Hány Nap Van Húsvétig / 1940 Augusztus 30 Novembre
A lila aztán a negyedik vasárnapon változik rózsaszínné, amely a nagyböjt közeledő végét jelképezi. 6. Böjtölhet-e egy vegetáriánus? A kérdés fogósnak tűnhet, de van rá válasz. Természetesen böjtölhet, hiszen, bár nem eszik amúgy sem húst, saját magának találhat ki olyan megszorítást vagy szabályt étkezési szempontból, ami betartható. Ilyen lehet például a cukor elhagyása, de ha nem csak az ételekről van szó, akkor még az alkoholos italok mellőzése is. Hány nap van még húsvétig. 7. Mit ettek a régmúlt emberei nagyböjtkor? A paraszti konyha természetesen az egyszerű és olcsó ételeket preferálta a böjti időszakban. Ilyen volt például a cibereleves – a Dunántúlon keszőce – amely alapja a korpa volt. A nagy cserépedényben a korpát leforrázták és néhány napig erjedni engedték, majd ezzel az erjedt, savanyú, leszűrt lével készült a leves – melyet a korpáról lemertek. Érdekesség, hogy ezt a lét ecetpótlónak is használták, tehát savanyítottak is vele. A ciberelevesbe kerülhetett még tejfölös habarás, ecet, só, fokhagyma és pirított kenyér is.
Kiss Matild: Még Hány Nap Húsvétig?
A nagyböjt hamvazószerdától húsvétig tartó időszak, hagyományosan negyven böjti napig tart. A vasárnapok tehát nem tartoznak bele a böjtbe – így lesz húsvét vasárnapig pont negyven a böjti napok száma. Az, hogy ki tart böjtöt és mit ért alatta – korunk ebben is sokszínűvé vált. Van azonban néhány kérdés, amit jó, ha tisztázunk a nagyböjttel kapcsolatban. Összegyűjtöttük a legérdekesebbeket. 1. Miért hamvazószerda? A hamu (hamv) a kereszténységben a bűnbánat jele – ezért használjuk a "hamut szórunk a fejünkre" kifejezést is, ha beismerünk egy hibát vagy tévedést. A hagyomány szerint a virágvasárnap elégetett barkák hamujáról van szó, melyet a bűnbocsánatot kérőkre szórnak nagyböjt elején. Így a hívők magukra vették a hamut, mint a bűnbocsánat jelét – már a tizenegyedik századtól. 2. Kiss Matild: Még hány nap Húsvétig?. Miért tart negyven napig a nagyböjt? A keresztény kultúrkörben Jézus negyven napos böjtje miatt lett ez a böjti időszak is negyven napos. A negyven, mint szám, azonban nemcsak ebben a kontextusban jelenik meg – az Ószövetségben Mózes negyven napig böjtöl a törvények kihirdetése előtt, Jónás negyvennapos bűnbánatra hívja Ninivét.
Így ezeket a számításokat többnyire egyőnk sem tudja fejben elvégezni, de papíron is nagy a tévesztés, hibázás lehetősége. Erre kellene még kalkulátor, ugye?.. idő kalkulátor, amely megmondja, hogy két dátum + időpont között mennyi idő telt el, hány perc, hány óra, hány másodperc,... Megkereséseket, tippeket és ötleteket a bővítéshez szívesen fogadok a Kapcsolat űrlappal Geva
1940 Augusztus 30 Full
Hetvenegy esztendővel ezelőtt, 1940. augusztus 30-án a Bécsben összeülő döntőbíróság több mint negyvenezer négyzetkilométernyi területet ítélt Magyarországnak. Az úgynevezett második bécsi döntésnek köszönhetően hazánk elsőként csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez. A történelmi eseményre a Zrínyi Média által kiadott, és a Digitális Könyvtárban elérhető A hazáért mindhalálig – 1100 éve című kiadvány részleteit idézve emlékezünk. A háború európaivá szélesedett 1940 tavaszán. A Szovjetunió a francia fegyverletétel után, június 26-án jegyzékben követelt (vissza) Romániától területeket. Románia engedett. A magyar minisztertanács június 27-én kimondta, hogy kikényszeríti területi igényei teljesítését Romániától, s elrendelte a mozgósítást azoknál a seregtesteknél is, amelyeknél nem történt meg az korábban. 1940 augusztus 30 full. A Hitler nyomására megkezdett magyar–román tárgyalások augusztus 24-én eredménytelenül záródtak. A román vezetés 27-én német– olasz döntőbíráskodást kért. 28-án a magyar kormány ehhez hozzájárult.
A második bécsi döntés JEGYZŐKÖNYV A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSRŐL 1940. augusztus 30. 1940 augusztus 30. Azoknak a megbeszéléseknek során, amelyek Bécsben, 1940. évi augusztus hó 29. és 30. napján Németország, Olaszország Románia és Magyarország képviselői között a Magyarország részére átengedendő területnek Románia és Magyarország között függőben lévő kérdésében folytak, Románia és Magyarország képviselői meghatalmazásaik alapján a birodalmi kormányt és az olasz kormányt felkérték arra, hogy e kérdést döntőbírói határozattal rendezzék. Románia és Magyarország képviselői egyúttal kijelentették, hogy kormányaik ily döntőbírói határozatot minden további nélkül magukra kötelezőnek ismernek el.