Xxi. A Második Világháborúban Elesettek Névsora | Száz Magyar Falu | Kézikönyvtár - A Lánglelkű Költő
A magyar férfiak egyharmada ott volt a távoli orosz földön. Az országból csaknem 40 ezren, Somogyból több, mint 2000 vesztek oda. Kétszer ennyien pedig megsebesültek fogságba estek, vagy eltűntek. Katonai tiszteletadással, gyászünnepségen emlékeztek vasárnap a doni áttörés 68. évfordulójára a Kaposvári Hősök templománál. Dr. Heintz Tamás ünnepi beszédében a kaposvári szemtanúk sorsán keresztül idézte fel a katonák életét. Az országgyűlési képviselő szerint ideje lenne, hogy végre helyükre kerüljenek a dolgok és fontosak legyenek a nemzet érdemei. Don Kanyar Túlélők Névsora, Az 1943. Januári Doni Áttörésben Elesettek Vagy Eltűntek Névsora. Hosszú ideig nem lehetett erről beszélni. A Mártírok és Hősök Közalapítvány 10 éve szervez megemlékezést. - Nekem meggyőződésem, hogy a nemzettudat formálásnak nagyon fontos önrésze, ha tudunk emlékezni azokra az emberekre, azokra az áldozatokra, azokra a hősökre akik életüket áldozták a magyar hazáért véli Puskás Béla a Mártírok és Hősök Közalapítvány kurátora. - Nagyon keveset teszünk még így is ezekért az emberekért, de az hogy egyre többen jönnek ezekre a rendezvényekre, az mindenképpen örömteli - tette hozzá.
- Don-kanyar üzenete a mának
- Don Kanyar Túlélők Névsora, Az 1943. Januári Doni Áttörésben Elesettek Vagy Eltűntek Névsora
- Don-kanyarból hazatértek 1. - Kovács Sándor (1917) | Városi Könyvtár, Jászfényszaru
- Magyar téka - Magyar Katolikus Rádió
Don-Kanyar Üzenete A Mának
Végre méltó módon emlékezhetünk ezekre az emberekre. További fotókért kattintson ide! A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak. Legion teljes film magyarul Kis kece lanyon Hatvan munkaruházati bolt Vicces zoknik budapest youtube Mátrafüredi avar szálló
Don Kanyar Túlélők Névsora, Az 1943. Januári Doni Áttörésben Elesettek Vagy Eltűntek Névsora
Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned: Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Don-kanyarból hazatértek 1. - Kovács Sándor (1917) | Városi Könyvtár, Jászfényszaru. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad Jelentkezz be a friss jelszóval Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat: Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni: A link vágólapra másolása megtörtént! A link vágólapra másolása sikertelen! :( Busz szimulátor Régi retro játékok Csirkemell ételek gyorsan
Don-Kanyarból Hazatértek 1. - Kovács Sándor (1917) | Városi Könyvtár, Jászfényszaru
2020. 01. 13. - Iván Géza A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, –30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt – Múlt-kor, 2019. január 19. 77 évvel és egy nappal ezelőtt 9. 45-kor kezdődő heves tüzérségi tűz után fél 11-kor megindultak az orosz csapatok a voronyezsi fronton. A mínusz 30-35 Celsius fokos hidegben 250 000 magyar katona napokig állta a támadást, majd a visszavonulás alatt, felfoghatatlan veszteségek mellett folyamatosan tudtak Nyugat felé haladni. Orosz szemmel nézve a doni áttörés nem hozta meg az elvárt eredményt, a német, magyar és olasz csapatokat nem sikerült teljesen megsemmisíteni, és nem a kívánt ütemben tudtak előre haladni Berlin felé.
05 JAN, 2022 Petőfi Sándor 1823. január elsején született. Magyarországon emlékévvel méltatják lánglelkű költőnk születésének 200. évfordulóját. Az év első napján több helyszínen is összegyűltek, hogy megemlékezzenek a szabadság poétájáról. A megyeszékhelyen Magyarország Ungvári Főkonzulátusának munkatársai a magyar társadalmi és kulturális szervezetek képviselőivel közösen helyezték el a tisztelet koszorúit Petőfi Sándor szobránál a költő születésének 199. A lánglelkű költő magyar. évfordulója alkalmából. Beregszászban szintén főhajtással emlékeztek a költő szobra előtt. Badalóban a művelődési központ Petőfi Sándor nevét viseli, ami nem véletlen, hiszen köztudott, hogy a költő 1847-ben vidékünkön is járt. Útja során eljutott a Bereg vármegyéhez tartozó Badalóba is. A helyiek úgy tartják, mielőtt a költő továbbindult volna, a templom mellett egy kis időre megpihent. A szabadságharc költője előtt tisztelegve a badalói református templom falán 1938-ban emléktáblát helyeztek el. Az év első napján a helyiek a hagyományokhoz híven megkoszorúzták a művelődési központ, illetve a templom falán lévő emléktáblát.
Magyar Téka - Magyar Katolikus Rádió
A magyar nemzet lánglelkű költője – szóról-szóra így tanultuk az iskolában - gondolt egy merészt és indult a szabadszállási képviselő választáson. Úgy vélhette, a zászló csak neki állhat: országszerte ismert – és elismert – költő, a márciusi ifjak egyike, aki köré már akkor legendák szövődtek. Ki indulhatna eredményesen ellenében? A nevezetes - és tanulságos – eset 1848-ban esett meg. Az 1848 áprilisban kiadott új törvények egyike az országgyűlési képviselők választásra vonatkozott. Értelmében bárki indulhatott a választásokon, már ha megfelelt bizonyos feltételeknek és rendelkezett némi vagyonnal is. A vagyontól az "értelmiségi szakmák" művelői esetében eltekintettek. A lánglelkű kilt. Derék eleinket nem ejtették a fejükre, már akkor is tudták jól: a tanár, a költő, a tudós nemigen lesz vagyonos ember… Mert ahhoz, ugye, ész is kell, kérem, nem csak az a fene nagy tudomány! A mi Sándorunk rendesen össze is kapta magát, írt is egy választási kiáltványt. Mivel őszinte ember volt és nem is ijedt meg a saját árnyékától, nem színezte a dolgokat, megírta, amit gondolt.
Hát, így mentek a dolgok, kérem, hajdanában, Magyarországon… Források: Wikipédia; A borítóképen Orlai Petrich Soma festménye: Petőfi dolgozószobájában.