Rákóczi Szabadságharc Röviden
Érettségi felvételi tételek, témakörök történelemből Szukits Könyvkiadó 2000 Ifj. Barta János: A XVIII. század története Budapest Pannonia Kiadó 2000 Ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában Gondolat 1984 Bertényi Iván - Gyapay Gábor: Magyarország rövid története Maecenas történelmi könyvek Budapest 1995 Kabai Nagy Lajos Márton: II. Rákóczi fejedelem kalandos élete Harc és szerelem: történeti regény a Rákóczi-szabadságharc 300. Rákóczi szabadságharc (1703-1711) – Hadtörténelem. évfordulójára A Rákóczi szabadságharc (szerk. Várkonyi Ágnes, Kis Domokos Dániel) Budapest Osiris 2004 Kincses Katalin Mária: Kultúra és hagyomány - tanulmányok a Rákóczi- szabadságharc 300. évfordulójára Budapest Argumentum 2003 Benedek Elek: Nagy magyarok élete ősidőktől a Rákóczi-szabadságharc leveréséig Budapest Anno 2000 Szathmáryné Rékasy Ildikó: A Rákóczi-szabadságharc Szolnok, Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár 1979 Útmutató a Rákóczi-szabadságharc tanulmányozásához (szerk. Várkonyi Ágnes) Budapest Hazafias Népfront 1976 Benda Kálmán (szerk. ): Európa és a Rákóczi-szabadságharc Budapest Akadémiai Kiadó, Zrínyi Kiadó 1980 Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Franciaország Budapest Akadémiai Kiadó 1966 Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme (József főherceg előszavával) Budapest Grill Károly Könykiadóvállalata Benda Kálmán: Francia reformátusok Magyarországra betelepítésének terve a Rákóczi-szabadságharc idején Debrecen Alföldi Nyomda 1978 Kamody Miklós: A Rákóczi-szabadságharc postája Vaja Vay Ádám Múzeum Baráti Kör 1981 Csorba Csaba: II.
- Rákóczi szabadságharc (1703-1711) – Hadtörténelem
- Történelem - letölthető jegyzetek
- Rákóczi-szabadságharc címke - Ujkor.hu
Rákóczi Szabadságharc (1703-1711) – Hadtörténelem
Megjelent: 2018. április 28. szombat, 04:29 A Honvéd Nyugdíjas Klub havi klubgyűlését a Rákóczi szabadságharc kezdetének 315. évfordulója jegyében tartotta. Klubelnökünk (Héger György) megemlékező előadást tartott a szabadságharc rövid áttekintésével. A tagságon kívül meghívást kaptak a város nyugdíjas egyesületei. Az előadást követően szellemi vetélkedőn vettek részt a nyugdíjas klubok. Rákóczi-szabadságharc címke - Ujkor.hu. A komoly zsűri azonnal értékelt is, Ez alapján első helyet szerezte meg a Szivárvány nyugdíjas egyesület, második a Mozgáskorlátozottak Marcali csoportja, harmadik helyet a Bajtársi egyesület csapata nyerte. A vetélkedőt követően hangulatos klubnap keretében köszöntöttük a kerek évfordulós klubtagjainkat Vörös Ferencnét, megbeszélte a tagság a májusi feladatokat amelyeket maguk elé tűztek. Ez alapján május utolsó hete a honvédelem napja tükrében zajlik. A rendezvényeket időben közzé tesszük. A galériához kattintson a képre!
Történelem - Letölthető Jegyzetek
(Szent) István államszervezõ tevékenysége József Attila motívumai Kassák Lajos Kertész Imre: Sorstalanság Kosztolányi Dezsõ: Édes Anna Krúdy Gyula: Õszi versenyek Madách Imre: Az ember tragédiája Magyarország az I. világháború után Magyarország részvétele a II. világháborúban Magyarországi forradalmak Móricz Zsigmond motívumai Németország nagyhatalommá válása Petõfi Sándor világképe Petõfi Sándor: Az apostol Petri György Pilinszky János Radnóti Miklós eclogáinak mûfaji és poétikai jellemzõi Vörösmarty Mihály mûveinek mesei és bölcseletei rétegei William Shakespeare: Rómeó és Júlia 2009
Rákóczi-Szabadságharc Címke - Ujkor.Hu
Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc Sárospatak Comenisus Tanítóképző Főiskola, Miskolc Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár 1986 Várkonyi Ágnes: A jobbágyság osztályharca a Rákóczi-szabadságharc idején Budapest Akadémiai Nyomda 1964 Csorba Csaba: A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704 Miskolc Borsod Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár 1989 Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Európa Budapest Gondolat Könyvkiadó 1970 Várkonyi Ágnes és Kis Domokos Dániel: A Rákóczi-szabadságharc Budapest Osiris 2004 Batár Zsolt Botond: II. Rákóczi Ferenc élete és szabadságharca a bélyegek tükrében Budapest Panoráma 2003 Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc csatái: Válogatott tanulmányok Budapest Nap 2003 Jósika Miklós: II. Rákóczi Ferenc Budapest Franklin Társulat 1909 Köpeczi Béla: II. Rákóczi Ferenc külpolitikája Budapest Akadémia Kiadó 2002
Jóllehet történelmi léptékben rövid idő, az utókor számára már most kijelenthető, hogy a járvány miatt történelmi jelentőségű bő másfél esztendő telt el azóta, hogy a magyar parlamentarizmussal foglalkozók könyvbemutatóra gyűlhettek Mészáros Kálmán hadtörténész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa. Doktori disszertációját A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711 címmel írta meg, melyből 2006-ban kötete jelent meg. Kutatási A Kossuth Kiadó hétkötetes sorozatban foglalja össze a magyar történelmet a honfoglalástól 2004-ig, az EU-csatlakozásig. A Magyar História című sorozat ötödik kötete a nagy török háborút (a Szent Liga háborúját) Az egyes tudományterületeken, tudományos diszciplínákon belüli specializálódás, egy-egy részterület szűkebb kutatási egységekre történő "széttagolódása" természetes és voltaképpen szükséges velejárója a tudományok fejlődésének és annak, hogy a 18-19. századtól kezdődően alapvetően Hagyomány immár, hogy az Erdélyi Magyar Tudomány Ünnepére az EME csíkszeredai fiókszervezete minden esztendőben megszervezi tudományos konferenciáját.
II. Rákóczi Ferenc egy Habsburg-ellenes mozgalom lehetőségét látta meg 1703-ban. Ezt a spanyol örökösödési háború tette lehetővé (1701-1714), mivel a császári hadsereg ek kivonultak az országból. Rákóczi célja a Habsburgoktól független Magyarország megteremtése volt. A szabadságharc kiváltó okai közé tartoztak a magas adók, a végváriak elküldése, helyükre idegenek ültetése, végvárak felrobbantása, a rendi sérelmek, és a Habsburg abszolutizmus. Egy széles társadalmi összefogás alakult ki a Habsburgok ellen Rákóczi hadserege kurucokból és labancokból állt. Ezek talpasokból (gyalogos katonák) és huszárokból épült fel. Fegyvereik a fokos, pisztoly, karabély, szurony, buzogány és szablya voltak. Harcmodoruk nem alkalmas várostromokra. A főként könnyűlovasságból álló sereg rajtaütéseket és portyázásokat végzett. A magyarországi kuruc rendek először 1705-ben hívtak össze országgyűlést Szécsényben. Rendi szövetséget, konföderációt kötöttek, a vezérlő fejedelem Rákóczi lett. Létrehozták a Gazdasági Tanácsot, amelynek fő feladata a hadsereg ellátása volt.