Második Demográfiai Átmenet
Magyarországon az első demográfiai átmenet nagyjából egy évszázad alatt zajlott le, a 20. század utolsó negyedéig tartott. Eközben a korábbi, 5–6 közötti teljes termékenységi arányszám 2 alatti értékre csökkent. Hasonló mértékű változások jellemzik a halandóságot is. A születéskor várható élettartam a 30 év körüli értékről 70 évre emelkedett. Demográfia – Wikipédia. A csecsemőhalandóság 25 százalékról 2 százalékra mérséklődött. Az ország mai területén mintegy kétszeresére nőtt a népesség száma. A folyamat annyiban tért el a nyugat-európaitól, hogy a halálozás csökkenésével csaknem egyidejűleg megkezdődött a születési arány csökkenése is; vagyis időbeli eltolódás a két arányszám alakulása között alig volt, s ezért az átmeneti rendkívüli népességnövekedés is csaknem teljesen elmaradt, illetve mérsékelt volt. Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.
Demográfia – Wikipédia
Ebben a fejezetben a fenntarthatóság demográfiai vonatkozásait elemzem. A fenntarthatóság és a népesedés viszonyát sokáig a túlnépesedési probléma uralta, ahogy arra Malthus és Ehrlich is felhívta a figyelmet. Az utóbbi időben merült csak fel a népességcsökkenés, mint egy új típusú fenntarthatósági probléma. Bár a népesedést több tényező is befolyásolja ezek közül a legfontosabb a termékenységi arány. A fejezet központi fogalma a teljes termékenységi arányszám (TFR, Total Fertility Rate), amely egyszerűbben fogalmazva megmutatja hogy a vizsgált populációra vonatkozóan statisztikai átlagban egy nő hány élő gyereket szül. Második demográfiai átmenet. A fejlett országokban a népesség stabil és fenntartható fennmaradásához a rátának el kell érnie a 2, 1-es szintet, csak ekkor biztosítható a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása. Az ennél magasabb RTF arány túlnépesedéshez, míg ennél alacsonyabb érték "alúlnépesedéshez" vezet. Túl magas termékenységi arány esetében a közösség létszáma – ceteris paribus esetében – folyamatosan nő.
13. Fejezet: A Fenntarthatóság Demográfiai Vonatkozásai | Környezetetika
A Föld országainak népessége A demográfia az emberi populációdinamikával foglalkozó tudomány. Kiterjed a népesség méretére, szerkezetére és eloszlására, valamint a születések, halálozások, vándorlás és öregedés hatására történő változására. A demográfiai elemzés vonatkozhat a teljes társadalomra, vagy annak egyes – oktatási, nemzetiségi, vallási vagy etnikai szempontok alapján lehatárolt – csoportjaira. A legtöbb országban a közgazdaságtan vagy a szociológia egy ágának tekintik és foglalkozik vele a hadtudomány [1] is. 13. fejezet: A FENNTARTHATÓSÁG DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI | Környezetetika. A formális demográfia vizsgálódását leszűkíti a népesedési folyamatok mérésére, míg a tágabb értelemben vett népesedéstudomány a népességet befolyásoló gazdasági, társadalmi, kulturális és biológiai folyamatok összefüggéseit is vizsgálja. Alapvető mutatók [ szerkesztés] A demográfia által használt legfontosabb mutatószámok a következők: nyers születési arányszám: az 1000 főre jutó élveszületések éves száma általános termékenységi arányszám: az 1000 szülőképes korú (általában 15-49, néhol 15-44 éves) nőre jutó élveszületések éves száma kor szerinti termékenységi arányszámok: az 1000 adott korú (általában 15-19, 20-24 stb.
A reprodukció fogalma és mérése Népességelőreszámítások, demográfiai előrebecslések Számonkérési és értékelési rendszere: Zárthelyi dolgozat + csoportmunka + forrásanyag-feldolgozás. A csoportmunka tárgya: Választott népesedés-elméleti, vagy népesedéspolitikai, vagy népességszám-előrejelzési, vagy migrációs kérdésekkel foglalkozó demográfiai szakcikk(ek), feldolgozásán és értékelésén keresztül az adott témakör elemzése és bemutatása. (Választható – kiegészítésképpen – esettanulmányként, illusztrációként egy adott terület összegyűjtött népesedési adatsorai elemzésének bemutatása is. ) A forrásanyag-feldolgozás tárgya: Történelmi demográfiai adatsorok feldolgozása: digitalizálása és alapelemzése, kiértékelése. XVIII. – XX. század eleji települési anyakönyvi adatok (születések/keresztelések, halálozások, házasságkötések) táblázatos formában való feldolgozása, digitalizálása, adott választott településre és egy adott rövidebb időszakra (max. ~ 4 hónap) vonatkozóan. A számszerűsíthető sajátosságok kategorizálása, statisztikailag kimutatható összefüggések feltárása, értékelése; a levonható következtetésekből az adott település adott időszakára jellemző demográfiai, társadalmi viszonyok és háttér bemutatása (ha szükséges egyéb helytörténeti, szakirodalmi források felhasználásával).