Bar Cool Budapest | Japán Fűz Praktiker
A zenekarnak köszönhetően rég elfeledett dallamok váltak újra a köztudat, és a fiatalok kultúrájának részévé. Számos régi dalt leporoltak, elfeledetteket élesztettek újra, közismerteket öltöztettek új köntösbe, az utóbbi időben pedig számos új dalt is írtak. Korok, kultúrák, stílusok és korosztályok találkoznak a produkcióban – talán ezért is szeretik fiatalok és idősebbek egyaránt az együttest, amely mára többgenerációs kedvenccé vált. A Budapest Bár cikázik a zenei stílusok között és kiszakít a mindennapokból. Örömzene nyitott füleknek! Linkek:
Cégünkről Magasan elrendelt gyártási sztenderd és garantált termék minőség kiemeltek minket a piacon, mint céget, aki saját 16 termékcsaláddal rendelkezik, melyek között néhány már védjegyünké vált: Amikor elkezdtük gyártani a Premium forró csokit 1999-ben, az elsők között voltunk, akik a sűrű, intenzív csokoládé ízű termékkel rendelkeztek. Az elsők között voltunk, akik... Read More
Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti. Az eredetileg egyetlen lemezre születő Budapest Bár tizenkét énekessel, teljesen egyedi felállásban működik – talán épp ezért lett mára a legkeresettebb koncertzenekar, fesztiválok és nagyszínpadok rendszeres fellépője. A Budapest Bár védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei az 1920-30-as évekbeli, budapesti kávéházak világáig nyúlik vissza. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra – ezzel megteremtve egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait.
Effektív a zenélésből Amerikában sem élnek meg a zenészek, csak a legfelső réteg, ez tehát nem hazai jelenség, és nem is csak a jazzistákra, a komolyzenészekre is vonatkozik. Ahogyan az is jellemző, hogy sok helyütt tanítanak a profi zenészek, és sokuknak ez a megélhetés fő forrása. Budapesten négy kiemelkedő jazzklub van: a BJC (Budapest Jazz Club), a BMC (Budapest Music Center) égisze alatt működő Opus Jazz Klub, a Ráday utcai IF Jazz Café, és a Fonó Budai Zeneház is működik jazzklubként is. Ezekben a klubokban szinte napi rendszerességgel van jazzkoncert, ami fontos, mert a jazzélet hétköznapját a klubok jelentik, a fesztiválok csak az ünnepeit. De klubélet nélkül nincs ünnep. Budapesten a szakíró szerint nagyon jó klubélet van, és létezik ilyen a vidéki nagyvárosokban is, persze most az általános állapotokról, nem a minden előadó-művészeti ágat érintő pandémiás időszakról beszélünk. Van jazzklub Szegeden, Debrecenben, Fehérváron, Pécsett, Szombathelyen. A jazz ugyanakkor valamilyen formában mindig a vendéglátáshoz kapcsolódik, ahogyan a budapesti Opus étteremben, az IF-ben vagy a BJC-ben is.
Mára nem mondhatjuk, hogy a jazz rétegműfaj, hiszen annyi ága van a dixilandtől kezdve a smooth jazzen át a free műfajokig, ahogy a közönsége is, amelyet megszólít, nagyon sokrétű. Más az, aki a salgótarjáni dixiland vagy a kecskeméti Bohém Ragtime Fesztiválon hallgat jazzt, és más az, aki az IF Caféban. Ami az oktatást és az utánpótlás illeti, a szakértő ezt is kiválónak látja. 1965 óta létezik Magyarországon állami keretek között zajló jazzképzés, ami Gonda Jánosnak köszönhető. Egyrészt ott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a magánintézményként működő Kodolányi János Egyetem Fehérváron, ezek felsőfokú végzettséget adnak, másrészt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium, amely középfokon oktat, illetve fontos képzőhely még a Snétberger Zenei Tehetség Központ is. Tehát négy helyen lehet jazz-zenész-képzésben részt venni, de ami nagyon fontos, és Gonda legnagyobb érdeme, hogy sok kis magyar faluban a helyi iskolákban is tanulhatnak alapfokon jazzt a diákok. A felsőfokú tanulmányok elvégeztével is számos kurzus és továbbfejlődési lehetőség létezik, itt van például a Lakatos Ablakos Dezső Jazz Előadóművészeti Ösztöndíj, amely 2005 óta működik azzal a céllal, hogy segítse a harminc év alatti művészeket a pályakezdésben (ezt évente három művész kaphatja meg bruttó 200 ezer forint értékben), és vannak tehetségkutatók, mint például a Showcase vagy a jazzvetélkedők.
Ha szeretnénk a japán fűzfát szaporítani, azt dugványozás segítségével tehetjük meg a legegyszerűbben, mivel a dugványok földbe ültetve szépen meggyökeresednek. A dugványozáshoz tavasszal vágjunk le kb. 20 cm hosszú vesszőket, és ezeket ültessük el nyirkos, tápanyagban gazdag, jó szerkezetű földdel töltött cserepekbe. Kertészkedés: japán fűz. Ha a cserepek alján is megjelennek a gyökerek, akkor már bátran átültethetjük a fiatal növényeket. Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens Forrás:
Kertészkedés: Japán Fűz
Bízza hozzáértőkre, bízza a Garden Depot kertészet szakembereire, illetve partnereire!