majd a Bauhausban tanult, az 1937-től Itáliában élt mester itt látható alkotásai a teljes életművet bemutatják. Az 1984-ben nyílt kiállítás legfontosabb darabjai: a Keresztelés dombormű (1938), Kalapos szép Partenopeia (1947), Holdnézők és kavicsasszonyok sorozat (1947), a Csurgói Madonna pirogránit változata, Kereszt mint proteszt (1969). A gyűjtemény épületfelújítás miatt jelenleg nem látogatható. További információk: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága - Amerigo Tot Múzeum Pécs, Káptalan utca 2. Tel: +36 (72) 514-040 Fotók 1 / 2
Amerigo Tot Múzeum Szeged
Az Amerigo Tot - Párhuzamos konstrukciók című kiállítás a máig eleven problémát jeleníti meg, amellyel még 1991-ben a Magyar Nemzeti Galéria Hatvanas évek kiállításának kellett volna megbirkóznia: azaz a korszak egészének bemutatásával, ami azóta sem történt meg. A Műértő cikke. Ez a korszak a magyar művészet sűrű ideje volt, amikor több generáció, az Európai Iskola aktív tagjai, a szellemi izolációban dolgozó progresszív fiatalok, népiesek, emigránsok és különutasok préselődtek egy térbe a hivatalos politika reprezentatív művészetével. Ez az időszak - ma is képlékeny és változó történeteivel - még feltárásra és szembesítésre vár. Hiába foglalkoztak a korszakkal irodalmárok és történészek, tágították ki az időhatárokat, a művészettörténet felvevőpiacán az időszak feltérképezése (a balatonboglári kápolnatárlatok történetével vagy az 1956-os Intézet Hosszú hatvanas évek kutatásaival) részlegesen történt csak meg. Hogyan kapcsolódjon hát a korhoz a kortárs művész, ha számára sem adott az igazsághoz közelítő korkép?