Sszc Hunyadi János Technikum
1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választják. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett. 1448 februárjában hercegi címet kap, de ezzel sohasem élt. 1448-ban, győzelmi sorozata után, az árulás következtében elvesztett második rigómezei ütközetben kétszer is fogságba kerül, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátják szabadon. Serege ekkor már negyvenezer főt számlált. Adam Stefanović: A rigómezei csata. Készült 1870-ben. Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt a segítőtársa. 1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ban az Országgyűlésen lemond kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartja. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grófjává teszi, és címerét kibővíti az ún. besztercei oroszlánokkal.
- SSZC Hunyadi János Technikum
- Trükközés a Hunyadi film körül – Az Öreg
- A múlt – Névadónkról – Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola
Sszc Hunyadi János Technikum
2014. február. 1. | Kategória: Cikkek, Kiemelt | Hozzászólások kikapcsolva A hónap pénze: Előlap: négyrészű címerpajzs, baloldalt lent a hunyadiak címere a holló. Hátlap: Szent László szembe áll, kezében bárd és országalma, kétoldalt verdejegy.. Referencia: CNH II 154A, Huszár 615, Éh482a Hunyadi János aranyforint Hunyadi János pénzverése: Hunyadit 1446 júniusában Székesfehérvárott Magyarország kormányzójává választottak. A törvényes király, V. László nagykorúságáig és egyben trónralépésének időpontjáig, 1453 elejéig kormányozta az országot. Az országgyűlés rendkívüli hatalommal ruházta fel Hunyadit, pénzverési jogot is kapott. A pénzverést igyekezett egységessé tenni, azonban Giskra János főkapitány kezében volt a kassai és körmöci pénzverde is, hatalmáról pedig nem volt hajlandó lemondani. Giskra Kassán és Körmöcbányán is V. László nevére veretett pénzt. Az ország egyéb verdéiben Hunyadi nevére vertek pénzt, így 1453-ig párhuzamos pénzverés folyt. 1447-ben a budai országgyűlésen visszaállították a pénzverést korábbi helyzetébe, az aranyforint árfolyamát pedig 200 denárban határozták meg.
Trükközés A Hunyadi Film Körül – Az Öreg
A Zsilyvajdejvulkán név három település, az egykori Oláhzsij, Vajdej pásztorfalu, és a Vulkán-szoros mellett 1773-ban létrejött Vulkán határőrtelep nevének összetételével keletkezett. A brassói Hoffmann cég szerzett a területre koncessziót és 1859-ben kezdte el a kitermelést. 1910-ben már 2234 bányász fejtette ki a szenet. A három és fél méter magas emlékoszlopot a millennium évében, 1896. szeptember 5-én avatták fel Volkány községben. A gránitoszlop tetején egy aranyozott vasbuzogány állt, melyet Márkusz (Markup) Ferenc főmérnök tervei alapján a vajdahunyadi vasgyárban öntöttek. Az oszlop egyik oldalát az ország, másikat Hunyad vármegye címere díszítette. Előlapján a következő felirat volt olvasható: "Vulkánhágó ősidőktől Magyarország hadászati, közlekedési vonala, melyet Hunyadi János vitéze malomvizi Kendefy Miklós élete feláldozásával védelmezett 1455 körül a becsapó török ellen. E dicső fegyvertény és határvédelem örök emlékezetéül állíttatá ez oszlopot Hunyad megye közönsége a honfoglalás ezredik évében. "
A Múlt – Névadónkról – Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola
A címeres levél leírja, hogy Berekszói egy másik csatában is megsebesült, akkor nyílvesszőtől. Ezt ábrázolja maga a címer is, ahol a seb a nemes nyakán található. Az általa viselt pajzs nagyon elterjedt volt Mátyás korában. A koronából kinövő janicsár sebes arca azt jelenti, hogy Berekszói megsebesíthette – magyarázta a Kolozs megyében található, 1448-ból való címeres levélre vonatkozó tudnivalókat Rácz György. – Erre a címeres levélre azért lehet büszke Kolozsvár, mivel a korai török idők legfontosabb emlékét látjuk a Berekszóinak adott címerben. Érdekességképpen mondom, hogy fennmaradt Berekszói Péternek a pápai kúriába írt kérvénye, amelyben V. Miklós pápától kér bűnbocsánatot, mert a csatában saját kezével ölt meg férfiakat, gyermekeket, nőket. Ez nem volt egyedi cselekedet, hiszen a katonák a csata során sok embert legyilkoltak, egyedi viszont az, hogy fennmaradt a bűnbocsánati kérés. Berekszói tehát egyfelől büszke volt arra, hogy címert kapott, de úgy érezte, bűnbocsánatot kell kérnie a pápától az általa megölt ártatlanok miatt – tette hozzá Rácz György.