Az I Világháború
Qulto | Magyar ezredek az I. világháborúban Magyar ezredek az I. világháborúban – Qulto --> magyarezredek_osszetett_kereses A oldal az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portálja. A weboldal az I. világháborús magyarországi alakulatokról megjelent háborús összefoglalásokat, fegyvernem történeteket, vitézi tettek gyűjteményeit dolgozza fel. Adatbázisának alapja a Hadtörténeti Könyvtár valamint a Hadtörténeti Múzeum Könyv- és múzeumi gyűjteményének kollekciója.
Az I. Világháború Története
Olyan különleges és érdekes dokumentumokat is elérhetünk ebben a menüpontban, mint pl. a magyar Nők Korona Alapjának javára tett adományról való elismerést vagy az új nyári időmérés történelmi emléklapját. A következő menüpontban egy igen részletes jegyzéket érhetünk el azokról a filmekről, melyek valamilyen aspektusból az első világháborúval foglalkoznak. A rövid leírásban a film eredeti címét, rendezőjét, készítésének évét, a készítő országot, valamint a pár mondatos cselekményt is megtekinthetjük. A részletesebb tájékozódáshoz egy külső linket is elérhetővé tettek. Az oldal készítői a szépirodalom szerelmeseire is gondoltak, hiszen a filmekhez hasonlóan, a háborúval kapcsolatos regényeket is összegyűjtötték. A honlap látogatói tájékozódásának elősegítésére a kötetek szerzője és címe mellett a kiadót, a kiadás helyét és idejét, tehát részletes bibliográfiai adatokat is feltüntették. Az oldal egyik legjobb menüpontja is ezek között az ikonok között található. A fogalomtárban betűrendben találjuk meg azokat az információkat, melyekre szükségünk van.
Az I.Világháború Ürügye
Okostankönyv
Az I. Világháború Kitörése
Ilyen volt például a megerősített városok, várak körül ásott vizesárok is. A lőfegyverek feltalálásával és elterjedésével vált bevett gyakorlattá a lövészárkok kialakítása, amelynek első példája az új-zélandi maorik által épített Pā árkok. Az amerikai polgárháború utolsó éveiben és a krími háború során is megjelentek a lövészárkok, de a lövészárokra épülő harcmodor legfejlettebb formáját az első világháború során, a nyugati fronton érte el. A lövészárok-hadviselés során mélységben tagolt, kiterjedt lövészárok-rendszereket hoztak létre az antant és a központi hatalmak haderői, ahol az egyes védelmi vonalakat közlekedőárkok kötötték össze. Fegyverletétel: 1918 őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország. 1918. november 11-én Németországgal a compiégne-i erdőben egy vasúti kocsiban írták alá a fegyverletételt. Ez a compiègne-i vagon adott helyet később a második világháború idején, 1940-ben a francia kapituláció aláírásának is.
Az ágyúkat pedig már a tesztelések folyamán kalibrálták: bemérték a lövedék kezdősebességét és erejét, majd pontosan kiszámolták, hová fog becsapódni. Ezeknek köszönhetően a lövedékek 90%-a célba talált. A főleg védelmi funkciót szolgáló lövészárkokkal szemben pedig új vegyi fegyvert, mérgező vagy izgató hatású harci gázokat fejlesztették ki. A haditechnika az első világháborúban számos új, vagy alig ismert fegyver szolgálatba állítását hozta magával, amelyhez nagyon nehéz volt alkalmazkodni. 1919 végén a Huszár-kormány Apponyi Albert grófot kinevezte a magyar küldöttség vezetőjévé a trianoni béketárgyalásokon. Három nyelven elmondott, szónoki teljesítményként kiemelkedő 1920. január 16-i beszéde történeti-jogi érvekkel s a bolsevizmus elleni harcra hivatkozva próbálta Magyarország integritását megvédeni. Mivel azonban a területi kérdést jóval előbb eldöntötték, még azt sem érte el, hogy az új határok mentén élő 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az utódállamok polgára lenni.