The Man In The High Castle Sorozat, Slayer Budapest Aréna
Az ember a Fellegvárban Szerző Philip K. Dick Eredeti cím The Man in the High Castle Ország Egyesült Államok Nyelv angol Téma sci-fi, alternatív történelem Műfaj regény Díjak Hugo-díj a legjobb regénynek (Way Station, 1963, Stranger in a Strange Land) Tähtivaeltaja-díj (Philip K. Dick) Kiadás Kiadó Putnam Kiadás dátuma 1962. január 1. Magyar kiadó Agave Könyvek Magyar kiadás dátuma 2003, 2010 Fordító Gerevich T. András Média típusa könyv Oldalak száma 216 ISBN ISBN 9638636114 A Wikimédia Commons tartalmaz Az ember a Fellegvárban témájú médiaállományokat. Az ember a Fellegvárban ( angolul: The Man in the High Castle) Philip K. Dick tudományos-fantasztikus regénye, amely először 1962 -ben jelent meg. The Man in the High Castle: 2. évad – A zsarnokság szívében - Geekz. Magyarul 2003 -ban jelent meg Gerevich T. András fordításában. A könyv 1963 -ban elnyerte a Hugo-díjat regény kategóriában. Történet [ szerkesztés] Az ember a Fellegvárban világában a második világháborút Németország és a Japán Birodalom nyerte meg 1948 -ban a szövetségesek ellenében. Az USA három részre szakad: a nyugati part japán befolyási övezet, a keleti part náci német befolyási övezet, a kettő között pedig egy többé-kevésbé független sziklás-hegységi övezet található.
- The Man in the High Castle: 2. évad – A zsarnokság szívében - Geekz
- The Man in the High Castle, Mozart in the Jungle, Woody Allen-sorozat: íme az Amazon-premierdátumok!
- Magyar búcsú (Slayer az Arénában) - Fémkereső
The Man In The High Castle: 2. Évad – A Zsarnokság Szívében - Geekz
A regény cselekménye több párhuzamos szálon fut. Az egyetlen közös pont egy könyv, a Sáska, teljes címén a Nehezen vonszolja magát a sáska. Ez a könyv egy fiktív regény, amely a regény világában egy olyan képzeletbeli világról szól, ahol a szövetségesek nyerik meg a háborút Japán és Németország ellenében. Tartalma miatt ezt a művet a náci Németországban és a teljes náci befolyási övezetben betiltották, szerzője pedig – tartva a nácik bosszújától – a világtól elzárkózva kénytelen élni a Fellegvárban. Megjelenések [ szerkesztés] Angol nyelven [ szerkesztés] The Man in the High Castle, Putnam, 1962 [1] Magyarul [ szerkesztés] Az ember a Fellegvárban; ford. Gerevich T. András, Agave Könyvek, Bp., 2003 (216 oldal) Az ember a Fellegvárban; ford. András, Agave Könyvek, Bp., 2010 (216 oldal) Az ember a Fellegvárban; ford. The Man in the High Castle, Mozart in the Jungle, Woody Allen-sorozat: íme az Amazon-premierdátumok!. András, Agave Könyvek, Bp., 2015 (234 oldal) [2] Az ember a Fellegvárban; ford. András, Agave Könyvek, Bp., 2020 (278 oldal) Az ember a Fellegvárban; ford.
The Man In The High Castle, Mozart In The Jungle, Woody Allen-Sorozat: Íme Az Amazon-Premierdátumok!
Philip K. Dickből persze nem sok van a sorozatban, de ez már az év elején közzétett pilotból is egyértelmű volt. Dick, bármilyen témát vetett is fel, mindig sokkal inkább törődött az extrém körülményekbe kerülő, és ott helytállni gyalázatosan képtelen, nemhogy hősi tettre, de sokszor még bármiféle cselekvésre is alkalmatlan kisember nyomorúságával, mint a hagyományos cselekményvezetéssel és szálelvarrással, és azt már művei korábbi sikeres adaptációi (a Szárnyas fejvadász tól a Különvélemény ig) is bizonyították, hogy erre a filmesek általában az arányok eltolásával és a sztorik átírásával reagálnak. (A sorozat talán leginkább dickes karaktere a pozíciójában tehetetlenül gyötrődő Nobusuke. ) Viszont amíg ilyen jól csinálják: miért ne?
Ez a szerelmi háromszög annyira elcsépelt és logikátlan és folyamatosan önmagát ismétlő motívum volt, amin még az is csak rontott, hogy pont ez a három színész volt az, aki a leggyengébb alakítást hozta, miközben nekik kellett volna elcipelniük a hátukon az egész történetet. Ráadásul az is borzasztóan zavaró volt, hogy a sorozat egy évadon belül képes volt a saját sztorját megismételni és a felénél újra ugyanabban a szituációban találták magukat, amivel eleve indítottak és egyszer már végignéztük, miszerint egy újabb filmtekercshez jutnak, amit el kell vinniük a titokzatos Férfinek a Fellegvárban. Az ember a Fellegvárban mindenkinek ajánlott, aki egy hihetetlen utópiát szeretne látni, viszont az izgalmi faktor nem az amit várunk és ha őszinték akarunk lenni, akkor muszáj elmondani, hogy vannak sorozatok, amik ennél sokkal jobban képesek szórakoztatni. De a második évad már berendelve, hátha meg tudják ugrani az akadályt; potenciál van benne. Hozzászólások hozzászólás
Konkrétan majdnem lefújta a hajamat 🙂 Elismerésem mindkét együttesnek a remek koncertért, és leginkább azért, mert megalakulásuk óta eltelt 30 évben folyamatosan képesek hozni egy nagyon magas színvonalat. Képek: Nagy Attila, Index. Eredetileg a -ra írtam a szösszenetet.
Magyar Búcsú (Slayer Az Arénában) - Fémkereső
Araya még a bécsi formájánál is vékonyabb – de legalább annyira bőbeszédű. A thank you legalább 5 alkalommal hagyja el a száját összesen – amúgy szünet nélküli öldöklés. Evil Has No Boundaries, World Painted Blood, Postmortem, Hate Worldwide, War Ensemble, Gemini, Disciple, Mandatory Suicide, Chemical Warfare, Payback, Temptation, Born of Fire, Seasons in the Abyss, Hell Awaits, South of Heaven, Raining Blood, Black Magic, Dead Skin Mask, Angel of Death. Szép átvezetések a Mandatory–Chemical és a Raining Blood–Black Magic esetében, de semmi lacafaca. Magyar búcsú (Slayer az Arénában) - Fémkereső. A Gemini nek piszkosul örültem, a Temptation meglepett. (Kibővült a mech pólóminta-készlete is, ha már a rácsodálkozásoknál tartunk…) A hangzás arénás, nem panaszkodom, tüzek-fények rendben. Azt nem tudom, hogy "letisztult-e" a díszlet, de a háttérfestmény-fény kombinációk jóval szegényesebbek voltak, mint a fél évvel ezelőtti koncerten, ÉS! Hanneman-megemlékezés sem volt, se szóban, se molinón! Aztán Tom Araya kiállt a színpad rendezői jobb oldalára és pásztázni kezdte a közönséget… Integettem neki, visszaintett!...
Ami lehet, hogy kritikának hangzik, és az is lehet, hogy más együttesnél tényleg az is lenne, de a Slayerről szólva nem az. Mert ugyan kinek lett volna szüksége másra így a leges-legutolsó találkozáson, mint hogy pont ennyi történjen: eszelős sebességgel, eszelős hangerővel, eszelősen pontosan eljátsszák a best of-program mind a húsz számát? Ki akart volna mást, mint meggyőződni arról, hogy a napokban betöltött 58. életév ide vagy oda, Tom Araya hangja még mindig mindent tud, amit korábban: azt a zenetörténeti jelentőségű sikolyt az Angel of Death elején, a szinte befogadhatatlan gyorsaságú szóköpködést a Reign in Blood számaiban, a műfaj keretei között szinte már slágeres dallamokat a Dead Skin Maskban, az agresszív üvöltést a Paybackben? 23 Galéria: Slayer Final World Tour, Budapest, Papp László Aréna, 2019. Fotó: Nagy Attila Károly / Index Vagy megnézni, ahogyan Kerry King ezer-valahányadszorra is eljátssza tökéletes magabiztossággal és pontossággal a leghíresebb szólóit a maga külön kis színpadi fénykörében, ami olyan, mint az ő saját befelé forduló világa.