Normál Véralvadási Idő – Hidrogén Klorid Szerkezeti Képlete
- Normál véralvadási idole
- Normál véralvadási idol
- Normál véralvadási iso 9001
- Klóretán – Wikipédia
- Ón(II)-klorid – Wikipédia
Normál Véralvadási Idole
Normál Véralvadási Idol
IDŐPONTFOGLALÁS
Normál Véralvadási Iso 9001
ez a cikk további idézeteket igényel az ellenőrzéshez. Kérjük, segítsen javítani ezt a cikket azáltal, hogy idézeteket ad hozzá megbízható forrásokhoz. A nem forrázott anyagok megtámadhatók és eltávolíthatók. Keresés forrás: "Alvadási idő" – hírek · újságok · könyvek · tudós · kiterjesztése jstor (február 2017) (Megtanulják, hogyan kell eltávolítani ezt a sablont üzenet) Alvadási idő szükséges egy minta, a vér alvadni in vitro normál körülmények között. Normál véralvadási idő. különböző módszerek vannak a véralvadási idő meghatározására, a leggyakoribb a kapilláris cső módszer., Ez befolyásolja a kalcium-ion szint és számos betegség. A véralvadási idő normál értéke 2-8 perc. a véralvadási idő kémcsöves módszerrel történő méréséhez a vért egy üveg kémcsőbe helyezzük, és 37° C-on tartjuk. számos más módszer létezik, beleértve a vérhígítókon, például heparinon vagy warfarinon végzett vizsgálatokat is. Az aktivált parciális tromboplasztin időt (aPTT) heparin vizsgálatokhoz használják, a normál tartomány 20-36 másodperc, attól függően, hogy milyen típusú aktivátort használnak a vizsgálatban., A protrombin időt (PT) warfarin-vizsgálatokban alkalmazzák, és a normál értékek férfiak és nők esetében eltérőek.
normál tartomány felső határa aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI) vizsgálati eredmény referens értékek 45 (ek). APTI azt méri, egy rész a véralvadási rendszer az úgynevezett "intrinsic útvonal". Normál véralvadási idole. A magas aktivált parciális tromboplasztin idő azt jelzi, hogy van egy rendellenesség a véralvadási kaszkád. Alsó határ: | felső határa: Unit: diagnosztizálása: Alacsony aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI) vizsgálati eredmény referens értékek Aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI) értékek és meghatározások
Bár a kétféle izotópot tartalmazó molekulák rugóállandói nagyon hasonlóak, a redukált tömeg különbsége miatt a forgási energiák eléggé eltérnek ahhoz, hogy az abszorpciós vonalak alaposabb tanulmányozásával ezek a dublettek megfigyelhetők lehessenek. A dublett vonalainak intenzitásaránya ugyanúgy 3:1. Jegyzetek Szerkesztés ↑ Perrin, D. D. Dissociation constants of inorganic acids and bases in aqueous solution. Butterworths, London, 1969. ↑ Hydrogen Chloride. Gas Encyclopaedia. Air Liquide ↑ a b c A hidrogén-klorid (BGIA GESTIS) [ halott link] ↑ a b Hans Breuer. Atlasz – Kémia, második, javított kiadás, Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, 191. o. (2000). ISBN 963 926124 6 ↑ szerk. : Náray-Szabó Gábor: Kémia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 355. (2006). ISBN 963 05 8240 6 ↑ a b Römpp vegyészeti lexikon: Második kötet F–K. Klóretán – Wikipédia. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 457. (1982). ISBN 963 10 3813 0 ↑ Greenwood, N. N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1102. (1999). ISBN 963-18-9144-5 ↑ Natta, G. (1933).
Klóretán – Wikipédia
Szobahőmérsékleten csaknem minden molekula a v = 0 rezgési alapállapotban van. Ahhoz, hogy egy HCl molekula a v = 1 állapotba gerjesztődjön, körülbelül 2880 cm −1 -es infravörös gerjesztés szükséges. Ezt a Q-ágba tartozó abszorpciót szimmetria tiltott volta miatt nem figyelhetjük meg. Ehelyett két jelcsoport (P- és R-ágak) észlelhető, melyeket a molekula forgása okoz. A kvantummechanikai kiválasztási szabályok miatt csak bizonyos forgási módusok megengedettek. Ezt a J forgási kvantumszám jellemzi, J = 0, 1, 2, 3,.... Hydrogen klorid szerkezeti képlete. A kiválasztási szabályok szerint ΔJ értéke csak ± 1 lehet. E(J) = h·B·J(J+1) B értéke sokkal kisebb, mint ν·e, ezért a molekula megforgatásához sokkal kisebb energia szükséges, az átlagos molekulák esetén ez az energia a mikrohullámú tartományba esik. A HCl molekula rezgési energiája azonban már az infravörös tartományba esik, így a molekula forgási-rezgési módusait mutató spektrum kényelmesen felvehető egy hagyományos gázcella és infravörös spektrofotométer segítségével. A természetben előforduló klór két izotópból áll, ezek a 35 Cl és 37 Cl, arányuk közelítőleg 3:1.
Ón(Ii)-Klorid – Wikipédia
A vinil-klorid (vagy monoklór-etilén) egy szerves vegyület, az etilén klórtartalmú származéka (H 2 C=CHCl). Színtelen, szagtalan, nagyobb koncentrációban édeskés szagú, narkotikus hatású gáz, mérgező tulajdonságú. Vízben igen kevéssé oldódik, de etanol és dietil-éter jól oldja. Gyakorlati jelentősége nagy, nagy mennyiségben használják fel PVC gyártására. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] Fény vagy hevítés hatására polimerizálódik, PVC-vé alakul. Gyúlékony gáz, meggyújtva elég, égésekor hidrogén-klorid és nyomokban foszgén keletkezik. Előállítása [ szerkesztés] A vinil-kloridot a legnagyobb mennyiségben etilénből kiindulva állítják elő. Az etilént klór addíciójával 1, 2-diklór-etánná alakítják. Ebből hevítés hatására hidrogén-klorid lép ki ( elimináció) és vinil-kloriddá alakul. Egy másik eljárás szerint acetilénből higany(II)-klorid katalizátor jelenlétében állítják elő hidrogén-klorid addíciójával. Felhasználása [ szerkesztés] A vinil-klorid polimerizációjával PVC-t (poli-(vinil-klorid)) állítanak elő, ami fontos műanyag.