Amerikai Akita Inu Price, Nemzeti Színház 18370
Az Akita inu fajta leírása SZÁRMAZÁSI ORSZÁG: Japán. FCI standard sorszáma: 255. AZ EREDETI, JELENLEG IS ÉRVÉNYBEN LÉVŐ FAJTASTANDARD KÖZZÉTÉTELE: 2001. 03. 13 F. C. I. OSZTÁLYBA SOROLÁS: 5. osztály Spicc és ősi típus. 5. csoport Ázsiai Spicc, ill. rokon fajok. Munkavizsgát nem igényel. Rövid történelmi áttekintés Az akita inu eredete egészen a 17. Amerikai Akita Inu ezüst medál díszdobozban - Meska.hu. századig nyúlik vissza, nevét a Japánban, Honsu szigetén elhelyezkedő Akita tartományról kapta. Japán császárok kedvenc társállataként vonult be a köztudatba, így ragasztották rá a "királyi kutya" elnevezést is. Testfelépítésének és bátorságának köszönhetően félelmetes vadásszá vált, zsákmányai között szerepelt vadkan, jávorszarvas de még medve is. Hazájában, Japánban kultuszt teremtett és a nemzet kutyájává vált. Szamuráj harcosok is tőlük merítettek bátorságot, így készültek fel az előttük álló küzdelmekre. Általános megjelenés Közepes méretű kutya. A másodlagos nemi jelleg jól fejlett. Arányos, mégis erőteljes felépítésű, erős csontozatú eb.
Amerikai Akita Inu Yasha
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
MELLKAS: A szügy jól fejlett. Mély és meglehetősen széles mellkas; szépen ívelt bordák. Has: Enyhén felfelé ívelő hasvonal. FAR: Enyhén lejt. FAROK: Magasan ülő, vastag, felkunkorodó, vagy a hát felett sarló alakban lebegő farok. Kiengedve a csánk felett néhány centivel ér véget. Végtagok ELÜLSŐ VÉGTAGOK: Vállöv: Közepes mértékben lejt. Lábszár: Egyenes. Mellső lábtő: Enyhén ferde. FAR: Erőteljes. Csánk: Erős, eléggé szíjas. MANCS: Boltozatos és szorosan összezárt ujjak; kemény, rugalmas talppárnák; Kemény és fekete, vagy sötét színű karmok. MOZGÁS: Élénk, gyors, könnyed, hajlékony és rugalmas. SZŐRZET BUNDA: Durva tapintású, egyenes fedő szőrzet, puha, sűrű aljszőrzet. A farkon kissé hosszabb, elálló szőrszálak. SZÍN: Több színváltozat megengedett, vörös, szezám (sable), csíkos (brindle) és a fehér. A fent jelzett színeknél (kivétel a fehérnél) "uradzsirónak" kell lennie. Akita (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Urajiro: fehér szőrzet a pofa szélső oldalain és az arcon, az állkapocs alatt, a torkon, a mellkason és a hason, a farok alsó vonalán és a lábak belső oldalain.
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ Az első Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését 1840-ig Pesti Magyar Színház néven, az Astoria Szállóval szemben (1837–1908). A társulat aztán ideiglenesnek szánt épületekbe, előbb a Blaha Lujza térre (1908–1964) került, majd kisebb kitérő után a Hevesi Sándor téri épületbe (1966-tól). Ez a társulat 2000. szeptember 1-jétől – egy módosító okirattal – újra Pesti Magyar Színház néven működik tová 1908-ban bezárt első épület után újra önállóan a Nemzeti Színháznak épült intézmény építkezése 2000 szeptemberétől nem egészen 16 hónapig tartott. Az épület apportált állami tulajdonú telken áll. Az építését Schwajda György irányította - kezdetben kormánybiztosként, később a Nemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként. A színházavató előadás Madách Imre: Az ember tragédiája volt, amit Szikora János rendezett. A 2002. március 15-én megnyílt Nemzeti Színház első igazgatója Schwajda György volt. Nevéhez köthető "A Nemzet Színésze" kitüntetés megalapítása.
Nemzeti Színház 1837 S.
Ismerjétek meg a Lépjünk a holdra zenekart! Bizony, a pénz beszél – ha másról nem is, arról igen, hogy hamis-e 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven nyílt meg a város első magyar nyelvű színháza, amelyet ma már Nemzeti Színház néven ismerünk. A Nemzeti Színház ötletét először gróf Széchenyi István álmodta meg, amelyről először az 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában írt először. A Duna partjára tervezte a pompázatos épületet, s az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22 -től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. A Nemzeti Színház legelső épülete a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán volt, Astoria szállóval szemben lévő telken, ahol most a 7-es busz megáll. A közadakozásból, Pest megye támogatásával felépített színház dísztelen, egyemeletes épület volt.
IV. Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren /1966-2000/ 1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, a belső tereket korszerűsítették. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata. 2000. szeptember 1-jétől a 2002-ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. /A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább. / (2004. május 16. )