Nyugatijelen.Com - „TöBb Is Veszett MoháCsnáL…”
Than Mór: A mohácsi csata Mohács örök viták tárgya, mérföldkő a magyar történelem menetében. A csata miatt bukott el a független magyar állam, vagy a vereség már csak a hanyatlás tünete volt? Az összefogás akkor sem ment zökkenőmentesen, a magyar elit csődöt mondott, pedig talán meg is lehetett volna egyezni a törökökkel – a mohácsi csatára emlékezünk. 1526. augusztus 29-én kora délután az Oszmán Birodalom szultáni hadserege legyőzte a II. Pro Hungaria Sacra - Szent Magyarországért: Több veszett Mohácsnál…. Lajos király (1516-1526) vezette magyar hadsereget. Maga a csata menete és eseményei sem ismertek teljes mértékéig, ugyanakkor a szak- és közvélekedés gyakran komoly indulatokkal reagál a "Mohács" hívószóra. Ennek oka az, hogy bár a csata végeredménye sajnos kevéssé vitatható, tekintve, hogy II. Lajos és számos magyar főúr és püspök lelte halálát, de a vereség után a Magyar Királyság életútja drámai fordulatot vett: az ország középső felének törökök általi megszállása, annak következményei, illetve a hosszú távon sokszor vitatott Habsburg-magyar politikai összefonódás létrejötte.
- Pro Hungaria Sacra - Szent Magyarországért: Több veszett Mohácsnál…
- Több Is Veszett Mohácsnál by Jam Balaya from Hungary | Popnable
- „Több is veszett Mohácsnál” – megint a futball akadémiáról - Körkép.sk
Pro Hungaria Sacra - Szent Magyarországért: Több Veszett Mohácsnál…
Végül persze bebotorkálunk a presszóba, ahol kiderül, hogy szó nincs szinidőtúllépésről, egyszerűen csak lassúak voltunk. Voltam. És nem is értem, miért. De hogy többet nem megyek ilyen síkságra túrázni, az szinte biztos. Na jó, az alföldi Kék Túrát mégiscsak meg kéne csinálni valamikor 🙄 Viszont ha már itt vagyunk, nem kéne megnézni a busókat? A vidáman pilinckáló kólózene is hívogat vissza a főutcára, bár táncolni most képtelen lennék. Összeszedem magam, s a városközpont felé vesszük utunk. Hazafelé tartó maskarákkal és fáradt karneválozók tömegeivel találkozunk, s a nagy téren, ahol a kitartó nép még vígan falatozza a lángost, kolbászt, sörvirslit, egy vászontetős színpadon hangszóróból cincog a zene. Több is veszett mohácsnál ki mondta. Kiábrándító 😕 Vissza is térünk az autóhoz, s irány Pécs. Holnap kéktúra.
Több Is Veszett Mohácsnál By Jam Balaya From Hungary | Popnable
1/2 anonim válasza: Nem vesztett, hanem veszett! Akkor használják, ha ettől nagyobb baj is történt már, nem olyan nagy a probléma. 2013. máj. 25. 12:11 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: Nem VESZTETT, hanem veszett! [link] 2013. 12:11 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. „Több is veszett Mohácsnál” – megint a futball akadémiáról - Körkép.sk. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
„Több Is Veszett Mohácsnál” – Megint A Futball Akadémiáról - Körkép.Sk
A mohácsi csatatér kutatását 1923-ban kezdték, amikor a Csele-patak torkolata környékén többen Lajos király holttestét keresték. Leletmentő szándékkal a Magyar Nemzeti Múzeum folytatott ásatásokat, amikor Csele község Árpád-kori és XVI. századi csontmaradványaira és temetőire akadtak. Az 1926. évi mohácsi megemlékezésekre fogadalmi templom épült, annak kriptájába szándékoztak eltemetni a magyar hősök maradványait – de a kripta üres maradt. Az első tudományos értékű ásatást a csatatér feltárásának céljával 1959-ben dr. Papp László régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum akkori igazgatója vezette. Az ásatás szeptember 19-től október 15-ig tartott. Az elpusztult Földvár falu temetőjében mintegy száz sírt tártak föl. A csontokat Malán Mihály antropológusprofesszor vizsgálta meg. Több Is Veszett Mohácsnál by Jam Balaya from Hungary | Popnable. Papp László 1960 szeptemberében folytatta a csatatér szondázását. Már az első nap előkerült egy tömegsír, a második napon egy másik, tompaszögű sírgödörrel. A tömegsírokban összehányt csontok, levágott fejek, fej nélküli törzsek feküdtek.
B. Szabó János az ezredforduló után kifejezetten hadtörténeti szempontból, európai kontextusba helyezve elemezte a mohácsi csatát és körülményeit. Így számos elmarasztaló vélemény alól "mentette fel" a magyar haderõt: például az 1521-es és 1526-os veszély idején a magyar kormányzat lassan mozgósította a csapatokat. Ezért késõbb rengeteg kritika érte a történészek részérõl. B. Szabó szerint mégis érdemes figyelembe venni, hogy régebben sem volt gyorsabb a mozgósítás, illetve nyugaton is hasonlóan lassú volt, ami a kor lehetõségeibõl és hagyományaiból fakad. A Mohács-vita során többen hangsúlyozták, hogy a magyar haderõ kicsi volt, illetve hiányzott a Fekete Sereg a mohácsi síkról. Szabó úgy vélte, Mátyás zsoldosserege már saját korában is fenntarthatatlan volt anyagilag, illetve nyugaton sem voltak nagy létszámú hadak állandóan fegyverben. A mohácsi csatában részt vevõ sereg tapasztalatlansága ellenére is nagy létszámúnak számított a korabeli európai viszonyok között. Mérföldkõ A mohácsi csatavesztés mind a történészi, mind a közgondolkodás szerint mérföldkõ a magyar történelemben.