A Konfliktus Fogalma 2020
A konfliktus fogalmát figyelembe véve figyelmet kell fordítani a lehetséges okokra. Először is megjegyezzük, hogy képesrossz következetességhez vezet, valamint ellentmondások jelenlétében a célok között. A konfliktus megakadályozása vagy megszüntetése ebben az esetben lehetséges bizonyos finomítások, feladatok kiigazítása, változó tevékenységek stb. Segítségével. Más szavakkal, a hiányosságok megszűnnek, és a konfliktus megszűnik. A konfliktus oka lehet a szervezeti struktúrák elégtelensége, a felelősségek felfoghatatlan megosztása, korlátozott erőforrások, egyesek elosztása és más személyek alábecsülése. A konfliktusokat gyakran különböző hiedelmek vezetikemberek, nézetek bizonyos eseményekről. Gyakran előfordul, hogy a konfliktus az ízlés egyszerű divergenciája miatt következik be. Különösen erősek ilyen konfliktusok azokban az esetekben, amikor minden fél teljes mértékben meg van győződve arról, hogy nézetei az egyetlen helyesek, és az összes többi abszurd, megtévesztő, abszurd. A konfliktus könnyen rosszra vezethetfizikai feltételek.
A Konfliktus Fogalma 7
A konfliktus fogalma A konfliktus ellentétes érdekek fennállását jelenti. A konfliktus szó a latin "confligere" szóból származik, eredeti jelentése fegyveres összeütközés. A fogalom köznapi szóhasználatában megőrződött az összeütközés, szembenállás értelmezés. Lewin csoportdinamikai megközelítése alapján "a konfliktus pszichológiailag olyan helyzet, amelyben egyidejűleg, megközelítőleg azonos erősségű ellentétes irányú erők hatnak". Bakacsi szervezeti struktúra szerinti felfogásában "konfliktusról akkor beszélünk, ha két vagy több érintett fél közül valamelyik azt érzékeli, hogy mások negatívan viszonyulnak valamihez, ami számára fontos". A konfliktus folyamata A problémahelyzetek konkrét megjelenési formáikban egyediek. Az érintett felek előzetes gondolati, érzelmi és viselkedési tapasztalatai, adott szituációban jellemző mentális állapotai meghatározzák az adott szituációt. A helyzetek egyedisége mellett megjelennek általános jellemzők, melyek közül a konfliktus folyamatának szakaszai a legfontosabbak.
Destruktív konfliktus: az előző ellentéte, amely nemcsak amiatt alakul ki, hogy nem értenek egymást a felek, a teljesen különböző környezet, szokások, akár anyagi környezet is teljesen ellehetetleníti, hogy a két, vagy több fél objektív nézőpontot alkosson, rálásson a másik szereplőre, így az, hogy bármilyen megállapodás létrejöjjön, vagy az megmaradjon, igen csekély esélyű. Valós-, és álkonfliktusok Szintén számít az is, hogy reális-e a konfliktus. Valódi konfliktus: A felek a saját érdekeik mentén haladnak, és maximum arra törekednek, hogy az esetlegesen felmerülő sérülés, kár önmaguk térfelén minimális legyen. Értékrendjük, és környezetük többnyire eltérőbb, a bizalom hiánya miatt ezeket nehezen, vagy egyáltalán nem közelítik. Álkonfliktus: Nem valóságos tartalmú érdekek közvetítése. Téves konfliktus: Az érintettek, de akár a környezet sem ismeri fel a konfliktus igazi okát. Ebben az esetben teljesen félre is mehet a kommunikáció, amennyiben ez nem kerül tisztázásra, akár valódi konfliktussá is alakulhat.
A Konfliktus Fogalma 5
Gondoltad volna, hogy a konfliktusoknak különböző fajtái vannak? A konfliktusok ugyanis "köztünk élnek"; ahányan vagyunk, annyiféle érdeket, gondolatot, különböző kultúrákból érkeztünk, eltérő szokásokkal, így a konfliktus kialakulása szinte törvényszerű. Az viszont, hogy miért történik, hogyan tudod kezelni, egészen más megközelítést kíván. Mi a konfliktus? Szekszárdi Júlia, aki konkrét tudományként kezelte a konfliktust, és ennek kapcsán könyve is megjelent, a következőképp határozta meg: "A konfliktus olyan ütközés, amelynek során igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe. " Fontos már a jelentését is tisztázni, hiszen a konfliktus is igen gyakori jelenség életünkben. Ha rendszeresen olvasod cikkeinket, akkor összefüggést találhatsz akár a stresszel kapcsolatban is, hiszen számos olyan szituáció alakul ki, ahol a konfliktus stresszt idéz elő. A konfliktusok fajtái Ahhoz azonban, hogy mélyebben megérthessük a különböző helyzeteket, fontos, hogy ismerjük a típusait, és a hozzájuk tartozó megküzdési stratégiákat.
Vannak köztes konfliktusok is. Ugyanakkor egy személy önmagával küzd, saját különös érzéseivel, megpróbálja megváltoztatni és így tovább. Ezt a cikket a konfliktus fogalmának tekintették. Végül meg kell jegyezni, hogy a felek konfrontációja nemcsak kontrollálhatatlan, hanem ellenőrzött is lehet.
A Konfliktus Fogalma 2019
A görög eredetű hübrisz szó az elhivatottságon és erős önérzeten túl bizonyos gőgöt is jelent – ez okozza majd a tragikus hős elbukását. A komikus hiba a rokonszenves hősnek nem okozhat maradandó sérelmet, a tragikus vétség következménye rendszerint fizikai vagy erkölcsi megsemmisülés, amely gyakran vált ki katarzist, mert a hős az általunk is elfogadott érték szolgálatában kockáztatta életét. A komikus jelenséggel szemben a néző fölényt érez, mert a hibáról nyilvánvalóan a komikus személy tehet; a tragikus hős viszont felettünk áll. (A katartikus hatásba szégyenérzet is vegyül – írja LUKÁCS GYÖRGY. ) A komikum magva egy társadalmilag túlhaladott, visszahúzó jelenség, a tragikus feladat vállalása viszont közvetlenül a haladást szolgálja; a dráma jellemzően a jövő felé mutat. A dráma végkifejletét tekintve: a komédiában a pozitív érték a tárgyi szinten diadalmaskodik (a negatív érték hatását vesztette, az álérték lelepleződött), a hősök sorsa szerencsés lesz. A tragédiában a tárgyi szinten pusztulás megy végbe, a sors szerencsétlenre fordul (ARISZTOTELÉSZ), a nézőben ennek ellenére megerősödik a pozitív érték iránti igény.
A dráma – megjelenési módját tekintve – színpadon eljátszott, "jelen idejű" eseménysor. A cselekmény elsősorban párbeszédekből, monológokból, magán- beszédekből (az ókori típusban kardalokból is) bontakozik ki; más szóval az akció (a tettek, gesztusok) és a dikció (a szöveg és a beszédmód) egymással szoros egységben alkotja a drámát. Némely műveket könyvdrámának tekintenek. Az olvasott formát tekintve a dráma nevekből, a hozzájuk rendelt szövegekből és a szerzői utasításokból áll. A dráma első szerkezeti egysége az expozíció, azaz a körülmények, az előzmények és a szereplők bemutatása, amelyből kibontakozik az alap szituáció. A hősök itt megnyilvánuló szándékai, törekvései és nem utolsó sorban képességei már eleve magukban rejtik a végkifejlet lehetőségeit. A drámákban más szem-pontból mindig emberi kapcsolatok állnak a középpontban, és a drámában ezekre a viszonyokra a változás a jellemző, sőt a viszonyváltozás szükségszerű és elkerülhetetlen volta (Bécsy Tamás). Az, hogy ez a viszony változás mikor és hogyan megy végbe, avagy elodázódik-e, alakítja a dráma menetét és formáját.