A Várpalotai Thury-Vár Kívül-Belül Megújulva Várja A Turistákat, Epres Attila Szinkron

August 8, 2024

Az új kiállítások mellett a régi bányászati gyűjteményt is megtaláljuk. A vár épületébe a 60-as években betelepített vegyészeti múzeum szocialista jellegű kiállítása sokáig elriasztotta a vár potenciális látogatóit, de 2013 májusában az újból megnyitott, teljesen újragondolt, interaktív elemekkel felturbózott gyűjtemény már nemcsak a fanatikus kémiásoknak tartogat érdekességeket. A múzeum nyaranta nagy sikerű alkimista táborokat szervez gyerekeknek. Időszaki kiállítások is helyet kapnak az épületben, 2013-ban egy nagysikerű Salvador Dali kiállítás kapott helyet az ódon falak között, 2016 tavaszán Rippl-Rónai kiállítás látható, 2016 július elsejétől szeptember végéig pedig Picasso, Chagall, Dali, Braque és kortársaik nagy érdeklődéssel várt kiállítása lesz. A várudvaron nyaranta szabadtéri színpadi játékokat szerveznek. Gyakorlati tudnivalók Cím: 8100 Várpalota, Hunyadi Mátyás tér 1. Nyitva tartás Ápr. 1. - okt. 31:minden nap 9. 00 – 19. 00 Nov. - márc. 31. Várpalotai napok - Thury-Vár - Várpalota. : 9. 00 - 17. 00 Belépő Thury-vár: Felnőtt: 1500 Ft, kedv.

A Várpalotai Thury-Vár Kívül-Belül Megújulva Várja A Turistákat

A palotaépület a mai várfalon kívül is folytatódott a Szabadság tér irányába, ez a része még nem került feltárásra. A kiszabadított termekben talált leletek közül a legnagyobb jelentőségű a palota ülőfülkés ablaka, amelynek káváját egyik oldalon egy nőt, a másikon egy férfit ábrázoló, gyönyörű, színes falfestés borít. A terem többi falfelületét is freskók borították, ebből töredékek maradtak fenn. A vár rekonstruálásánál jelentős problémát jelentett a szocialista érában elkövetett barbár és szakmai hozzáértés nélküli átépítés. Nem csak jelentős részek elbontása történt meg előzetes régészeti vizsgálat nélkül, de ugyancsak bármilyen régészeti szakvélemény kikérése nélkül a vár falában a XVIII. században létrehozott ablaknyílásokba XVI. századi ablakkereteket raktak, míg a valóságban nem is voltak ablakok azon a részen az említett korban. A várpalotai Thury-vár kívül-belül megújulva várja a turistákat. Ezzel a tematika nélküli átépítéssel sikeresen összezavarták a vár falainak korokra levetített értelmezhetőségét. Még szerencse, hogy találtam erről bővebb leírást.

Várpalotai Napok - Thury-Vár - Várpalota

Hozzátette: a cél az, hogy a várudvarra tervezett koncerteket és színházi előadásokat méltó környezetben tarthassák meg, és a technikai felszerelés is a legmodernebb legyen, így támogatva az igényes kultúra megjelenését a település mindennapjaiban. Tavaly június óta beszereztek egy modern színpadot, hangosító berendezést és nézőtéri székeket, így 350 fős nézőtere lesz a várudvarnak emelte ki Talabér Márta. A tervekről szólva a városvezető kifejtette: a várudvar teljes felújítására most írják ki a közbeszerzési eljárást. A tervek szerint júliusban indul a munka, melynek során korhű burkolatot kap az udvar, megszépül az eddig befedett várkút, valamint új padok kerülnek ki és megújul a növényzet is. A fellépő művészek kiszolgálására egy öltöző is helyet kap a várban. A tervek között szerepel egy reneszánsz festőműhely kialakítása is, ahol helyi művésztanárok vezetésével felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt indulnak majd festő szakkörök. Kialakítanak egy kamaratermet is, ahol középkori kínzóeszközöket és a város történetét bemutató kisfilmet láthatnak majd a közönség.

A romos tornyokon látszik a még kiálló gerendákból, hol futott a folyosó. Forrás: Várnai Dezső: Várpalota várának építkezési korszakai (Magyar Műemlékvédelem V. 1967-68 (Bp. 1970) László Csaba: Újabb kutatások a várpalotai várban Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota (Magyar Műemlékvédelem V. 1967-68 (Bp. 1970) IV. 71. 8 Dr. Antal József: Várpalota várai (kézirat)

Pupos Tímea szinkronrendező azonban gondoskodott róla, hogy minden szereplő jellegzetes hangon szólaljon meg, így többek között Bogdányi Titanilla, Czető Roland, Varga Gábor, Epres Attila és a lényt megszólaltató Varga Rókus is megtalálható a magyar változatban.

Epres Attila Szinkron Filmek

Hamar kiderül, hogy ellenlábasai a titokzatos Sötét Mágus szolgái, aki ellopta a cseppeket, így a történet közepétől már őt is keresi a leleményes főhős. Janóéknak segítői is akadnak, például Rén Irén, a rénszarvasok vezetője vagy Rágcsa, a mormota, akiknek köszönhetően minden állomáson rábukkan egy-egy harmatcseppre. A rajzfilmsorozat egyszerre modern és tradicionális: a 2D és 3D animáció ötvözésével készült epizódok hagyományos értékeket közvetítenek a gyerekeknek, mint a bátorság, a kitartás és az önzetlenség. A Janó Manó és az elveszett harmatcseppek fő érdeme a nyelvi humorban rejlik: a virtuóz rímek vagy a találó nevek (Ragacs Pamacs, Lomhás és Csámpás, a két farkas) az idősebbek szórakozását is szolgálják. A sorozathoz kiváló színészgárda csatlakozott: Janó Manó a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Harsányi Gábor hangján szólal meg, míg a főgonoszt Reviczky Gábor szinkronizálta. A mesélő pedig Epres Attila, aki egyben útitársa is a manónak és gyakran folytat mókás párbeszédet a szereplőkkel.

Epres Attila Szinkron Facebook

A legendés magyar szinkronnak egy állami támogatás nélkül készült film hajt fejet. Több tucat színész, és a szinkronszakmában dolgozó szakember megszólalásával készül a Magyar hangja… című egészestés dokumentumfilm, mely olyan kérdésekre keresi a választ, mint hogy miből fakad a magyarok szinkronimádata, hogyan vált a magyar kultúrörökség részévé a szinkronizálás, és az arról való vita, de természetesen a szinkron készítésének mikéntjeiről is szó esik. A Magyar hangja… átfogó képet szeretne nyújtani a szakmáról és annak fortélyairól, ehhez negyven interjút készítettek olyan színészekkel, mint Molnár Piroska, Szacsvay László, Bogdányi Titanilla, Csankó Zoltán, Csőre Gábor, Epres Attila, Galambos Péter, Gáti Oszkár, Hevér Gábor, Holl Nándor, Kálid Artúr, Kerekes József, Nagy Ervin, Pogány Judit, Seszták Szabolcs, Stohl András vagy Zsigmond Tamara, de megszólal több szinkronszakmai szakember is, többek között Báthory Orsolya, Dóczi Orsolya, Orosz Ildikó és Nikodém Zsigmond szinkronrendezők, valamint Pataricza Eszter és Tóth Tamás dramaturgok.

Több tucat ismert színész, és a szinkronszakmában dolgozó neves szakember közreműködésével készül a Magyar hangja… című egészestés dokumentumfilm, amely méltó tisztelgés szeretne lenni a legendás magyar szinkron előtt. Az állami támogatás nélkül készülő produkció bemutatója őszre várható. Miből fakad a magyarok szinkronimádata és miért preferáljuk a hazai változatokat az eredeti, feliratos formátum helyett? Hogyan készülnek a szinkronizált filmek, milyen kihívásokat tartogat a szinkronkészítés a színészek és szakemberek számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Magyar hangja… című, most készülő egészestés dokumentumfilm alkotói, akik arra is kíváncsiak, hogy miképp vált a magyar kultúrörökség és kultúrkincs részévé a szinkronizálás és néhány emblematikus magyar szinkron. A magyar szinkron évtizedeken át kézműves alapossággal készült, számos szinkronhang visszavonhatatlanul összeforrott az eredeti színészekkel. Szállóigévé vált fordítások sora épült be a közbeszédbe, egy-egy jobb-rosszabb szinkron parázs vitákat generál a közönség körében.

Vajdahunyad Vára Mai Program