Vác Ártéri Tanösvény

June 2, 2024
Ott mint lápos almát ismerték – így emlékszik rá Tömörkény is a Parti füzesekben; innét tudni azt is, hogy az egymás mellett érkező, összekötött tutajokat hívják Szegeden 'lápnak', melynek akolszerű deszkakészségében egybeöntve hozzák a gyümölcsöt, a csudás "lápi almát" (kenézi pirosat). De az erdélyi almák is lápon érkeznek a Maroson. A szegedi iratokban a XVIII. században fel is bukkan a neve – Vedres István írja 1824-ben, hogy "a múlt őszön 274 Kass Alma jött a Tisza hátrul Szeged Várossába". De az ártéri gyümölcsök közül a lazna pálmáját mégsem a régi alma, hanem a szilva viszi el – ez a vízfoltosságnak remekül ellenálló gyümölcs; valóságos szilvaerdő-láncolatokat alkotva az ártéri medrekben. Csak utána következnek a diósok, majd a körte, a birs és az alma. A mesébe illő váci Ártéri Tanösvény - YouTube. A szilvák leghíresebb fajtája a nemtudom (penyigei) szilva – róla máskor. A sokat kibíró, ellenálló ártéri gyümölcsök ősfáinak metaforáját a térség nagy ismerője, Luby Margit írja a legszínesebben 1939-ben. És az ő katalógusának záróképe rímel leginkább Kuthy Lajos absztrakcióira is: "Amilyen a földrajzi táj képe, jellegzetes fája, olyan a népe is.

Ártéri Erdő Tanösvény - Vác

2021. április 26., hétfő 21:48 | Frissítve: 2021. április 27., kedd 06:10 | HírTV Közösségi összefogással mentene meg egy tanösvényt a KDNP váci szervezete. A párt egy magánszemély kezdeményezése mögé állt be, mert úgy látja, az egykor híres Ártéri Tanösvény azért ment tönkre, mert az ellenzéki vezetésű váci önkormányzat nem adott pénzt a karbantartásra a bemutatóhelyet működtető alapítványnak. Szalaggal zárta le a váci önkormányzat a Göncöl Alapítvány tulajdonában álló Ártéri Tanösvény bejáratát. A bemutatóhely karbantartására az előző városvezetés redszeresen adott támogatást az alapítványnak, és korábban a pallósor még babakocsival is járható volt. Vadregény | National Geographic. Most azonban más a helyzet. Vác ellenzéki polgármestere, Matkovich Ilona közösségi oldalán kuszának nevezte az ártéri tanösvény ügyét, bár azt elismerte, hogy nem voltak eredményesek a fenntartó alapítvány és az önkormányzat eddigi tárgyalásai. A helyi KDNP politikai szervezetként állt a civil kezdeményezés mögé. A váci ártéri tanösvény felújítására egymillió forint anyagköltséget gyűjtenének össze a kezdeményezők, mert a munka nagy részét vállalkozók felajánlásából végeznék el még idén nyáron.

Vadregény | National Geographic

Útközben informá­ciós táblákat és madármegfigyelő helyeket találnak. A helyszín csak hajóval közelíthető meg a poroszlói Delfin kikötőből. Babakocsival is nyugodtan nekivághatnak az érdeklődök, de hordozóval kényelmesebb. Belépő: felnőtt (18 év felett): 1000 Ft, kedvezményes (3–18 éves kor, kerekesszékes): 800 Ft, 3 év alattiaknak ingyenes (ebben benne van a hajóút ára is) Nyitvatartás: áprilistól októberig, csak hajóval közelíthető meg Tisza-tavi Tanösvény /Fotó:Oláh Tibor Budakeszi Vadaspark A vadaspark célja az volt a 2016 nyarán átadott tanösvénnyel, hogy eredeti élőhelyükön mutassa be a Magyarországon őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatokat. Az állatok kifutói mellett található állomások más és más megoldandó feladatot és kalandokat kínálnak. Pele Pali vezetésével hallgathatóak az állathangok, és át lehet satírozni az állatok képeit (érdemes egy zsírkrétát és egy kis füzetet is vinni). Belépő: felnőtt 1350 Ft, gyerek 700 Ft Nyitvatartás: hétköznap 9. Ártéri Erdő Tanösvény - Vác. 00–15. 30 (A vadaspark területét 16.

A Mesébe Illő Váci Ártéri Tanösvény - Youtube

Denkpáli megcsapoló A Duna folyam jobb parti melllékágrendszereit az ökológiai igényeknek is megfelelően látja el a Szigetközi hullámtéri vízpótlórendszer, melynek részeként üzemel Ásványráró község külterületén a képen látható, az Ásványi ágvéglezárásban lévő középvizi bukó. Ezt a képet 2022. 04. 07-én készítettem.

A lazna ősi almái, melyeknek fölöslegét lakói "bábukon", tutajon szállítják el, a sárga édes, a zöld kormos, a sáfrányalma és főként a kenézi piros – utóbbit minden ártéri gyümölcsök élére sorolják; a darualmák csoportjába. Amilyen maga a darualma, a nemes sóvári vagy a beregi sóvári is. De a kenézi pirost nevezték a középkorban piros vagy veres almának a Tisza felső és középső vidékén, Békés vármegyétől egészen föl Szatmárig, Beregig. Napos oldalán vérpirossal mosott színű gyümölcs, sötétebb csíkokkal szabdalt. Bő levű, fehér húsa zöld erezettel; cukros és enyhén fűszeres. A mély, "áradmányos", vagyis kellően nyirkos talajt kedveli. A Tisza által iszapolt vidéken szokatlanul nagyra nő, ráadásul gyümölcsei is jól állják helyüket a fán, ütődéseik sem rothadnak. Kiválóan szállítható – valaha egészen Szegedig hajózták. Bálint Sándor meg is jegyzi, hogy a homoki almák, elsősorban a Tombácz- és Dallos-almák helyi megjelenéséig, a XIX. század végéig, a Felső-Tisza mentéről Szegedig szállítják.

Ez a lazna valójában ártéri területet jelent (itt tiszai árteret) – nyúlnak, rókának megbúvó őshona, "jól lakó palotája; szegénylegényeknek vagy a kötéllel fogástól megugrott katonának termett legénynek. A marhaőrző gyerek azonban irtózott tőle, mert harmadnapig is elkeresgélhette a betévedt jószágot, mert hát a lazna sűrű volt, és elfoglalt több száz holdnyi területet. " Lazna. Ártér. És így tovább – egy ma már nehezen képzelhető magyar világ, amelynek pontos leírásáért, eleven képi erejéért és panorámájának mozgékonyságáért a nagy kortárs író, Szentkuthy Miklós egész életművét adta volna cserébe. Kuthy Lajosról (1813–1864) van itt szó és az ő híres vagy inkább hírhedt Hazai rejtelmek című könyvéről. Egy régi, olykor igen mély képzelőerejű költőről, akit Szentkuthy "orvostudományi fokon aggályos természetmegfigyelőnek" tartott. Sőt minden esztétikai balfogása ellenére is Proust és Móricz Zsigmond lélektani "egybeszövődésének". S aki érzékeny tájékozottságú leírásokat, pszichoanalitikus természettudományi diagnózisokat készített a magyar tájról – elsősorban a pusztáról, a Hortobágyról, de az ártéri vidékről is.

Monath Co Nyitvatartás