Gyalogtúra A Cuha Patak Völgyébe | Üdvözöljük A Láng Művelődési Központ Oldalán!, Bpfilm.Hu – Budapest Film Zrt.
Bakony-járók paradicsoma - Cuha-völgy Nem véletlen, hogy a Magas-Bakony egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Turista Magazin - Az este, amikor a Cuha-völgy fehérbe öltözött. Egyszerre vadregényes, könnyen bejárható, és olyan magával ragadó a táj, hogy szinte észre sem veszed, hogy legyalogoltál néhány kilométert a Cuha patak szurdokában. Magas vízálláskor patakátkelések, köveken való ugrálások adják a túra sava-borsát. → Tovább Vaskeréken a Bakonyon át - a Cuha-völgyi vasút Végtelenül hullámzó dombok, kisebb-nagyobb sziklák alatt és között kanyargó patak, a kertek színes kerítései és mozdonyfütty, naponta tízszer. A Magas-Bakonyban tett túra már leszállás előtt elkezdődhet.
- Bikeblog : Cuha-patak menti kerekezés
- Műemlékvédelmi feladatok a 11. számú vasútvonalon
- Turista Magazin - Az este, amikor a Cuha-völgy fehérbe öltözött
- DUOL - A dunaföldvári Magyar László Gimnázium a Cuha-patak völgyébe kirándult
- Turista Magazin - Keresés
Bikeblog : Cuha-Patak Menti Kerekezés
Erre a célra építették ki az egész évben díjmentesen látogatható Cuha-völgyi tanösvényt. Némi kalandot jelent a túrázók számára, hogy a patak többször híd nélkül keresztezi az utat, ahol csak a köveken ugrálva vagy a kidőlt fákon egyensúlyozva lehet száraz lábbal átkelni. A tanösvény részeként erdei tanterem, pihenőhelyek és szalonnasütőhelyek állnak a kirándulók rendelkezésére. A környék látványos természeti képződményei: Kőpince-forrás és barlang, az egykori hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyeként elhíresült Betyárpamlag-barlang, Zörög-tető, Zsivány-barlang, Ördög-rét, Remetelyuk. Cseszneki várrom A Csesznek község határában, egy sziklacsúcson emelt vár eredetileg a 13. században épült, de az évszázadok során többször átalakították, újjáépítették. DUOL - A dunaföldvári Magyar László Gimnázium a Cuha-patak völgyébe kirándult. A középkori viszályok és háborúk, török hódítás, Rákóczi-szabadságharc, majd végül földrengés és tűzvész által is pusztított vár a 19. század elejétől már teljesen lakhatatlanná vált, azonban annak 1970-es években konzervált, még romjaikban is tekintélyes épülettömbjei napjainkban nyári kulturális programok, várjátékok színhelyéül szolgálnak.
Műemlékvédelmi Feladatok A 11. Számú Vasútvonalon
2004-ben – gazdasági indokokra hivatkozva – felvetődött a vonal bezárásának terve, majd 2006 júliusában a kormány megszorító intézkedései miatt ismét a bezárásra ítélt vonalak listájára került. Ekkor a forgalom szüneteltetését tervezték a vasútvonal Veszprém–Veszprémvarsány közötti 45 km hosszú szakaszán. Ennek megakadályozására a vasút- vonal által érintett települések a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzatok Közgyűléséhez fordultak indítványukkal, kérték a közgyűlés támogatását és közbenjárását annak érdekében, hogy a Győr–Veszprém vasútvonal véglegesen fennmaradhasson, annak Veszprém és Veszprémvarsány közötti szakaszán is megmaradjon a személyszállítási közszolgáltatás, és javaslatot tettek a Bakonyszentlászló–Veszprém közötti vonalszakasz műemléki védelem alá helyezésére "tekintettel annak – a Magyarországon egyedülálló – turisztikai, ipartörténeti, környezetvédelmi értékeire". Bikeblog : Cuha-patak menti kerekezés. A közgyűlés 2007. augusztus 3-i nyilatkozatában rögzítette az önkormányzatok törekvésének támogatását, majd a nyilatkozatot a közgyűlés elnöke felterjesztette a gazdasági és közlekedési miniszterhez.
Turista Magazin - Az Este, Amikor A Cuha-Völgy Fehérbe Öltözött
A játék hozadéka még: mozgásra készteti a résztvevőt!............... / Közkedvelt időtöltés a közös grillezés és a bográcsban főzés kint a szabadban. Az étel készítése közbeni poharazgatás, beszélgetés jó alkalom az emberi kapcsolatok kiépítésére. Az ízletes vacsora utáni beszélgetések gyakran az éjszakába nyúlnak. A városban élő vendég ilyenkor rácsodálkozik a csillagos égboltra. E csodában otthon nincs része, hisz a mesterséges fények megfosztják a látványtól. Az emberek nagy része ki van éhezve a jó szóra. Természetesen a jó kapcsolat kiépítése rengeteg időt, odaadó figyelmet kíván a vendéglátó részéről, amiért a vendég visszatéréssel, a szállásadó másoknak való ajánlásával honorál. /.............. Különleges élményt nyújt még a madárles, melynek során a madarak életmódjának / párválasztás, fészekrakás, költés, a fiókák felnevelése és szárnyára engedése/ megfigyelése zajlik. Szívet, lelket melengető élmény a madarak hajnali "hangversenye", amelyért érdemes korán kelni................................... / A falusi szállásadók közül sokaknak élménye, hogy a többször visszatérő vendégek már családtagnak, rokonnak számítanak a vendégek kérésére.
Duol - A Dunaföldvári Magyar László Gimnázium A Cuha-Patak Völgyébe Kirándult
Bár a Cuha-szurdokba érkezve a mozdonyvezetők általában dudálnak, az erre utasító pálya menti jelzések hiányában ez egyelőre fakultatív mozzanat, a pályát borító hótakaró pedig a motorok és kerekek hangját is kiválóan elnyeli. 7 / 11 Víz és gravitáció, hideg és még hidegebb: a völgy mélyén most egyedül a természet a meghatározó erő. Ugyanakkor ezen a szakaszon már járható a patak melletti út is, ahonnan a lezúduló víztömeg karnyújtásnyira is megközelíthető. 8 / 11 A 19. század végén épült vasútvonal bakonyi szakaszán négy völgyhíd és ugyanennyi alagút vezeti át a pályát, ezek fele a Cuha-szurdok alig félkilométeres szakaszán sorakozik. A terep egyik legnehezebb szakaszának szikláján a közelmúltban felújított obeliszk a vasút építőinek állít emléket. 9 / 11 A zord idő és a lassan, de biztosan átázó ruhák miatt végül feladtuk a szurdok déli végének elérését, és a rászánt időt inkább a vacsora elfogyasztásával töltöttük a szurdok tanösvényének végén lévő erdei tanterem mellett. A tűz ropogása, a Cuha-patak mély dübörgése és az egyre nagyobb hópelyhek hullásának finom sistergése együtt adta félreérthetetlenül a tudtunkra, hogy ez már nem az ősz utolsó, hanem talán a legszebb évszak első estéje.
Turista Magazin - Keresés
A hídon túlra is érdemes tovább menni, hiszen a Fejes-völgyben fekszik a veszprémi állatkert (Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark). A város közösségi közlekedése célszerű: a vasútállomás egy járattal, könnyen elérhető akár az állatkert felől, akár a várnegyedből.
Ezután 2008. július 27-én megalakult az önálló jogi személyként működő Bakonyvasút Szövetség is, amelyet a vasútvonalért tenni akaró települési önkormányzatok, magánszemélyek és civil szervezetek hoztak létre. A szövetség az utazóközönség érdekképviseletén kívül településfejlesztési, környezetvédelmi és turisztikai célokat is megfogalmazott, továbbá szorgalmazta a műtárgyak végleges műemléki védelem alá vételét. 2008. augusztus 11-én a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Közép-dunántúli Irodája 430/3616/2008. sz. alaphatározatában egy évre szóló ideiglenes műemléki védelmet biztosított a vonal Veszprém megyei szakaszára. A határozat indoklásában ez volt olvasható: "…megállapítható, hogy a védendő vasúti épületek és műtárgyak a vasútvonal esetleges használaton kívüliségéből adódó romlás, pusztulás miatt továbbra is veszélyeztetettek…" A határozatban szerepel az egyik, a vasútvonal egyediségét legfrappánsabban megfogalmazó összegzés: "A Győrt Veszprémmel összekötő vonal a Millennium környékén csúcspontját elérő HÉV-építkezések általános jegyei mellett a különlegesen szép, ugyanakkor az építők számára komoly erőpróbát jelentő hegyvidéki terep miatt olyan egyedi jelleget mutat, amely hazánkban páratlanná teszi.
Az egyik változatban Gács, Istvánfalva Möcsény, Tarnóc, Téhány, Kurinc és Szabadka alkotja ezt a bizonyos hét települést, míg egy másik feljegyzésben Szent Margita, Gács, Tormás, Rákos, Tarnóc, Gernyő és Möcsény szerepel. Rimaszombat valószínűleg két település összeolvadása révén alakult ki. Közülük alighanem a Zumbothel (azaz: Szombathely) vásáros hely a korábbi keletkezésű, mely legkorábban a 11. század utolsó harmadában jöhetett létre. A Szombathely elnevezés a szombati napon tartott hetivásárra utal. A szombat napi vásárokat országszerte I. Géza király (1074-1077) állította fel. Első ismert írásos említésekor Szombathely (1268) már kiváltságos helynek számít, mert a kalocsai érsek birtokának, az ún. rimai ispánságnak a központja volt. A másik település alapítói legkésőbb a tatárjárás után, esetleg II. András uralkodása idején német telepesek voltak, akik valószínűleg saját igazgatású városrészt alakítottak ki. Ennek neve Stefansdorf (azaz: Istvánfalva) volt. Az egyik magyarázat szerint ez az elnevezés a telepítő nevét őrzi.
Történeti és heraldikai tanulmány. Budapest, 1941. 87. l. Lásd még: Címerhatározó Vö. Kishont vármegye címere Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel. A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!
brandenburgi sas eredetileg vörös színe a város címerében feketére változott. Utóbb, a Szécsényiek kihalása után a fekete sas a város kizárólagos címerképe lett. A sasos címer egy 1595-ös pecsétnyomóról ismert, mely ma a Gömöri Múzeumban található. Ugyanilyen sast mutató pecsét lenyomatai megtalálhatók már a 16. század elejéről való okleveleken is. Ezért feltételezhető, hogy ez a címer középkori eredetű. A pecsét lenyomatát közli a Magyarország vármegyéi és városai című kiadvány (MVV Gömör-Kishont vm. 120. l. ). Az összes címertani mű, melyben a város címere megtalálható szintén ezt a címert tartalmazza: ezüst alapon vörössel fegyverzett fekete sas. Egyedül Széll Sándor közli eltérő módon: kék alapon fekete sas. Ez esetleg félreértése is lehet annak a változatnak, melyben a fekete sas égszínkékkel és ezüsttel hasított alapon látható. Külső hivatkozások: Rimaszombat és jelképeinek története: [1] A város honlapja: [2] Rövidítések Irodalom: Széll Sándor: Városaink neve, címere és lobogója.