A Magyar Helyesírás Szabályai 12. Kiadás
Költőjellel, mert legtöbbször kell, de itt pont nem, épp, mint a Mátránál. október 18., 14:21 (CEST) [ válasz] Én sem rajongok érte, de az egyértelműsítés miatt szükség van rá. október 18., 14:25 (CEST) [ válasz] Mielőtt átírogatod, nézz utána kicsit máshol is. Komolyan, legtöbbször úgy utalnak rá, hogy Bükk hegység. október 18., 14:26 (CEST) [ válasz] A helyesírási tanácsadóban is "Bükk (hegység)" szerepel - lásd Osiris: Helyesírás, 543. Vita:Bükk-vidék – Wikipédia. oldal. A "Bükk hegység" nyelvileg is helyes és használatban is van. De ez egy lexikon akar lenni, nem? Akkor kötlesek vagyunk, ha tetszik, ha nem a bükk szót úgy egyértelműsíteni, hogy a fa és a hegység külön szócikkbe kerüljön. A Nagytibi általi átmozgatás miatt viszont a Bükk szóra ezentúl csak a fa fog megjelenni és a hegységre csak innen lehet majd átmenni. Aki a Mátrát nem Mátra hegységnél, hanem Mátránál találja, majd "Mátra hegység"et fog keresni? re:Serinde: A magyar Wikipédia kezdeteitől fogva az egyértelműsítés zárójelbe tett szóval történik.
Vita:bükk-Vidék – Wikipédia
Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások
A Magyar Helyesírás Szabályai 12. Kiadás
Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. Buell hegyseg helyesirasa. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag stb. ; összetett szavak is: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó stb. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.
Ha azonban nem hegynév, hanem településnév, akkor a településnevek helyesírása szerint írjuk: Dobogókő, Gellérthegy. Erre a következő mondatpéldával lehet utalni: Megmásztuk a Dobogó-kőt, s utána Dobogókőn üdültünk. Pistike gyermekkorában fölkerékpározott a (kötőjeles) Gellért-hegyre, s annyira megtetszett neki, hogy később felnőttként az (egybeírt) Gellérthegyen (mint városrészben) vett lakást. Szigetnevek: Csepel-sziget, Duna-sziget, Szentendrei-sziget, Sólyom-sziget, -i képzős változatok: Csepel-szigeti, Duna-szigeti, szentendrei-szigeti, sólyom-szigeti. "( Balázs Géza) Megjegyzés: 1. A magyar helyesírásban kétféle kötőjellel találkozhatsz. Pl. Mecsek – Keszthelyi-hegység,, Gödöllő–Ceglédberceli-dombság, Gondolkodj: Vajon, miért kell nagy kötőjel? 2. Fertő tó nem kötőjeles! Eredeti neve Fertő volt, de ma már a tó köznevet is hozzákapcsoljuk. Bükk hegység helyesírása. (Várható, hogy a kötőjeles csoporthoz igazítják idővel, majd ha lesz 12. kiadású szabályzat. Most még a 11. kiadás a hatályos. ). Logikus tanulást kívánok.