A Solferinói Csata Youtube, Eggyel Nő A Tét
2020-10-30 17:04 Jean Henri Dunant az 1859-es solferinói csata sebesültjeinek borzalmas állapotát látva kezdeményezte megsegítésükre a széleskörű összefogást. 1910. október 30-án bekövetkezett halála miatt azt már nem élte meg, hogyan állították az első világháborúban harcoló hatalmak a Nemzetközi Vöröskeresztet mindaddiginál nagyobb feladat elé. A segélyszervezet alapítója élete végét elfeledetten, egy szegényházban töltötte. Jean Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletembert eredetileg a III. Napóleon francia császárral való találkozás vágya hajtotta a harctérre. Ugyan korábban is részt vett különböző jótékonysági akciókban, de a solferinói csatamezőn való megjelenése teljesen véletlenszerű volt. 1859. június 24-én engedélyt kért a francia parancsnokságtól, hogy megtekinthesse a solferinói ütközet színhelyét. Ekkor sebesült osztrák katonákra talált rá, akiket a város lakossága ütlegelések közepette űzött ki éppen menedékhelyükről. Ez a jelenet indította el benne a segélynyújtást és a sebesültek ápolását végző szervezet létrehozásának gondolatát.
- A solferino csata
- A solferinói csata 9
- A solferinói csata 6
- Eggyel nő a tét! - folytatjuk a gyömrői nyomozásról szóló cikksorozatot - Gyömrői Hírhatár
A Solferino Csata
Ez a jelenet indította el benne a sebesültek ápolását végző szervezet létrehozásának gondolatát. A solferinói csata 1859-ben A háborúk, katasztrófák és természeti csapások áldozatai hosszú évszázadokon át semmiféle intézményes védelmet nem élveztek. Az egyházi és polgári szervezetek alkalmankénti segélynyújtása az adott közösség összefogásán és akaratán múlt. A csatatéren maradt sebesültek sorsa a környező lakosság szándékaitól függött. A 16. századtól vált gyakorlattá, hogy a harcoló felek előzetesen megegyeztek a hadifoglyok cseréjéről, kiváltásuk módjáról, a beteg és sebesült katonák védelméről. Ezen alkalmi szerződések azonban nem váltották ki az intézményes rendezést. Az egyének és a közösségek segítő akciói alkalmiak és elszigeteltek maradtak, nem váltak nemzetközi, még csak országos szintűvé sem. Dunant Solferino lakosaiból saját pénzen önkéntes mentőcsapatokat szervezett, és a sebesültek számára szükségállomásokat létesített. A terepmunkával párhuzamosan hozzálátott a befolyásos támogatók megszerzéséhez, arisztokratákkal levelezett, és hazatérése után könyvet írt tapasztalatairól, valamint az összefogás fontosságáról.
Viktor Emánuelnek. Az Észak-Itália birtoklásáért zajló szárd–francia–osztrák háború döntő ütközete az 1859. június 24-én lezajlott solferinói csata volt, amelyben több mint 200 ezer katona nézett farkasszemet egymással. A szárd–francia győzelemnek borzalmas ára volt: több mint 5 ezer katona maradt holtan a csatamezőn, a sebesültek száma pedig meghaladta a 25 ezret. A csatának akaratlan szemtanúja lett egy 31 éves genfi születésű fiatalember, Henry Dunant, aki üzleti ügyben szerette volna felkeresni a harctér közelében tartózkodó III. Napóleont. Dunant Solferinói emlék című könyvében a következőképp festette le a sebesültek látványát: "A tátongó sebek már kezdenek gyulladásba jönni, és irtózatos fájdalmat okoznak. (…) A sebeket még irritálja és bonyolultabbá teszi az, hogy csontszilánkok, ruhafoszlányok, föld, ólomdarabkák kerülnek beléjük…" A háború szörnyűségeinek tapasztalata vezetett a huminatárius szervezet létrehozásához Dunant az események hatására "ápolónak" állt, a helyszínen – számos önkéntes segítségét igénybe véve – megszervezte a segítséget, a betegek ellátását, ami azonban nem várt akadályba ütközött: "Most újra olyan szívszorító jeleneteknek lehetünk tanúi, mint előző este, csak a forrásuk más.
A Solferinói Csata 9
A történelem egyik jelentős csatájáról van szó, ezért jó ha tudod mikor volt a solferinoi csata. Az ütközetben az Osztrák Császárság és Francia Császárság néztek egymással farkasszemet. Mikor volt a solferinoi csata pontosan? Nézd meg! A pontos dátum: a solferinoi csata pontos időpontja 1859. június 24. Az ütközet egy pénteki napon kezdődött. Milyen hosszan tartott az ütközet és kinek a diadalával ért véget? A csata egy napig tartott és a franciák győzelmével végződött. Forrás: wikipedia
A hadra kelt seregek sebesültjei A humanitárius jog atyjának a világ Henri Dunant (1828–1910) svájci üzletembert tartja, aki az 1859-es solferinói csata sebesültjeinek szenvedéseit látva hozta létre a Vöröskereszt elődjét. A segélyszervezet titkáraként konferenciát kezdeményezett a háborúban megsebesült katonák ellátásáról. Ő fogalmazta meg A hadra kelt seregek sebesültjei és betegei sorsának javításáról szóló egyezmény szövegét, amelyet 1864. augusztus 22-én tizenhat állam írt alá, és utólag még tizenkettő csatlakozott hozzá. A szerződés többek közt rögzítette, hogy a sebesült katonákat orvosi ellátásban kell részesíteni, függetlenül attól, melyik nemzethez tartoznak. A második genfi konvenció 1906-ban kiegészítette az elsőt, és kiterjesztette hatályát a tengeri haderőkhöz tartozó sebesültek és betegek helyzetének javításával. Az egyezmény egyebek közt kimondta, hogy valamely hadseregnek a másik hadviselő fél hatalmába került sebesültjei vagy betegei [... ] hadifoglyok, és a nemzetközi jognak a foglyokra vonatkozó általános szabályait rájuk is alkalmazni kell.
A Solferinói Csata 6
A belső tér 1413 koponyát és 7000 katona csontjait tartalmazza rangra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Az apszis alatt – melynek mindkét oldalán csontvázak láthatók – mintegy 200 ember maradványai pihennek. Solferinótól 24 km-re keletre fekszik Custoza (Custozza), amelynek térsége a risorgimento és a porosz–osztrák–olasz háború idején is két súlyos összecsapás színhelye volt (1848-ban és 1866-ban). A két ütközetben elesett áldozatok földi maradványait itt is osszáriumba gyűjtötte az utókor. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Szent Péter templom
A kudarc nyomán Gyulay Ferenc június 16-án lemondott tisztségéről, a főparancsnokságot pedig a helyszínre érkező Ferenc József vette át, aki hamarosan újabb offenzíva megindítását rendelte el. A Habsburg uralkodó azt tervezte, hogy a Chiese mellett, átkelés közben lepi meg az ellenséget, III. Napóleon és II. Viktor Emánuel egyesült hadai azonban a vártnál korábban lépték át az említett folyót; eközben a másik táborban arra készültek, hogy a Mincio partján kényszerítik majd döntő összecsapásra az osztrákokat, tehát nem számoltak azzal, hogy Ferenc József megszakítja a visszavonulást. Így történhetett meg, hogy a két sereg 1859. június 24-én hajnalban a megnevezett folyók között félúton, Solferino falunál találkozott. Az a körülmény, hogy az összecsapásra egyik vezérkar sem készült fel, döntő szerepet játszott abban, hogy a csatában mindkét oldal súlyos veszteségeket szenvedett. A kora hajnaltól egészen délután fél 5-ig tartó ütközetet a felek három "frontszakaszon" vívták. A Solferinótól nyugatra található centrumban, ahol a leghevesebb harcok dúltak, Stadion gróf és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornok próbálta feltartóztatni az Achille Baraguey d'Hilliers és Patrice de Mac-Mahon által megindított francia offenzívát, délen Edmund zu Schwarzenberg nézett farkasszemet Adolphe Niel és Francois Certain Canrobert tábornokok erőivel, északon, a Garda-tó közelében pedig Benedek Lajos állt szemben II.
Eggyel Nő A Tét! - Folytatjuk A Gyömrői Nyomozásról Szóló Cikksorozatot - Gyömrői Hírhatár
2016-ban bejelentkezett az önkormányzatnál, hogy megvenné a telek egy részét. Azonban a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal sem kívánt ténylegesen fizetni a területért a vállalkozás. A telek árát azzal akarta rendezni, hogy nem számít fel díjat olyan állítólagos betondarálásokért, amelyeket állítólag az önkormányzetnak végzett. Tamáskodó testület Az alkalmi ajánlatot Gyenes Levente az akkori önkormányzati testület elé tárta, és bár több képviselő is aggályát fejezte ki az eladás miatt, az ellenvetéseket lesöpörte az asztalról. Sőt, a polgármester és a jegyző meggyőzte a testületet, hogy nincs szükség sem ingatlanbecslésre, sem pedig pályáztatásra a telek eladásához. Ellenértékként – tulajdonképpen barter vagyis csere ügyletként - hat évre visszamenőleg olyan betondarálást ismertek el, amelyről a cég még számlát sem tudott felmutatni. Eggyel nő a tét! - folytatjuk a gyömrői nyomozásról szóló cikksorozatot - Gyömrői Hírhatár. Az épületes vitát a testületi ülés 2016-os jegyzőkönyve (4-6. oldal) örökítette meg, érdemes beleolvasni! A később végzetesnek bizonyuló hiba Olyannyira igyekeztek az üzletet nyélbe ütni, hogy a legfontosabb szempontot elhallgatták: 2013-ban a képviselő testület csak úgy adta áldását a bérleti szerződésre, ha a Daráló – Aprító Kft.
Válaszukat közölni fogjuk.