NováK Katalin MagyarorszáG úJ KöZtáRsasáGi ElnöKe: Ecsedi Báthory István

Mint mondta, miközben minden hetedik magyar mélyszegénységben él, és a karhatalom családokat lakoltat ki, mások több milliárdos jachton napoznak örömlányokkal. Utóbbi kijelentés nagy felhördülést váltott ki a hallgatóságból. Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember, az Egységben Magyarországért pártszövetség államfőjelöltje Róna Péter jelölése vitát okozott az egyesült ellenzék pártjai között. Először Iványi Gábor metodista lelkészt jelölték, de ezt a Jobbik nem fogadta el. Ekkor került a képbe Róna Péter. Novák Katalin Magyarország új köztársasági elnöke. Az ő jelölése miatt azonban Király Júlia, az MNB korábbi alelnöke, az ellenzék monetáris politikájának kidolgozásában szakértőként részt vevő közgazdász közölte, hogy visszavonul az ellenzéki kampányszereplésektől, és "huncut pici gazembernek" nevezte Róna Pétert. Elég volt egy forduló a titkos szavazáson Az államfőjelöltek parlamenti felszólalása után az Országgyűlés titkos szavazáson választotta Novák Katalint köztársasági elnökké öt évre. A szavazás többfordulós is lehetett volna, de ahogy várható volt, Novák Katalin már az első fordulóban megkapta az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatát.

1. Novák Katalin Magyarország új köztársasági elnöke
2. Koncepciós per áldozata lehetett a vérszívó, szadista szörnyetegként „ismert” Báthory Erzsébet - Nemzeti.net
3. Báthori István (országbíró, 1555–1605) – Wikipédia
4. Báthori Erzsébet legendája | PEM

NováK Katalin MagyarorszáG úJ KöZtáRsasáGi ElnöKe

Vasárnapi újság – Kossuth – december 20., vasárnap, 6:00 Szerkesztő: Nagy Katalin Műsorvezető: Juhász Zsolt Tovább a műsoroldalra >>>

Garaczi László: Imoga, Weöres Sándor: A holdbeli csónakos, Shakespeare: Hamlet (zenés monodráma Kozák Andrással és a Kaláka együttessel), Katajev-Aldobolyi: Bolond vasárnap, Wedekind: A tavasz ébredése, Kastner-Béres-Novák: A két Lotti, Mark Twain – Zalán – Victor: Királyfi és koldús, La Sage: A Pénzes Zsák, Egressy Zoltán: Vesztett Éden

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata A kiesnek számító abaúji település, Vizsoly fontos szereplője a magyar történelemnek. 1590-ben itt rendezte sajtó alá az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást Mantskovit Bálint lengyelhoni nyomdászmester az ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán által két évvel korábban alapított könyvnyomtató műhelyben. A közeli Gönc református papja, Károli Gáspár munkája felsővadászi Rákóczi Zsigmond kassai főkapitány nagylelkű támogatásával jelenhetett meg. Báthori István (országbíró, 1555–1605) – Wikipédia. Ahol nagy a szükség, közel a segítség, tartja a mondás; így esett, hogy 2011 őszén egy fiatal református lelkész érkezett Vizsolyba, és gyors számvetés után nekifogott az építőmunkának. A Demokrata közel tíz esztendeje követi a históriás település életakaró változásait. Kovács Zsolt Levente tiszteletes úr és az ismét életre kapó helyi kálvinista közösség fáradhatatlan alkotótevékenysége ígéretes gyümölcsöket termett. Vizsoly jövőbe vezető útja főként a kultúrára, a bibliás és nemzeti örökségre alapuló turizmus.

Koncepciós Per Áldozata Lehetett A Vérszívó, Szadista Szörnyetegként „Ismert” Báthory Erzsébet - Nemzeti.Net

Volt olyan anyuka, aki itt látott először gáztűzhelyet. Mosni, fürdetni is lehet – avat be a missziós munka részleteibe Sándor Béláné, a gyermekház vezetője. Azt is megtudjuk, hogy időnként az alapvető higiéniára is rá kell vezetni a felkaroltakat. Néhány évvel ezelőtt például hepatitiszjárvány betegítette meg a vizsolyi cigánysort… A ház gyermekvédelmi jelzőrendszerként is szolgál, szükség esetén bevonják a munkába az illetékes állami szerveket. Koncepciós per áldozata lehetett a vérszívó, szadista szörnyetegként „ismert” Báthory Erzsébet - Nemzeti.net. Az ide járó legfiatalabb anyuka tizenhat éves, az apa közel jár a harminchoz. Nemrég összeházasodtak. – Nagy szükség lenne egy református óvoda elindítására is – veszi vissza a szót Kovács Zsolt Levente. – Az egyház civilizációs végpont. Hitet, reményt, kultúrát teremt a végeken, és jövőképet, távlatot ad a közösségnek – mondja a tiszteletes úr. Márpedig abban a faluban, ahol a megszülető gyerekek 80 százaléka cigány, és abban a térségben, ahol itt is, ott is szlovák nyelvű kiírások hirdetik a megüresedett, eladó parasztházakat, a bibliás magyar kultúra fenntartása, átörökítése valójában a XXI.

Ennek jegyében épült meg a 2013-ban átadott Mantskovit Bálint Könyvesház, benne ízléses kávézóval, ajándékbolttal, könyvkínálattal. A sokak által Mézes Gergőként ismert ifjú méhészmester, Molnár Gergely már 2012-ben Mézmúzeumot hozott létre egy elhagyott, a lassan, de megállíthatatlanul terjeszkedő cigánysorba került omló-romló parasztházból. Báthori Erzsébet legendája | PEM. 2017-ben Vizsoly Árpád-kori református temploma történelmi emlékhely lett, és megizmosodott a tiszteletes által elindított cigánymisszió is. A sokasodó kisebbség nagyobb részét sikerrel vonták be a közös élettér formálásába, gyümölcsfákat ültettek, felkarolták az elesett gyermekeket. Szépen alakultak a dolgok, csakhogy a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus Vizsolyban. Már tavaly is harmada volt a látogatottság a korábbi esztendőkének, pedig a 2010-es évek első feléhez képest az évtized végére megháromszorozódott, évi mintegy 30 ezer főre emelkedett a faluban megfordulók száma. Fotó: Vermes Tibor/Demokrata Kovács Zsolt Levente Menekülés előre Így tehát fejleszteni kell – vonták le a következtetést a vizsolyiak.

Báthori István (Országbíró, 1555–1605) – Wikipédia

A "vér grófnője" Bár az előző címszó alatt leírtakból nem gondolták, kegyetlen ember hírében állt a megözvegyült grófnő. Először egy evangélikus prédikátor, Magyari István kezdte el terjeszteni a hírt, hogy Csejte várában nincs minden rendben, a grófnő ördögi praktikákat folytat. Már férje életében is sötét történetek keringtek róla, miszerint megkínozta szolgálóit és jártas volt az okkult tudományokban. A legenda úgy tartja, hogy szolgálóját, aki a haját fésülte felpofozta, mivel egy óvatlan mozdulattal a lány meghúzta Erzsébet haját. Az ütés akkorára sikeredett, hogy a lány kiserkenő vére Erzsébet kezére csöppent. A grófnő úgy látta, a ráfröccsent vér helyén a bőre megszépült. Ekkor kezdődött a rémtettek sora. Mikor felfedezte ezt a jelenséget, megkerestette a lányt, majd megölette és megfürdött a vérében, hogy érezze magán annak szépítő, fiatalító hatását. Később összegyűjtötte a birtokon található szüzeket, megkorbácsoltatta őket, majd vérüket vette. Különféle történetek szólnak azokról a kínzási formákról is, amelyeknek előszeretettel vetett alá fiatal lányokat, többek között tüskével bélelt ketrecekbe záratta őket, megégette az arcukat vagy méhekkel halálra csípette őket.

Felújítottak egy másik, rosszacska parasztházat is, ez a hittanórák helye, és ifjúsági közösségi teremként is szolgál. Tetőterében további 30 ifjúsági szálláshely lesz majd a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Pásztor Dániel által juttatott forrásból. A lendület töretlen, azért is, mert Kovács Zsolt Levente tiszteletes úr nagy reményeket fűz a Wáberer György kormánybiztos, egykori pataki diák felügyelte Tokaj-Zemplén fejlesztési programhoz is, amire 150 milliárd forintot ad a magyar kormány. Fotó: Vermes Tibor/Demokrata Könyv és bor – táplálék léleknek, testnek Bibliás örökség A trianoni határokon átívelő együttműködés is elindult. A vizsolyi biblia mintegy 900 eredeti példányából mára megmaradt 54-ből kettő a kassai Állami Tudományos Könyvtárban található. Eredetileg a helyi jezsuiták őrizték. A közös múlt, történelem közös megbecsülésének szívmelengető megnyilvánulása az a vizsolyi református gyülekezettel együtt megalapított vállalkozás, amely közel 60 ezer eurós támogatásban részesült a határ menti régiók társadalmi közeledését, együttműködését célzó úgynevezett Interreg programból.

Báthori Erzsébet Legendája | Pem

Ennek keretében korszerű, többnyelvű kiállítást hoznak létre Kassán. Vizsoly különféle digitalizációs eszközökhöz jut, amelyek alkalmazásával a legfiatalabbaknak is élménnyé teszik Isten igéjét, a híres-neves vizsolyi bibliát pedig golyóálló üvegvitrin védelmében az Árpád-kori templom szentélyében helyezik el. Ehhez azonban fel kellene újítani a hivatalosan is a nemzeti értékek közé sorolt templomot. Sürgősen. Elsősorban a tetőt kell megreparálni, de nem halasztható a belső falak szigetelése, kiszárítása sem. A vizesedés miatt leválik a vakolat, és ha nem lépnek közbe a mesterek, örökre az enyészeté lehet a Trianonban megcsonkított Magyarország legnagyobb Árpád-kori freskókincse. Az 1905-ben épített úgynevezett parasztkarzatot is megette már az idő, nemkülönben a szú – jó volna az eredetit rekonstruálni. Akárcsak a régi festett kazettás mennyezetet, aminek 13 töredéke elő is került a kassai múzeumban. A mai mennyezetet átmeneti megoldásként építették az 1960-as években, ideje a teljes helyreállításnak.

Az idők során rengeteg pletyka és legenda keletkezett különböző történelmi személyekkel kapcsolatban. Vannak köztük pozitívak, az illetőt a magasságokig emelő történetek, emellett akadnak azonban vérfagyasztó elbeszélések is. Ezen cikkemben a Báthori Erzsébetről fennmaradt legenda nyomába eredek, tartsatok velem! Ki volt Báthori Erzsébet? Báthori (egyes források szerint Báthory) Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban, nemesi család tagjaként. Apja ecsedi Báthori György, nagybátyja pedig Báthory István fejedelem, későbbi lengyel király. Erzsébet Ecseden nevelkedett, majd 1575-ben, 17 évesen házasodott össze a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. A pár Csejtére költözött, házasságuk alatt hat gyermek született. Nádasdy remekelt a törökök elleni harcok során, a hadjáratok és csaták miatt Erzsébet sokszor maradt egyedül. Míg férje a harcmezőkön töltötte idejét, a grófnő nehéz sorsú nőket és lányokat vett a pártfogásába. 1604 januárjában Nádasdy Ferenc elhunyt, Báthori grófnő ezután özvegyként élt tovább.