Számtani Sorozat Első N Tag Összege

Bevezető példa: Írjuk fel a következő expilicit módon megadott számsorozat első néhány elemét: a n =3⋅n+1. Az első öt tag: a 1 = 4; a 2 = 7; a 3 = 10; a 4 = 13; a 5 = 16 … Látható, hogy a minden tag az előzőhöz képest 3-mal több. Így a fenti sorozat rekurzív módon is megadható. Megadjuk az első elemét és a képzési szabályt: a 1 = 4; a n =a n-1 +3. Definíció: Számtani sorozatoknak nevezzük azokat a sorozatokat, amelyekben (a másodiktól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége állandó. Ezt az állandó különbséget a sorozat differenciájának nevezzük, és általában d -vel jelöljük. Formulával: a 1; a n =a n-1 +d (n>1). Számtani sorozat jellemzése: A számtani sorozat tulajdonságai (korlátossága, monotonitása) csak a differenciájától (d) függ. 1. Ha egy számtani sorozatnál d>0, akkor a sorozat szigorúan monoton növekvő és alulról korlátos. 2. Ha d<0, akkor a számtani sorozat szigorúan monoton csökkenő és felülről korlátos. 3. Ha pedig d=0, akkor a számtani sorozat nemnövekvő, nemcsökkenő, azaz állandó.

1. Számtani sorozat első n tag összege 5
2. Számtani sorozat első n tag összege hd
3. Számtani sorozat első n tag összege 3
4. Számtani sorozat első n tag összege 4

Számtani Sorozat Első N Tag Összege 5

Számtani sorozatok 2 (Első n elem összege, stb. ) - matematika, 8. osztály - YouTube

Számtani Sorozat Első N Tag Összege Hd

Mekkora lesz az árbevétel a hatodik évben? b) Egy cég árbevétele az első évben 100 ezer dollár volt és azóta minden évben 2%-kal nő. Mekkora lesz az árbevétel a hatodik évben? c) Egy sorozatról tudjuk, hogy $a_8 = 2$ és $a_7=162$. Mennyi $a_10$, ha számtani sorozatról, illetve ha mértani sorozatról van szó. Megnézem, hogyan kell megoldani

Számtani Sorozat Első N Tag Összege 3

0; 2; 4; 6; 8; 10;..., a páros természetes számok sorozata. Számsorozatban mindig szabály szerint követik egymást az elemek. Ennek a sorozatnak az a szabálya, hogy az aktuális elemhez 2-t adva kapjuk a következő elemét a sorozatnak. (Más szabályokkal is képezhetünk sorozatokat - például szorzással -, ezekről majd később. ) Az olyan sorozatokat, amelyben a szomszédos elemek különbsége állandó, számtani sorozatnak nevezzük. Ezt a különbséget differenciának nevezzü, s d-vel jelöljük. A példa sorozatban d=2. Vannak még más jelölések is: az első elem jele: a 1; a második elem jele a 2; s így tovább; akárhanyadik (n-edik) elem jele a n. A példában a 1 = 0; a 2 = 2; a 3 = 4; a 4 = 6; s így tovább. Az n-edik elem kiszámolására pedig képletet kell találni. Az 1. elemből úgy kapjuk a 2. elemet, hogy hozzáadunk 2-t. elemből úgy kapjuk a 3. elemet, hogy hozzáadunk 2*2-t. elemből úgy kajuk a 4. elemet, hogy hozzáadunk 3*2-t. És így tovább: az 1. elemből úgy kapjuk az akárhanyadikat, hogy hozzáadunk eggyel kevesebb differenciát: a n = 0 + (n-1)*2 Rendezés után: a n = 2n - 2 Ennek a képletnek a segítségével, például, az 500. elem kiszámítása: a 500 = 2*500 - 2 = 998.

Számtani Sorozat Első N Tag Összege 4

Az egyes tekerésekkor kapott kerületek olyan számtani sorozatot alkotnak, amelynek első tagja: a 1 =50π, a 2 =52π, és így tovább. A differencia: d=2π. A kérdés úgy is fogalmazható, hogy hány tekeréssel lehet a 20 m = 20 000 mm hosszúságú szövetet feltekerni. Ez az érték az egyes tekerésekkor fellépő kerületi értékek összege lesz, Tehát S n = 20 000. Felhasználva a megismert összefüggéseket: \( S_{n}=\frac{(a_{1}+a_{n})·n}{2} \) ​, és a n =a 1 +(n-1)d. Ebből a két összefüggésből: A példában most az S n adott (S n = 20 000), és az n az ismeretlen. S n = 20 000; a 1 =50π; d=2π értékeket behelyettesítve: 20 000=n(2⋅50π+(n-1)⋅2π)/2. Kettővel átszorozva: 40 000=n⋅(2⋅50π+(n-1)⋅2π). A belső zárójelet felbontva, összevonva: 40 000=n⋅(98π+2π⋅n). A külső zárójelet felbontva: 40 000=98π⋅n+2π⋅n 2. 2π-vel átosztva: 20 000/π=n 2 +98π⋅n. Az így kapott n -re másodfokú egyenletet et 0-ra redukálva és a megoldóképlettel megoldva, (a=1; b=49; c=20 000/π), annak pozitív gyöke megközelítőleg n≈59. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 59-szer lehet a 20 m-es anyagot az 5 cm átmérőjű rúdra feltekerni.

A mértani sorozat önhasonlóságát kihasználva vizsgáljuk a sorozat q -szorosát. Ha kivonjunk az eredeti összegből a q -szorosát, azt kapjuk, hogy Az algebrai átalakítások elvégzése után ugyanazt a képletet kapjuk, mint a másik két módszerrel. Így 1q + 2q 2 + 3q 3 + ⋯ + nq n [ szerkesztés] Ennél a sorozatnál is kihasználhatjuk az önhasonlóságot, vagy akár alkalmazhatjuk a táblázatos felírást, azonban ha jobban megnézzük, a fenti sorozat nem más, mint az előző q -szorosa, tehát az összegképlet még könnyebben meghatározható. Végtelen mértani sor [ szerkesztés] Az animáción jól látható, hogy ahogy növeljük a mértani sorozat összegében a tagok számát, úgy az összeg (piros) egyre jobban közelít a kifejezés értékéhez (kék), ha. Az 1 + 1/2 + 1/4 + 1/8 + ⋯ végtelen mértani sort szemléltető ábra. A sorozat határértéke 2. Egy végtelen mértani sor egy olyan végtelen összeg, amelyben a szomszédos tagok hányadosa állandó (azaz tagjai egy mértani sorozat elemei). A mértani (és rokon) sorozatokra vonatkozó összegképlet határértékének vizsgálatával megállapítható, hogy egy végtelen mértani sor csak akkor konvergál véges értékhez, ha a hányados abszolút értéke kisebb, mint 1.

Egy történettel kezdjük ezt a részt. Gaussról a matematika egyik legnagyobb alakjáról mesélik a következő legendát. A falusi iskolában, ahova Gauss járt, a tanító egyszer – hogy kis nyugtot nyerjen a diákjaitól – azt a feladatot adta fel a diákoknak, hogy adják össze 1-től 100-ig a számokat. 1 + 2 + 3 + … + 100 A kis Gauss egy percen belül jelentkezett, hogy a végeredmény 5050. A tantó nagyon elcsodálkozott, mert valóban ez a helyes végeredmény, de ennyire gyors még Gauss se lehet. Megkérdezte hogyan jutott az eredményre, mire Gauss a következőt mondta el. Észrevette, hogy ha az első és az utolsó számot adja össze, az 1 + 100 = 101. Ha a másodikat, és az utolsó előttit, akkor az 2 + 99 = 101, vagyis ugyanannyi. Ha a harmadikat, meg hátulról a harmadikat, akkor az 3 + 98 = 101. … Világos, hogy ha így halad "előről egyenként" illetve "hátulról egyenként", akkor minden ilyen páros összeg 101 lesz. Már csak azt kell kitalálni, hány ilyen 101-el egyenlő összeg-pár van 1 és 100 között. Könnyű látni, hogy pont 50, fele annyi, ahány számot adunk össze (100).