Az Olimpiai Játékok Története | Bámészkodó: Szakácskönyv/Ünnepi Gyümölcskenyér/Almás Püspökkenyér – Wikikönyvek

Az újkori olimpia megálmodója Az újkori olimpia megálmodója Pierre de Coubertin Coubertin báró volt. 1863-ban született gazdag arisztokrata családban, a párizsi Sorbonne egyetemen történelmet és pedagógiát tanult. Nevelési elvei hasonlítottak a görög örökséghez, szerette volna, ha a francia ifjúság az "izmos testben lángoló szellem" elven nevelkedik, s megfogalmazódott benne az olimpiai játékok szervezésének gondolata is. 1892-ben létrehozta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelyet kezdetben a saját költségén működtetett. A világ minden tájával levelezett, fogadta az olimpiával kapcsolatba került politikusokat, diplomatákat, mecénásokat és a sport különféle szakembereit. A bizottság Athént jelölte ki az első olimpia színhelyéül. Az első olimpia majdnem elmaradt a görög gazdaság válsága miatt, végül azonban egy dúsgazdag üzletember, Georgiosz Averoff pénzéből sikerült megrendezni a versenyeket. 1896. április 6-án nyitották meg az első újkori olimpiai játékokat. Kilenc sportág 43 versenyszámában (torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás, atlétika, úszás, vívás, kerékpározás) versengett 14 ország 241 résztvevője.

1. Az első újkori olimpia helyszíne
2. Az első újkori olimpiadas
3. Az első újkori olimpia
4. Mikor volt az első újkori olimpia *
5. Szakácskönyv/Ünnepi gyümölcskenyér/Almás püspökkenyér 2. – Wikikönyvek

Az Első Újkori Olimpia Helyszíne

A második újkori olimpián 1900-ban Párizsban például az olimpiával egyidejűleg zajlott a világkiállítás is. Itt a sport a világkiállítás mögött, csak a második helyet foglalhatta el. Az újkori olimpiák történetében beszélnünk kell mindenképpen az I. és II. világháború miatt elmaradt játékokról vagy csonka olimpiákról. Mindösszesen 3 olimpia maradt el eddig az újkori olimpiák történetében, ezek az 1916, 1940, 1944-es olimpiák. Az olimpiai játékokról bővebben ITT olvashatnak!

Az Első Újkori Olimpiadas

A kor jelentős atlétái hiányának ellenére a játékok sikeresek voltak a görög közönség előtt. Az első bajnokságot (még ezüstéremmel jutalmazták) a 27 éves amerikai James B. Connolly nyerte meg hármasugrásban, aki később Pulitzer-díjas íróként lett népszerű. A görögök számára a legnagyobb sportsiker honfitársuk, Szpirídon Luísz győzelme volt a maratonfutásban. A játékok legsikeresebb versenyzője a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schuhmann volt, birkózásban és tornában bajnokságot nyert, súlyemelésben pedig negyedik lett. [1] A játékok után Coubertint és a NOB-ot prominens személyek, többek között I. György görög király kérték fel, hogy az összes további olimpiát Athénban tartsák. Ennek ellenére, mivel az 1900-as olimpiát már Párizsnak ítélték oda, az 1906-os "időközi olimpiai játékok"-at leszámítva egészen 2004 -ig a játékok nem tértek vissza Görögországba. Részt vevő nemzetek [ szerkesztés] Az 1896-os nyári olimpián részt vevő nemzetek A részt vevő nemzetek csapatlétszáma Az első újkori olimpián 14 nemzet vett részt.

Az Első Újkori Olimpia

Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt, s az ezt követő tizenhárom olimpián ez maradt az egyetlen versenyszám, amelynek hossza 192, 27 m volt. (A monda szerint Heraklész mérte ki lábfejének hatszázszor egymás elé helyezésével. Ez lett a mai 200, illetve 400 méteres síkfutás alapja is. ) Az olimpia abban a történelmi korban mindvégig a férfiak versenye maradt, nők még a nézők között sem lehettek jelen. (Más időpontban a nők számára is rendeztek versenyeket. Ők a termékenység istennője, Héra tiszteletére futásban mérték össze tudásukat. ) Később bevezettek más futószámokat is, a diszkosz- és gerelyvetést, a távolugrást, a birkózást, majd az ökölvívást, a kocsiversenyt és a pankrációt, s a program 5-6 napig tartott. A római hódítás után az olimpiák jelentősége csökkent. 393-ban Nagy Theodosius császár a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt betiltott, így a 11 évszázados múlttal rendelkező olümpiai játékokat is.

Mikor Volt Az Első Újkori Olimpia *

A társaság fogalmazta meg az Olimpiai Chartát, amelynek alapelvei ma is érvényesek. A mozgalom jelszava a latin "Citius, altius, fortius" – Gyorsabban, magasabbra, erősebben – lett. A NOB 1896-ra, Athénba tűzte ki az első újkori olimpiát, bár a legenda szerint a francia báró inkább 1900-at és Párizst szerette volna, mondván, hogy a századfordulón rendezendő világkiállítás részeként jóval szélesebb nyilvánosságot kapna az esemény. Az athéni játékok megrendezése a pénzhiány miatt sokáig bizonytalan volt, végül egy Egyiptomban élő gazdag görög kereskedő adománya segített. Ebből építették át a 70 ezer nézőt befogadó athéni stadiont, s a görögök nemzeti ünnepén, 1896. április 6-án I. György király megnyitotta az április 15-ig tartó játékokat. Ahogy mondani szokás, minden kezdet nehéz: az első olimpiára későn postázták a meghívókat, a szűk kanyarok miatt a 200 méteres futást nem tudták megrendezni, az 500 méteres úszás fagyos tengervízben kijelölt távját pedig a versenybírók egyszerűen megsaccolták.

Kellnert György király egy aranyórával engesztelt ki. A legelső versenyszám a 100 méteres síkfutás előfutama volt, melyen Szokolyi Alajos indult a magyar csapatból, méghozzá 1-es rajtszámmal. Bár harmadik helyezést ért el, akkoriban még nem jutalmazták a harmadik helyezettet, így csak elméletben tartjuk őt az első magyar olimpiai érmes versenyzőnek. Egy másik számban, a 110 méteres gátfutásban is csalódás érte. Bár élete legjobb idejét futotta, egy másik versenyző átrúgta az ő pályájára a gátat, amiben Szokolyi megbotlott, így csak másodikként érhetett célba. Az első aranyérmet 1896. április 11-én szerezte meg az akkor 18 éves Hajós Alfréd. Ráadásul egyből kétszeres bajnok is lett: a 100, majd az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte. A versenyt a Zea-öbölben rendezték meg, ahol a versenyzőknek a mindösszesen 11 fokos tengervízzel kellett megbirkóznia. A sportolókat egy gőzös vitte ki a rajtvonalhoz. A hideg miatt faggyúval kenték be őket, de ez sem bizonyult elégnek. "A legnagyobb küzdelmet nem az ellenfeleimmel, hanem a tengeren feltornyosuló négyméteres hullámokkal és a rettentően hideg, 10-12 Celsius-fokos vízzel kellett megvívnom" – nyilatkozta később Hajós Alfréd, aki végig tartotta első helyét így szerezve egyértelmű győzelmet és az első olimpiai érmet Magyarországnak.

Elkészítés: A reszelt almát habosra keverem a cukorral, illetve addig keverem, amíg a cukor feloldódott. Ekkor hozzárakom a tojást, a lisztet és az összes többi hozzávalót. Addig keverem, amíg az egész habos, egynemű masszává nem válik. A mazsolát, a diót meg a cukrozott gyümölcsöket kevés lisztbe mártom, majd belekeverem a tésztamasszába. Egy nagy őzgerincformát (vagy hosszú, keskeny tepsit) a vajjal kikenek, kevés liszttel meghintem és beleöntöm a masszát. (A tészta nem érhet a forma háromnegyed részénél tovább, mert sülés közben megnő. Szakácskönyv/Ünnepi gyümölcskenyér/Almás püspökkenyér 2. – Wikikönyvek. ) Tetejét szép egyenletesre simítom. Egy tepsi nagyságú alufólialapot kevés olvasztott vajjal megkenek és ráborítom a forma tetejére. Előmelegített, forró sütőbe tolom a süteményt, és erős lángon sütöm 10 percig, majd takarékra mérsékelve legalább egy órán keresztül sütöm. :Tűpróbával ellenőrzöm, hogy átsült-e a közepe. Még melegen kiborítom a formából és hagyom teljesen kihűlni. Ezután becsomagolom egy folpackba, vagy alufóliába és hűvös helyen tárolom.

Szakácskönyv/Ünnepi Gyümölcskenyér/Almás Püspökkenyér 2. – Wikikönyvek

Az almákat meghámozzuk és durvára reszeljük ( a nokedli szaggatón). Ezt is a masszához adjuk. :Amennyiben sűrű az egész, kis tejjel hígíthatjuk. Almás habos reszelt sütemény recept képpel mindmegette . hu. Végül óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérjék felvert habját. Egy 28 cm-es tortakarikát vagy közepes méretű tepsit kivajazunk és lisztezünk (használhatunk darált mogyorót is) és beleöntjük a tésztát. Előmelegített sütőben 50-60 percet sütjük közepes hőfokon. A kihűlt tésztát félbevághatjuk és megkenhetjük almalekvárral.

Nagyon sokáig eláll.