C-Dúr Skála Hangjai
Charles-Marie Widor a D-duort tartotta a fuvolazene legjobb kulcsának. Noha ez a kulcs a barokk és a klasszikus korszakban viszonylag felderítetlen volt, és a 18. századi zenekari műveknél nem gyakran használták fő kulcsként, Franz Schubert elég gyakran használta écossaise, valse és így tovább, valamint a belépéskor még laposabb billentyűk a szonátáiban, rögtönzöttek és hasonlók. Ludwig van Beethoven is ezt a kulcsot széles körben használta második zongoraversenyén. A d-dúr volt a kulcsa Joseph Haydn XVI: 46-as A-dúr zongoraszonáta főzőlapjának és Beethoven-műveinek lassú mozgásának. Appassionata Sonata. Scott Joplin juharleveles rongyos triójának egy része D-dúr. A D-dúr lapított magasságai megfelelnek a zongora fekete billentyűinek, és ebben a billentyűben sokkal jelentősebb zongoramuzsika van írva. Pjotr Iljics Csajkovszkij 1. számú zongoraversenye h-moll, de a híres nyitótéma D-dúr. Salieri más szemszögből – a Nemzeti Filharmonikusok estje - Fidelio.hu. Csajkovszkij az 1. számú zongoraverseny második tételét szintén D-flatben komponálta. Szergej Rahmaninoff komponálta híres 18. variációját Rapszódia Paganini témájáról ebben a kulcsban talán hangsúlyozva azt az általánosan elfogadott nézetet, miszerint a d-dúr a legromantikusabban ízesített a dúr billentyűk közül; és barátja, Nyikolaj Medtner hasonlóan választotta az érzékien romantikus "nagy dallamhoz" a 3. számú zongoraversenyének utolsó tételében ("Ballada").
C Dúr Skála Akkordjai
század eleje óta ez a legelterjedtebb hangolás. Azért hozták létre, hogy az olyan hangszereken, amiken a zenész nem közvetlenül maga határozza meg a hangok magasságát – pl. billentyűs hangszerek – lehetővé váljon a moduláció, vagyis a hangnem zene közbeni változása, és a transzponálás vagyis egy dallam tetszőleges kezdőhangról történő eljátszása. Ezt úgy érték el, hogy az oktávot 12 egyenlő hangközre bontották, és ezekből a félhangokból állították elő a dúr skálát, úgy hogy minél inkább hasonlítson a diatonikus eredetijére. Ezt a legkisebb hangközt úgy határozzuk meg, hogy veszünk egy F frekvenciát, és az egy oktávval magasabban lévő 2*F-et. C dúr skála akkordjai. A két frekvencia közötti hangok egy 12 elemű mértani sort alkotnak melyek kvóciense (a sor szomszédos elemeinek hányadosa) a keresett legkisebb hangköz. Ez a szám pedig a:, vagyis nagyjából: 1, 059463. A temperált kromatikus dúr skála a következő hangközöket tartalmazza: A kiegyenlített hangolású dúr skála. Ellentétben a diatonikus skálával, itt már csak egy féle nagyszekund található, mely a kisszekund négyzete.
C Dúr Sala De
a gitárakkordok tanulásában az akkordváltások gördülékeny kivitelezését. Ajánlom, hogy oda-vissza is gyakorold be! Még több gyakorlatot mutatok be és tanulhatsz meg, ha elvégzed az ingyenes alaptanfolyamot itt, a Gitá!
C Dúr Scala De Milan
Ezért adjuk meg a hangnemet a zenedarabok megnevezésében is. Például: "Ludwig van Beethoven 9. szimfónia (d-moll), op. 125, 1823" Leopold Mozart Hegedűiskolájában így ír a hangnemek jelentőségéről: Ha netán úgy is tűnnék, hogy valamennyi ma használatos hangnemet a bé vagy kereszt hozzátételével a C-dúrból vagy a-mollból ültették át, miért kelt az eredetihez képest a hallgató kedélyében egészen más hatást? És ha ezeket nem lehet egymástól megkülönböztetni, miért tudja a gyakorlott muzsikus egy zene hallatán azonnal megmondani annak hangnemét? C dúr scala de milan. A hangolási rendszerből adódó belső dallam- és harmóniabeli eltérések olyan daraboknál különösen érzékelhetők, amelyek érintik az összes hangnemet, ilyen például Johann Philipp Kirnberger (1721-1783) Musicalisches Circul ja. A következő tényezők játszanak szerepet abban, hogy a zenemű hatása transzponáláskor megváltozik: A dallamok magasabban vagy alacsonyabban szólalnak meg. Meváltozik a dallam, mert a hangközök a hangolás folytán nem egyenletesek.
Ferdinand Ries harmadik koncertje szintén egy ideig D-dúrra vált, hogy visszatérjen az első tétel második témája. Claude Debussy híres "Clair de lune" jelentős részében D-dúr dúrról C-éles mollra vált. Antonín Dvořáké Újvilág szimfónia hasonlóképpen egy ideig C-éles mollra vált a lassú mozgás jelentős szakaszára. A D-lapos dúr enharmonikus a C-éles dúrhoz. A hárfa zenéjében a D-dúr lenne előnyösebb, nemcsak azért, mert a hárfahúrok laposabb helyzetben rezonánsabbak, és a kulcsnak kevesebb véletlenje van, hanem azért is, mert a domináns billentyűre történő moduláció könnyebb (a G pedál behelyezésével). a természetes helyzet, míg nincs olyan duplaéles helyzet, amelybe az F pedált G-éles dúrhoz lehetne tenni). C dúr sala de. D-dúr kompozíciók Hector Berlioz 1856-ban "fenségesnek" nevezte a kulcsot A Modern Traité d'Instrumentation et d'Orchestration modern, miközben sokkal különbözik a véleménye enharmonikus megfelelőjéről. [ Ehhez az idézethez idézet szükséges] Ennek ellenére, amikor eljött Carl Maria von Weber zongoradarabjának hangszerelésére Meghívó a táncra 1841-ben átültette a D-flat-ről a D-dúrra, hogy a húroknak kezelhetőbb kulcsot adjon és fényesebb hangot adjon.